Rejtett ügynökakták felkutatását ígéri a kormány

Szerdán dönthet a kormány annak a történészekből álló bizottságnak a felállításáról, amely utánajárna, hogy a titkosszolgálatok elsumákoltak-e az előző rendszer állambiztonsági szolgálatai által összeállított dokumentumokat. A bizottságra azért van szükség, mert több történész szerint a titkosszolgálatok továbbra is olyan, az előző rendszerben készült iratokon ülnek, amelyeket a törvény szerint már ki kellett volna adniuk.

Szerdai ülésén dönthet a kormány annak a testületnek a felállításáról, amely azt vizsgálja majd, hogy az állambiztonsági szervek jogutódjai minden olyan 1990 előtt készült iratot átadtak-e, amelyek nem jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot - közölte az [origo]-val Gyulyás József SZDSZ-es parlamenti képviselő. A bizottság felállítása azért szükséges, mert több, a múlt rendszert kutató történész állította: a titkosszolgálatoknál még mindig találhatók olyan iratok, amelyeknek a törvények szerint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában lenne a helyük.

Ungváry Krisztián történész szerint a mulasztást bizonyítják azok az iratok, amelyek Martonyi János egykori fideszes külügyminiszter, illetve Kondor Katalin volt rádióelnök múltjával kapcsolatban szivárogtak ki. Ekkor derült ki, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) olyan számítógépes adatbázisokkal is rendelkezik, amelyeket az előző rendszer titkosszolgálatai állítottak össze.

A történész szerint ebből az adatbázisból származik az a dokumentum is, amellyel az Élet és Irodalom júniusban azt próbálta igazolni, hogy Martonyi kapcsolatban állt az előző rendszer állambiztonsági szolgálataival. Ezekről pedig a 2003-as iratátadást felügyelő, Gálszécsy András volt titokminiszter által felügyelt bizottság tagjai nem tudtak. Mindez azért problémás, mert az előző rendszerben készült dokumentumokhoz csak a titkosszolgálatok férhetnek hozzá, a kutatók és a nyilvánosság nem.

Gulyás József szerint a szakértőkből, történészekből felálló bizottság feladata, hogy értékelje, mennyire volt teljes az iratátadás. Az SZDSZ-es képviselő elmondta: reméli, hogy a bizottság tagjai a kormány szándékának megfelelően megkapják a munkájukhoz szükséges információkat a szolgálatoktól és az iratőrző helyek vezetőitől. Ungváry szerint csak a politikától függ, hogy milyen erős jogosítványokkal ruházzák fel a bizottságot. A Kormányszóvivői Iroda megkeresésünkre csak annyit közölt, hogy a kormány a héten dönt a bizottság felállításáról, az [origo] azon kérdésére, hogy kik lesznek a testület tagjai, nem kívántak válaszolni.

A testület létrehozását az a koalíciós szerződést kiegészítő dokumentum vetette fel, amelyet július elején írt alá az MSZP és az SZDSZ. A két párt az iratátadás ellenőrzéséről szóló bizottság létrehozására július 15-i határidőt határozott meg. Az ügynökügy rendezésének egyik politikai felelőséként megnevezett Gulyás szerint a késésnek nincs különösebb oka, az erről szóló döntés a határidő utáni első kormányülésén megszületik.

Az ügynöktéma azért kerül állandóan napirendre, mert a kérdést nem tudta megfelelően rendezni az 1994-ben elfogadott törvény. A D-209-es ügy (Medgyessy Péter kémelhárítói múltjának kiszivárogtatása) után Medgyessy Péter akkori miniszterelnök 2002-ben megígérte, hogy teljes körű nyilvánosságot biztosító törvényt alkotnak. A végül felpuhított formában elfogadott törvényt az Alkotmánybíróság (AB) 2005-ben alkotmányellenesnek találta. Az AB azt kifogásolta, hogy a személyes adatok védelme nélkül bárki hozzáférhetett volna az elmúlt rendszer szolgálataival együttműködő ügynökök adataihoz.

A kérdés rendezése nélkül folyamatosan szivárogtak ki információk közéleti szereplők érintettségéről. Tavaly például az derült ki, hogy Paskai László bíboros, valamint Szabó István Oscar-díjas filmrendező kapcsolatban állt az állambiztonsági szolgálatokkal. Nem született megoldás arra a problémára sem, hogy a közéleti személyiségek ne akadályozhassák meg múltjuk kutathatóságát azzal, hogy nem vallják magukat közszereplőnek. A koalíciós pártok ezt a közszereplő fogalmának pontosabb körbeírásával orvosolnák. A jogszabály-módosítás határidejét szeptember 15-re tűzték ki a pártok