Magyar-japán terv alapján épül a kormánynegyed

Magyar-japán közös terv nyerte a kormányzati negyedre kiírt építészeti pályázatot. A Janesch Péter és Kengo Kuma által vezetett építész csapat 20 millió forintot kap a tervezésért. A zsűrizésben részt vett tekintélyes külföldi építészek előzőleg azt mondták, nem voltak elragadtatva a felhozataltól, a parlamenti ellenzék pedig már eleve az elképzelést is "vérlázítónak" nevezte. A negyed felépítésének támogatói viszont épp azzal érvelnek, hogy a létesítménnyel sokat spórolnak az államnak.

A győztes terv egyik eleme

Bár a döntés már vasárnap megszületett, csak csütörtökön hozták nyilvánosságra, melyik terv alapján építik fel 2009-ig az új kormányzati negyedet. A 17 tervpályázat közül a zsűri egyhangú szavazással választotta ki a győztest, de a pályázathoz tartozó adatborítékot - amiből kiderül a tervező neve - csak csütörtökön, a hivatalos bejelentés előtt fél órával nyitották ki.

A Nyugati Pályaudvar egyik várótermében megtatott ünnepélyes átadón jelentették be, hogy magyar-japán közös terv nyerte a kormányzati negyedre kiírt építészeti pályázatot. A két építész, Janesch Péter és Kengo Kuma által vezetett csapat 20 millió forintot kap a tervezésért.

A tervpályázat értékelését végző zsűriben magyar szakértők mellett három neves külföldi építész vett részt: Josep A. Acebillo, Barcelona főépítésze, Hans Stimmann, Berlin volt főépítésze, valamint Daniel Libeskind, a manhattani World Trade Center helyén épülő komplexum tervezője. Acebillo a döntés után azt mondta, a pályázatra pragmatikus tervek érkeztek, míg Stimmann azt nyilatkozta, hogy a negyed túlságosan komplex beruházás, ez pedig távol tartotta a nagy neveket, akik látványosabb tervekkel álltak volna elő.

A Nyugati pályaudvar mögött, a föld alá süllyesztett sínek fölé felépülő új kormányzati negyed több mint 160 ezer négyzetméteres irodakomplexum lesz, ahová a Miniszterelnöki Hivatal kivételével valamennyi tárca beköltözhet. A tervezés kalkulált költsége 2,4 milliárd forint, míg a megvalósítása - 25 év alatt - 142 milliárd forintba kerülne.

Görözdi György, a bíráló bizottság elnöke rögtönzött sajtótájékoztatóján elmondta: a döntés során a bizottság tagjainak számos szempontot kellett figyelembe vennie: többek között azt, hogy az új épület megfelelően kössön össze két városrészt, jelképezze a demokráciát, a környezettudatos szemléletet is. Görözdi elmondta: az épületkomplexum felépítésével járó város rehabilitáció során felhasználják a nem nyertes pályaművek részleteit is.

Így néz majd ki felülről - még több látványterv

Demszky Gábor főpolgármester azt mondta: fontos, hogy a negyed ne halott hivatalnokváros legyen majd, hanem egy élő városrész. Demszky szerint ez utóbbihoz minden feltétel adott, mivel a Nyugati környéke jó tömegközlekedési adottságokkal rendelkezik. A főpolgármester szerint a beruházás előnye, hogy megtörténik végre a kormányzati negyednek otthont adó, jelenlegi ipari terület felújítása. Demszky elképzelhetőnek tartja, hogy a főváros követni fogja a kormány a példáját, és elgondolkodik egy új önkormányzati komplexum felépítésén.

A Fidesz szerint az elkövetkező négy-öt évben a magyar emberek azért fizetnek vizitdíjat, kórházi napidíjat és tandíjat, hogy az új arisztokrácia kormánya új irodákba költözhessen - közölte csütörtökön Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője. Az ellenzéki párt szerint arcátlanság, hogy amíg a megszorító intézkedések miatt napról napra nehezebb az emberek és családok élete, addig a kormány számára a legfontosabb kérdés, hol, kinek a tervei alapján, hogyan épüljön fel több mint 150 milliárdból az új kormányzati negyed.

A rendszerváltás óta

A kormányhivatalok épületei a II. világháború előtt a Várban voltak, de Budapest ostroma során ezek használhatatlanná váltak. A kormányzat ezért a háború után Pestre, a lipótvárosi palotákba költözött, ahol ma is körülbelül 40 épületet használnak. Az új, a mai követelményeknek jobban megfelelő kormányzati negyed megépítése gyakorlatilag a rendszerváltás óta tervben van, de a megvalósítás csak a 2006-os választások után kezdődött el.

Nézze meg videónkat!

 

Az első pályázati körben a helyszínt választották ki. Az összesen 27 javaslat közül előbb hármat neveztek meg, mint lehetséges helyszínt, majd 2006. december 1-én a kormány úgy döntött, az előzetesen is legesélyesebbnek tartott területen, a VI. kerületi önkormányzat és a MÁV tulajdonában lévő, a Nyugati pályaudvar mögött található telkeken építi fel az új negyedet. A tervek szerint az új kormányzati negyedbe költöztetnék az összes minisztériumot, csak a Miniszterelnöki Hivatal maradna a Kossuth téren, az agrártárca jelenlegi épületében.

A Nyugati pályaudvar szomszédságába költözik a kormány

Az ellenzék az első pillanattól kezdve élesen bírálta a tervet, annak ellenére, hogy az Orbán-kormány szintén tervbe vette egy hasonló negyed megépítését. Az ellenzék pazarlónak tartja a kormány tervét, Orbán Viktor Fidesz-elnök pedig vérlázítónak nevezte, hogy költségvetési megszorítások idején a kormány milliárdokat költ önmagára. Az ellenzéki képviselők emellett a korrupciógyanút is megelőlegezték a beruházásnak.

Fideszes politikusok "az évszázad ingatlanbizniszének" nevezték a tervet és előbb a legfőbb ügyészhez fordultak, majd parlamenti felügyelő-bizottság felállítását kezdeményezték. A jobboldali sajtóban is többször - legutóbb ezen a héten írt erről a Heti Válasz - megjelentek olyan információk, amelyek szerint a projekt előkészítésében és lebonyolításában olyan emberek vettek részt, akik a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök érdekeltségébe tartozó Altus Rt-hez kötődnek.

Hatékonyság, spórolás és vonzerő

A kormányzati negyedet - támogatói szerint - több szempontból is megéri megépíteni: egyrészt sokkal hatékonyabban működhetnek a hivatalok, ha nincsenek elszórva a belvárosban, nem kell futároknak hurcolniuk az aktákat a dugókon keresztül. A jelenlegi épületek jelentős része ugyanakkor nem felel meg a kor követelményeinek, átalakítani pedig vagy nem lehet őket, vagy nagyon sokba kerülne.

A sínek fölött kormányoznak majd

A kormány elsősorban a negyed mellett szóló pénzügyi érveket hangsúlyozza: e szerint a jelenlegi, összesen 325 ezer négyzetméteres alapterületről 165 ezer négyzetméterre csökken a kormányhivatalok által használt irodák alapterülete, az a jelenlegi, évi 13 milliárd helyett évi 5 milliárdra csökkenti az üzemeltetési költségeket. Emellett a kiürülő belvárosi ingatlanokat az állam eladhatná, ami milliárdos bevételt jelentene a költségvetésnek.

Az ötlet támogatói szerint a kormányzati negyed megépítésével a város legszennyezettebb, legelhanyagoltabb területe változik belvárosi városközponttá. Az érvelés szerint a negyed fejleszti a környék infrastruktúráját és a jövőbeli fejlesztések számára is "mintaadó lehet a környezetalakításban, építészeti vonzerővel".

Drága, zsúfolt és rugalmatlan

A kormányzati negyedet ellenzők legfőbb érve, hogy az alkalmazni kívánt PPP (public private partnership, vagyis a köz- és magánszféra együttműködése) konstrukció túlságosan drága: az országgyűlési határozat 142,5 milliárd forint felső korlátot szab a projekt teljes költségének, amit 25 év alatt kell kifizetni a magánberuházónak, miközben körülbelül 40 milliárdért az állam is felépíthetné a negyedet. Több ingatlanszakértő is kétségbe vonta ugyanakkor, hogy az állam képes lesz jó áron eladni a belvárosi ingatlanokat, hiszen egyszerre nagy túlkínálat alakul majd ki, az épületek felújítása pedig nagyon sokba kerülhet.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) több korábbi PPP-projektet vizsgált és bírált is. Több jelentés megfogalmazta, hogy a PPP magas kockázatot hordoz, mert nincsenek megfelelő gazdaságossági számítások, és jogszabályok. Az ÁSZ szerint a hazai PPP beruházások többsége nem más, mint bújtatott állami hitelfelvétel. Báger Gusztáv, az ÁSZ Kutatóintézetének főigazgatója ezzel kapcsolatban az [origo]-nak azt mondta, optimizmusra adhat okot, hogy "lassan kezdjük megtanulni" a PPP-t. Így szerinte elkerülhető, hogy a magánszektor uralja a projekteket.

Az ellenérvek közt szerepel az is, hogy az amúgy is túlterhelt belvárosi közlekedési infrastruktúra nem fogja kibírni hatezer hivatalnok napi mozgását. A negyed alá kétezer parkolóhelyet terveznek, vagyis legalább ennyivel több autó fordul meg majd minden reggel és délután a Nyugati tér, a Váci út és Dózsa György út környékén, ahol már most is állandóak a dugók.

A kormányzati struktúra ráadásul nem statikus - emlékeztetnek az ellenzők -, még egy cikluson belül is jelentős változások lehetnek. A negyedet a jelenlegi kormányzati létszámhoz és struktúrához szabják, de lehet, hogy néhány éven belül jelentősen nő vagy csökken a létszám, esetleg egy jelentős decentralizáció megy végbe, ami megkérdőjelezheti a negyed szükségességét.