Erkölcsileg elavult idők legendája élteti Horn Gyulát

Vágólapra másolva!
Horn Gyula 75 éves. Az egykori miniszterelnök születésnapja előtt egy nappal tudta meg, hogy nem kap állami kitüntetést, mert Sólyom László köztársasági elnök '56-os szerepe miatt nem tartja érdemesnek erre. Horn azt állítja, a törvényes rendet védte, az [origo] által megkérdezett történész azonban ezt vitatja. Hornt Németországban sokan a vasfüggöny egyik lebontójának tartják, ezért még utcát is elneveztek róla. Sólyom ezt nem kérdőjelezte meg, de vannak, akik elvitatják tőle a dicsőséget.
Vágólapra másolva!

"Azon gondolkodtam, hogy visszaküldöm a nagykeresztet, ha Horn Gyula is megkapja" - mondta az [origo]-nak Filep Mária, az 1989-es Páneurópai Piknik ötletgazdája, amikor arról kérdeztük, szerinte kinek az érdeme a vasfüggöny lebontása. Az egykori debreceni MDF-tag szerint ugyanis az ő rendezvényük volt a határnyitás kezdete, Horn és a kormány csak követte az eseményeket, amikor bő két héttel később engedélyt adott a keletnémet menekültek távozására.

Filep Máriával szemben sokan - külföldön és Magyarországon is - úgy tartják, külügyminiszterként Horn Gyula érdeme volt a nyugati határ megnyitása. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is ezt emelte ki, amikor a legmagasabb magyar állami kitüntetésre javasolta: "külügyminiszterként felismerte és vállalta is a történelmi felelősséget, és 1988-ban hozzájárult az Európát kettészelő vasfüggöny lebontásához". (a '88-as évszám, így szerepel a Miniszterelnöki Hivataltól megkapott levélben.)

Egy fénykép az egyik oka annak, hogy sokan Hornt tartják a vasfüggöny lebontójának. Ez őt ábrázolja, amint Alois Mock osztrák külügyminiszterrel épp átvágja a drótkerítést. Csakhogy ez a felvétel 1989. június 27-én készült, amikor a 246 km. hosszú EJR (elektronikus jelzőrendszer) - amely a 60-as években váltotta fel az 1949-ben telepített szögesdrót-akadályt - már több mint egy hónapja nem működött.

Az EJR fenntartása rendkívül drága volt (nyugatról kellett hozzá rozsdamentes drótot venni) és Horváth István egykori belügyminiszter a Páneurópai Piknik 10. évfordulójára rendezett konferencián úgy jellemezte: "már a madarakra is jelzett", miközben "erkölcsileg is elavult". A határőrség már 1987-ben javasolta a megszűntetését, 1989. május 2-án pedig kikapcsolták és elkezdték a leszerelését. Június végén Horn és Mock már csak az utolsó darabot vághatta át a kamerák előtt. A kép láttán azonban a keletnémetek úgy gondolták, itt gyenge a határellenőrzés, ezért tömegesen indultak Magyarországra.

Ki engedte ki a németeket?

A másik Horn Gyulának tulajdonított lépés a nyugati határ 1989. szeptember 10-i megnyitása, ami lehetővé tette, hogy a Magyarországra menekült többszázezer keletnémet Ausztrián keresztül az NSZK-ba távozzon. Ezt a dicsőséget azonban többen is elvitatják tőle, például a Páneurópai Piknik szervezői. Az 1989. augusztus 19-én megrendezett találkozón ugyanis több száz keletnémet tört át az ideiglenesen megnyitott határon.

Fotó: MTI
Mock és Horn bontja a vasfüggöny maradványát

A helyszínen lévő határőr parancsnok, Bella Árpád alezredes szerint a menekültek "gyorsvonatként száguldottak" át a kinyitott kapun, a határőrök pedig nem tettek semmit, pedig akkor még elvileg érvényben volt a tűzparancs. A határáttörés hírére - a képek bejárták a világsajtót, és kiderült, a karhatalom nem lép fel - még több keletnémet indult Magyarországra, ami a szervezők szerint végül a szeptemberi határnyitáshoz vezetett.

Németh Miklós akkori kormányfő sem Hornt tartja a vasfüggöny lebontójának. A Heti Válasznak 2003-ban azt mondta: "Ne gondolja senki, hogy akkoriban egyszemélyes döntések születtek." Németh szerint azért a külügyminiszter kapta a külföldi elismeréseket, mert ő az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank alelnökeként nem fogadhatott el semmilyen kitüntetést.

A hajdani kormányfő egy korábbi interjúban azt mondta, Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár már 1989 márciusában biztosította, hogy "nem lesz még egy '56". Amikor pedig az augusztusi piknik után is hallgattak a szovjetek, Németh augusztus 25-én az NSZK-ba utazott, és a gymnichi kastélyban Helmut Kohl kancellárral gyakorlatilag eldöntötték a határnyitást.

Forrás: MTI
"Gyorsvonatként száguldottak"

Szívesség Kohlnak

Kohl Némethnek írt köszönőlevelében mégis egyetlen embert, Horn Gyulát emelt ki név szerint azok közül, akik a határnyitásért dolgoztak. Hogy miért, arról a már említett konferencián Kurucz Gyula állított fel egy elméletet: szeptember 10-11-én tartotta ugyanis a kongresszusát a CDU, ahol komolyan veszélybe került a kancellár pártbéli pozíciója. Kurucz szerint Kohlnak szüksége volt valamilyen sikerre, ezért a magyar külügy az eredetileg tervezett szeptember 6. helyett 10-re halasztotta a határnyitás bejelentését.

Kohl így 10-én este bejelenthette, hogy megnyílik a határ, így megerősödve került ki a pártbéli összecsapásból. A berlini fal november 9-i lebontása után pedig Németország egyesítőjeként vonult be a történelembe. A konferencia több résztvevője azonban nem értett egyet Kuruczcal. Egyikük azt mondta, Magyarországon egyszerűen lehetetlen lett volna kivitelezni ilyen pontos időzítést.