Fafejűek és válogatósok nehezítik az örökbefogadást

Légüres térben él az állami gondozottak jelentős része: vér szerinti szüleiktől nem lehet még egyértelműen elválasztani őket, épp ezért viszont új családhoz sem kerülhetnek. Egy örökbefogadásokkal foglalkozó alapítvány kurátora szerint a visszásságért az ügyintéző hivatalok a felelősek, mert vagy lassan, vagy egyáltalán nem döntenek. A szociális minisztérium elismeri, hogy vannak problémák az ügyintézéssel, ugyanakkor védi az örökbefogadást intéző hivatalnokokat is: sok gyerek helyzete nem egyértelmű, nehéz eldönteni, hogy örökbe adható legyen vagy sem. A hosszú huzavona viszont épp a gyerekeknek árt, a hivatalok szerint ugyanis sok szülő finnyás, "idős" és problémás gyerek keveseknek kell.

Éveket kell várni a családoknak

A "fafejű hivatalnokokban" látja az örökbefogadás legnagyobb nehézségét az [origo]-nak nyilatkozó, hat gyereket - köztük egy cigány kislányt - nevelő Pest megyei édesanya. A procedúra nem azért döcög, mert a szülők olyan sokáig válogatnak a gyerekek között, hanem az ügyintézők gyakran berögződött rossz rutin alapján végzik a dolgukat, figyelmen kívül hagyják, hogy gyerekekről és leendő családokról van szó - állítják az általunk megkérdezett anyák.

Az örökbefogadás nehézkességére legutóbb Török Zsolt MSZP-s politikus hívta fel a figyelmet, szerinte törvénymódosításokkal kellene gyorsabbá és egyszerűbbé tenni az eljárást. A szülők szerint viszont sokkal több múlik az ügyintézők hozzáállásán, mint a jelenleg érvényben lévő szabályokon. "Nagyon nehéz emberséges ügyintézőt kifogni" - mondta a név nélkül nyilatkozó édesanya, aki három gyerek örökbefogadásán van túl.

Az állami gondozásba került gyerekek esetében például - koruktól függően - félévente vagy évente felül kell vizsgálni, hogy a vér szerinti szülő tartja-e velük a kapcsolatot, mert csak akkor adhatók örökbe, ha egyértelmű, hogy már lemondtak róluk. "Ezek a felülvizsgálatok viszont nem mindig történnek meg, vagy csúsznak, a gyerekek pedig egyre később kerülnek be az új családba" - mondta Budai Ágnes, a Fészek az Örökbefogadókért és Örökbefogadottakért Alapítvány kuratóriumának elnöke.

"Nincs semmi retorzió, ha ülnek az iratokon" - tette hozzá Budai, aki úgy tudja, hogy a jelenleg közel 20 ezer állami gondozásban lévő gyerek 70 százaléka úgynevezett átmeneti nevelt státusban van, vagyis a vér szerinti szülőkhöz nem kerülhet vissza, de új család sem fogadhatja be őket, és ez a hosszúra nyúló átmeneti állapot a legrosszabb.

Főleg úgy, hogy az örökbe fogadható gyerekre várók listáján több ezer szülő sorakozik. Jelenleg körülbelül 20 ezer gyerek él állami gondozásban, de egy-egy örökbefogadásra 3-4 évet is várni kell. Évente nagyjából 700 gyereket fogadnak örökbe, és ebben benne vannak a családon belüli örökbefogadások is.

Nem tudják, hol a határ

A minisztérium illetékese elismerte, hogy a határozatok időnként hamarabb is megszülethetnének, de azt is hozzátette, hogy nagyon nehéz döntésekről van szó. "Elsődlegesen a vér szerinti szülőt kell előnyben részesíteni, és sokszor nehéz megítélni, hogy mi az a pont, amikor már nincs remény, hogy a szülő gondoskodni fog a gyerekéről és elkezdődhet az örökbeadás" - mondta Katonáné Peer Erika, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium gyermekvédelmi főosztályvezetője.

A főosztályvezető szerint ugyanakkor a gyerekre váró szülőkre - állításukkal szemben - továbbra is jellemző, hogy válogatnak: az idősebb, fogyatékos vagy roma származású gyerekeket sokan elutasítják. Ezeket a gyerekeket jobban elfogadják a külföldiek, akik már fogadhatnak örökbe Magyarországon, tavaly például 107 gyerek - köztük több hátrányos helyzetű - került külföldi családhoz.

Akadnak finnyás szülők Budai szerint is. "Ha telefonon azt mondja az ügyintéző, hogy a gyerek 'nagyon cigány', kétéves és még nem szobatiszta, erre kevesen mondanak igent" - mondta. Szerinte épp ezért minden egyes döntést személyes találkozáshoz kellene kötni. Három visszautasítás esetén ugyanis több családnál nem is próbálkoznak, a gyerek onnantól már nem adható örökbe - az örökbefogadásokat segítő civilek ezt a gyakorlatot megszüntetnék.

Ráadásul a szülők válogatósságát segítik az örökbefogadást intéző hivatalok is. Az alapítvány kurátora szerint ugyanis arról nem is eshetne szó, hogy a gyerek cigány származású-e, mert az etnikai hovatartozás csak akkor szerepelhet a gyerek iratain, ha erről a vér szerinti szülők írásban nyilatkoztak. Ez viszont nem túl gyakori.

A minisztérium nem zárkózik el a képviselő által felhozott jogszabályok felülvizsgálatától, bár az osztályvezető szerint a szabályok túlnyomó része nem elavult, és megfelel az uniós követelményeknek. A gyermekvédelmi osztály vezetője azt viszont elismerte, hogy a gyakorlaton lenne mit javítani, gyorsítani. A minisztérium nemrégiben adatokat kért a megyei gyámhivataloktól, amelyekből az is kiderül, hogy egy-egy gyerek ügye mióta húzódik, az összesen 4300 gyerekről beérkezett adatokat év végéig összesítik, és az eredményekről tájékoztatják a hivatalokat.