Egy feladat is sok volt a kormánynak júliusban

Júliusra egyetlen feladat szerepelt a kormány munkatervében, de úgy tűnik, ezt sem sikerült maradéktalanul teljesíteni. Egy minőségbiztosítási rendszert kellett volna bevezetni, de közben rájöttek, hogy a minisztériumoknak talán mégsincs rá szükségük. A korábbi elmaradásokkal sem siet a kormány, kiderült például, hogy a márciusi határidőből is könnyen lehet december. Az [origo] július végén is tesztelte, hogyan áll az év elején meghirdetett munkaterv megvalósítása.

Papíron sok minden teljesült

Amikor június végén rákérdeztünk a lehetséges nyári szünetre, azt a választ kaptuk, hogy "az előre betervezett munkálatok a nyári hónapok alatt is zajlanak". Ebben az esetben azonban sok teendő nem volt, mert a munkaterv szerint mindösszesen egy feladatot ütemezett be júliusra a Gyurcsány-kormány.

Ez az egy célkitűzés az volt, hogy az államapparátus általánossá tesz egy minőségfejlesztési modellt - az úgynevezett CAF-rendszert -, amely az Európai Unióban már széles körben elterjedt. Ez tulajdonképpen egy belső önértékelési rendszer, így bevezetésével feltérképezhető a belső mechanizmusok működése. Vagyis alkalmazásával hatékonyabban dolgozik a szervezet, azaz állítólag javul az állampolgárok számára nyújtott szolgáltatások színvonala.

A Kormányszóvivői Iroda az önértékelési modell bevezetését firtató kérdésünkre azt válaszolta, hogy ez "a terveknek megfelelően halad". Beszámoltak arról, hogy a CAF-rendszerben június közepéig 230 szerv regisztráltatta magát. Ez azonban nem tűnik soknak, ha azt vesszük, hogy a február közepén publikált munkatervben az állt: 220 közigazgatási szerv már alkalmazza ezt a minőségbiztosítási modellt.

Miért kell a minisztériumoknak az önértékelés?

Az ütemtervben egyértelműen az szerepel, hogy a minisztériumoknak be kell vezetniük a minőség javítása érdekében ezt az értékelési rendszert. Viszont, amikor az [origo] kérte azoknak a tárcáknak a listáját, ahol ez működik, illetve ahol még nem sikerült bevezetni, kiderült, hogy egyetlen minisztériumnál sem alkalmazzák ezt. Igaz, a munkatervben eleve ellentmondó, hogy júliusra időzítik a modell "általánossá tételét a közigazgatásban", viszont ugyanerre egy másik határidőt is szabnak: 2007 végére kell minden tárcánál működnie a CAF-rendszernek.

A Kormányszóvivői Iroda azzal indokolta, hogy a tárcák nem kértek az újításból, hogy ez egy "önkéntes alapon működő önértékelési modell", a közigazgatási szervek vezetői maguk dönthetnek arról, hogy csatlakoznak-e a programhoz. Másrészt - mint írják - a CAF-modellre ott van igazán szükség, ahol nagy az ügyfélforgalom. Ilyenek például az önkormányzatok, a munkaügyi központok, a társadalombiztosítási szervek. Ezért nem vezették be eddig a minőségbiztosítási rendszert még a minisztériumok, "amelyekre legkevésbé jellemző a nagy ügyfélforgalom" - magyarázták. Természetesen a minisztériumok előtt is nyitva áll a csatlakozás lehetősége - tette hozzá a Kormányszóvivői Iroda.

Még fél év, mire összefésülik

Hónapról hónapra beszámoltunk arról, hogy az egészségügyi tárcának továbbra sem sikerül megbirkóznia az ellátások egységesítésének feladatával. A munkaterv szerint ugyanis márciusra kellett volna elkészülnie azoknak a szabályoknak, amelyek garantálják, hogy a jövőben ne legyenek különbségek: a kis falvakban élők ugyanolyan egészségügyi ellátásban részesüljenek, mint például a fővárosiak. A folyton ismételt "folyamatban van", és a "jövő héten kikerül a honlapra" verziók után július végén fordulat következett be: kiderült, hogy a szabályozás koncepciójával is csak december 31-ig kell elkészülni.

"A kormány elfogadta az egészségügyi akciótervet, az ehhez kapcsolódó pályázatokat ősszel írják ki, így például a kistérségi járóbeteg-szakellátás fejlesztését megcélzó pályázatokat is" - közölte kérdésünkre az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztálya. Vagyis ősszel lehet egyáltalán beadni azokat a pályázatokat, amelyek megvalósulása - "összefésülve a közben elkészülő koncepcióval" - biztosítja majd az egységes orvosi ellátás alapjait. Így azonban két kérdésre nincs válasz: ebben az esetben minek a határideje volt márciusban, illetve ha a koncepció év végéig készül, akkor miről adta azt a tájékoztatást a tárca, hogy mindjárt kikerül saját, illetve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjára.

Következmény nélkül csúsznak a feladatok

Gyurcsány Ferenc február 15-én úttörő vállalkozásként mutatta be a munkatervet, amely az "Átfogó reformlépések és szakpolitikai döntések munkaterve" címet viseli. Szerinte ugyanis ez - a rendszerváltás óta első ízben - megteremti a számonkérés lehetőségét a média, illetve ezen keresztül az állampolgárok számára, hiszen nem csak egy évre előre rögzíti a tárcák feladatait, de ezekhez határidőket, és felelősöket rendel.

Már ekkor sem tudta a miniszterelnök megmondani, pontosan milyen következménnyel jár majd, ha valamelyik tárca nem végez időre a feladatával. Például az elmaradt munkáért vár-e a szervezet irányításáért felelős kormánytagra illetmény-megvonás, vagy valamilyen más szankció. Gyurcsány Ferenc erre csak annyiban tért ki, hogy a csúszás számíthat a miniszter értékelésénél, de ilyen esetben azt is meg kell vizsgálni, nem a felada-tmegvalósításhoz nélkülözhetetlen politikai konszenzus hiányzott-e.

Az [origo] ezt követően minden hónap végén végigkérdezte az összes felelősként megjelölt minisztériumot, hogy állnak a kiszabott teendőikkel. Első hónapban ezzel sikerült valóságos meglepetést okozni, több helyen ekkor néztek utána, mit is keresünk rajtuk.

Ez után is döntő többségben csúszásokat találtunk, kevés tárca - így a Pénzügyminisztérium és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium - jeleskedett azzal, hogy határidőre kipipálta valamelyik feladatát. Ezért gyakorlatilag márciusban, áprilisban, májusban és júniusban is feltorlódott, megfogalmazásuk szerint "folyamatban lévő" munkáról számolhattunk be. Több minisztérium a kérdést végül azzal zárta le, hogy közölte: a munkatervben rögzített határidővel szemben számukra másként van beütemezve az adott szabály módosítása, koncepció kidolgozása vagy átalakítása.

Behoznivaló tapasztalataink alapján bőven akad, augusztusra viszont egyetlen feladatot sem rögzít a kormányzati ütemterv. Viszont a múlt hónap végén a Kormányszóvivői Iroda azt közölte: nyáron azért sem lehet szó lazításról, mert "a későbbi határidejű feladatokat is el kell végezni".