Rendőri hiba is lehetett a titkos iratok ellopásánál

Többszörösen elzárni és folyamatosan őrizni kellett volna azokat a titkos iratokat, amelyek július végén eltűntek az egyik rendőrségi épületből. A hatályos törvények szerint nemcsak az felel, aki elvitte az államtitkot tartalmazó iratokat, hanem az is, akihez ezeket eljuttatták, kivéve, ha fogalma sem volt ezek titkosságáról. Az [origo] által megkérdezett büntetőjogász szerint lehetséges, hogy valaki jogszerűen betekinthetett az iratokba, csak épp nem adta vissza azokat.

A Nemzeti Nyomozó Iroda épületéből loptak el államtitkokat tartalmazó iratokat július végén a rendőrség hétfői tájékoztatása szerint. A tettes után a BRFK nyomoz, a nyomozó irodán pedig belső vizsgálatot rendeltek el annak kiderítésére, hogyan kerülhettek ki a szigorúan titkos dokumentumok. Az ilyen adatok őrzésének ugyanis pontosan rögzített, szigorú előírásai vannak: egy külön erre kialakított helyiségben kell tárolni az ilyen adathordozókat - vagyis iratokat, hangfelvételeket, winchestert -, és ezt minden szükséges technikai, elektronikai eszközökkel, például vasráccsal, riasztóval, tűzjelzővel fel kell szerelni.

Még ezen a helyiségen belül is el kell zárni az iratokat, mégpedig lemezszekrényben, amelyet biztonsági lakattal, pecséttel illetve kulcsokkal is zárnak, úgy, hogy pontosan tudni lehessen, ki nyitotta ki. Azt is szabályzat rögzíti, hol őrzik a kulcsokat munkaidőn túl, hogy senki ne férhessen hozzá a titkos iratokhoz. A Nemzeti Nyomozó Iroda nem adott felvilágosítást kérdésünkre arról, a rendőrségi épületben hogyan tárolták az eltűnt iratokat, illetve kinek volt lehetősége ezekhez hozzáférni, ezekről csak a vizsgálat lezárása után számolnak be.

A rendőrség abban biztos, hogy a titkos dokumentum eljutott egy újságíróhoz is. Futó Barnabás büntetőjogász szerint ilyen esetekben az újságírót csak akkor lehet felelősségre vonni, ha tudta, hogy egy államtitokká minősített adat jutott a birtokába. Ezt a bűncselekményt ugyanis csak szándékosan lehet elkövetni, ilyen például az, ha látta az "Államtitok", vagy "Szigorúan titkos" megjelölést az iraton - tette hozzá. Nem fogják viszont megbüntetni, ha miután rájött, egy titkosított iratról van szó, visszaszolgáltatta azt az illetékesnek - magyarázta az ügyvéd. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ahány államtitoknak minősülő irathoz hozzájut valaki, annyi rendbeli bűncselekményt valósít meg.

A büntetőjogász szerint a felelősség szempontjából az a kérdés merül fel: valaki kihozta-e a titkos iratokat és eljuttatta másokhoz, vagy pedig jogszerűen betekintést engedélyeztek az iratokba, amelyeket nem szolgáltatott vissza. Ilyenkor azt is meg kell vizsgálni, ki és miért engedélyezte számára a betekintést, majd miután ez megtörtént, ki nem ellenőrizte utána a dokumentumokat - latolgatta a lehetséges verziókat. Abban az esetben viszont, ha az újságíró kérésére, valamilyen ellenszolgáltatás fejében egy belső ember kihozta az iratokat, akkor államtitoksértés mellett még a korrupció is felmerül, tehát vesztegetésért is megbüntetik majd az elkövetőket - tette hozzá.

Az új titoktörvény megalkotása kapcsán tavaly éppen azon ment a vita, hogy büntethető legyen-e az újságíró, ha nyilvánosságra hoz egy titkosított adatot - emlékeztetett Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman. Az SZDSZ és civil szervezetek akkor azzal érveltek, ha felelősségre vonnak egy közérdekű, de titkosnak minősített információt publikáló újságírót, akkor korlátozzák a sajtószabadságot, ezzel megsértik az alkotmányt. Az adatvédelmi biztos szerint olyan esetekben nem lehet kifogásolni a nyilvánossá tételt, ha az adatot nem szakmai okból, hanem politikai érdekből titkosították, vagy mert jogszerűtlenül el akartak valamit titkolni.

Futó Barnabás szerint egy módon el tudja kerülni a büntetést a titkot nyilvánosságra hozó újságíró: ha a bíróság vagy ügyészség a konkrét esetben úgy találja, hogy cselekedete nem volt veszélyes a társadalomra. Ha a titkosított adat például egy bűncselekményt leplez, akkor a nyilvánosságra hozatala esetén büntethetőséget kizáró okként akár figyelembe lehet venni a társadalomra veszélyesség hiányát - mondta.