A Horn Gyula utcától a Lajkó csillagig

Tudja, hol található a Bogsch Árpád épület, a Pikler Emmi tér vagy a Horn Gyula utca? Szerte a Földön és a világűrben is rengeteg dolgot neveztek el magyarokról. Az [origo] összegyűjtött néhányat azok közül, akik a nevükkel is jelzik a világnak, hogy létezünk, még akkor is, ha itthon nem ismeri őket szinte senki.

A WIPO székháza Genfben

Antall József néhai miniszterelnökről nevezhetik el az Európai Parlament legújabb, szeptemberben megnyíló brüsszeli épületét - írta az MTI, miután az Európai Néppárt úgy döntött, támogatja a magyar képviselők javaslatát. Ha a parlament vezetése is rábólint a javaslatra, egy újabb névtábla jelezheti a világban a magyar nép létezését, de nem Antall Józsefé lesz az első.

A legismertebb magyar természetesen világszerte - legalábbis, ami a közterületek elnevezését illeti - Kossuth Lajos, akiről Szarajevótól az indianai Lafayette-ig számtalan helyen neveztek el utcákat, sőt, Iowaban még Kossuth megye is van. Német nyelvterületen elterjedt utca- és iskolanév a Franz Liszt, míg Lengyelországban több városban is neveztek el utcát, teret Báthory István erdélyi fejedelemről, lengyel királyról.

A leghíresebb magyarok mégis a kutatók: Teller Ede nevét (igaz, Edward Teller formában) egy oktatási központ viseli a kaliforniai egyetemen, Eötvös Lórándról pedig egy hegycsúcsot is elneveztek a Dolomitokban. Ők ugyan csak haláluk után érdemelték ki a megtiszteltetést, de van olyan magyar is, akiről még életében utcát neveztek el.

Gyula Horn Straße

Tavaly tavasszal egy németországi kisvárosban, a Majna-parti Wertheimben az egyik utcát Horn Gyula volt magyar miniszterelnökről nevezték el, akit a németek a vasfüggöny lebontójaként tartanak számon. A körülbelül 700 méter hosszú utca a település Reinhardshof nevű, újonnan épült negyedében található, ahol elsősorban ipari üzemek működnek.

A távirati iroda szerint a Horn Gyula utcára a németországi magyar kulturális évad szervezése közben bukkantak rá. Kétség sem férhet hozzá, hogy az utcát Horn Gyuláról nevezték el. A német szokásoknak megfelelően az utcanévtáblán feltüntették Horn születési évét, és azt, hogy a vasfüggöny lebontása idején (1989-1990) magyar külügyminiszter volt. Hála az utcanévnek, a volt miniszterelnök felkerült a térképekre is, így például a Google Maps is tudja, hol van a Gyula Horn Strasße.

Ismeretlen hírességek

Hornnál talán kevésbé ismert Bogsch Árpád (1919-2004) neve, pedig Genfben, a Nemzetek terén az ő nevét viseli, a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) 19 emeletes épülete. Bogsch Budapesten született, de 1948-ban emigrált. Előbb az UNESCO munkatársa volt, majd 1970-től a WIPO főigazgató-helyettese, 1973 és 1997 között pedig főigazgatója. Méltatói szerint döntő szerepe volt abban, hogy Kína is bevezette a találmányok szabadalmi védelmét, és létrejött a Kínai Szabadalmi Hivatal.

Valószínűleg szintén csak szakmai körökben ismerik Magyarországon Pikler Emmi (1902-1984) gyermekorvos nevét, akiről nemrég neveztek el egy teret Párizs XX. kerületében. A téren található játszótér felavatásakor Michel Charzat kerületi polgármester azt mondta, a névadással az önkormányzat egy olyan életmű előtt tiszteleg, amelyet Pikler Emmi teljes egészében a gyermekkornak szentelt.

Bécsben és Braunschweigben is egy-egy utca viseli Petzval József (1807-1891) mérnök-matematikus nevét, sőt, a Holdon még egy krátert is elneveztek róla. A sokféle tudományterületen dolgozó kutató legmaradandóbbat az optikában alkotta: az ő képletét használják a lencsék képmező-elhajlásának kiszámítására, és a portréfotósok ma is az általa kifejlesztett objektívet használják.

Magyarok az űrben

A magyarok igazi terepe azonban a jelek szerint a világűr, hiszen számtalan kisebb-nagyobb csillagászati objektum viseli nevüket. A nyilvántartott aszteroidák közt létezik Bartók Béla, Kodály Zoltán és Liszt nevét viselő, az ismert kisbolygók közül pedig magyarokról nevezték el a József Attilát, a Petőfi Sándort, a Victor Vasarelyt, a Teller és a Hevesy Györgyöt.

A Holdon elsősorban természettudósok nevét kapják a felszíni képződmények, így ott találkozhatunk többek között Eötvös Loránd, Kármán Tódor és Szilárd Leóval és a már említett Petzval nevével is. A Merkúron híres magyar írók és zeneszerzők nevét viselik kráterek: Jókai Mórét, Bartók Béláét és Liszt Ferencét. A Vénuszon Jászai Mari színésznőről, Klafsky Katalin opera-énekesnőről és Orczy Emma regényíróról neveztek el krátereket.

Ők csak haláluk után iratkozhattak fel az égboltra, de a világűrben is találunk olyan objektumot, amit még élő és alkotó magyarról neveztek el: Lajkó Félix hegedűművészt érte az a megtiszteltetés, hogy a Nyilas csillagképben látható, közönségesen csak 15 6687 902 095-ös számmal jelölt csillagot Gyöngyvirágos kedvű Lajkó névre keresztelték el.