Elzárnák a kamrakulcsot a szájhősök elől

Vágólapra másolva!
Sólyom László államfő jelenlétével akarta serkenteni azt az egyeztetést, ahol az öt parlamenti párt közül négy lelkesen támogatta egy új hivatal létrehozását, melynek feladata a költségvetési tervet feszegető kormányok megregulázása lenne. Csakhogy az Állami Számvevőszék feladata lényegében éppen ez és a testület évek óta bombázza is az elszemtelenedő kabineteket. Igaz, a költségvetés körüli ügyeskedés szempontjából teljesen eredménytelenül, hiszen csak utólag véleményezhet, a bírálatokra pedig fittyet hánynak a pártok. Fásult számvevők, sólyomi ziccer és önmarcangoló politikusok a szezon első politikai vérszerződésében.
Vágólapra másolva!

Költségvetés betartása felett őrködő hivatal felállítására tettek javaslatot a parlamenti pártok azon a rögtönzött sajtótájékoztatójukon, amelyet Sólyom László köztársági elnökkel folyatott keddi egyeztetésük után tartottak a Sándor-palota előtt. A hivatal feladata az lenne, hogy megvétózza az olyan javaslatokat, amelyeknek nincs meg a költségvetési fedezete. Ezekre csak akkor bólintana rá a testület, ha fedezetükről is gondoskodik a kormány.

A közel egyórás tárgyalás után Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője az [origo]-nak azt mondta: a kedden elhangzott javaslatok nem Sólyom Lászlótól származnak. Az államfő célja a pártok meghívásával csak az volt, hogy a tárgyalások mögé állva elérje: a megállapodástól senki ne léphessen vissza - mondta Kumin, aki szerint az államfő szakmai kérdésekben nem kíván állást foglalni.

Sólyom szerint itt a ziccer

Sólyom László a Magyar Hírlapnak két hete azt nyilatkozta: az államadósság és a költségvetési hiány csökkentése egyre inkább elkerülhetetlen. "Most lehetne és kellene a költségvetést alkotmányos keretek közé szorítani. Erre és a szabályok betartását kikényszerítő szerv felállítására most mind kormány-, mind pedig ellenzéki oldalról van hajlandóság" - mondta a lapnak az államfő.

Barcza Görgy, a K&H Bank elemzője szerint annyi probléma merült fel az elmúlt években a költségvetés kapcsán, hogy mindenképpen előnyös lenne egy ilyen testülte felállítása. 2002 óta ugyanis a kormánynak egyetlen évben sem sikerült tartania magát a költségvetéshez. A testülettel kapcsolatban számos részlet tisztázatlan még, de felállítása hozzájárulhat ahhoz, hogy rövid távú célok érdekében - mint például a közalkalmazottak 50 százalékos béremelésével lefölözött népszerűség - ne lehessen módosítgatni a költségvetésen - mondta Barcza.

Van már ilyenünk

A testület ellen szól ugyanakkor, hogy a költségvetés ellenőrzése az Állami Számvevőszék (ÁSZ) feladata - állította Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Intézet ügyvezető igazgatója. Hegedűs szerint a Gazdasági Versenyhivatalnak és az ÁSZ-nak elégnek kellenne lennie ahhoz, hogy ellássa a különböző ellenőrző feladatokat.

Mégsem elég. Az ÁSZ például minden évben véleményezi a költségvetési tervezetet, majd a költségvetés végrehajtását is. Bár a számvevőszék anyagai nem hemzsegnek az éles megfogalmazásoktól, a testület egyértelműen fogalmaz. A tavalyi költségvetés tervezetéhez írt véleményéből például úgy tűnik, a számvevőszék megelégelte, hogy javaslatai, bírálatai évek óta süket fülekre találnak.

"A költségvetési dokumentum véleményezésekor az ÁSZ évek óta alapjaiban hasonló megállapításokat tesz. A költségvetési törvényjavaslat dokumentumának pontos tartalma, szerkezete, összeállításának metodikája nem meghatározott. Ebből adódóan az általános indokolás és annak mellékletei, a bemutatott adattartalom, az idősorok évről-évre változnak... A megalapozott döntéshozatalt nem támogatja, hogy a költségvetési törvényjavaslatokban nem jelennek meg a többéves elkötelezettségek hatásai áttekinthetően összefoglalva, illetve a további két évre kitekintő irányszámok" - írta a számvevőszék.

A kritika ellenére az idei költségvetési tervezet véleményezéséből úgy tűnik, hogy a bírálatnak semmi eredménye nem volt. A számvevőszék ugyanis ismét azt kifogásolta, hogy a kormányok évről évre egyre kevesebb érdemi információval indokolják meg a költségvetést. A konvergenciaprogramban megfogalmazott reformok kapcsán hiányolta a hosszú távú hatásokat bemutató elemzéseket. Felhánytorgatta az ÁSZ azt is, hogy hiányoznak a következő évekre vonatkozó előzetes számítások.

Deviáns gyerekek

Egy új hivatal felállítása az átlátható, olcsóbb állam eszméjével sem egyeztethető össze - jegyezte meg Hegedűs. Pedig ennek megvalósítása a Gyurcsány-kabinet kiemelt ígéretei között szerepelt. Az elemező szerint az új testület előnye az ÁSZ-szal szemben az lehet, hogy az előbbi év közben is megálljt parancsolhat a kormány terveinek, míg a számvevőszék csak utólag ellenőrzi a büdzsét.

Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke az [origo]-nak azt mondta, a testület olyan lenne mint egy néni, aki elzárja a deviáns gyerekek elől a kamrakulcsot. A költségvetési trükközést ellenőrző hivatal létrehozását Kovács állítása szerint épp a számvevőszék kezdeményezte, mert eddig nem volt olyan funkciója egyetlen testületnek sem, ami a költségvetés benyújtása előtt emelhetett szakmai vétót a tervezet ellen. Az ÁSZ ugyanis csak utólag vizsgálódhat, a költségvetési tervezet benyújtása előtt nem. Ha feláll a testület, akkor a lehetővé válna, hogy a szakma felülírja a politikát - mondta Kovács. Az viszont felmerülhet, hogy miért nem az ÁSZ kapta ezt a jogkört, bár - tette hozzá - számukra nem a funkcióhalmozás a fontos, hanem hogy legyen ilyen jogkör is.

Igaz, ez alkotmányjogi problémákat is felvet a K&H elemzője szerint. Ha ugyanis feláll egy ilyen testület, akkor a hatékony működés érdekében arra lenne szükség, hogy felülírhassa a parlament döntéseit, ami viszont nem felel meg a demokratikus alapelveknek. Ha viszont nem kap hatékony beleszólási jogot a költségvetés tervezésébe, akkor kérdéses, hogy bírálatait figyelembe veszik-e a pártok.

Akarnak egy jót

Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője szerint a testület létrehozása mellett szükséges egy olyan jogszabály elfogadása, amely a magyar államadósságot határolná be. Gusztos Péter, az SZDSZ képviselőcsoportjának helyettes vezetője annyit tett hozzá, hogy a szakértőkből álló testületnek a feladat lehetne az is, hogy kampányidőszakban beáraznák a választási ígéreteket. Ez azt jelentené, hogy minden választási ígéretről megmondanák, hogy azoknak pontosan mekkora lenne a költségvetési vonzata.

Semjén Zsolt, a KDNP elnök-frakcióvezetője azt vetette fel, hogy a testületnek vétójoga lehetne abban az esetben, ha a kormány el akarna térni az előre meghatározott számoktól. A kormány ezt csak kétharmados parlamenti hozzájárulással tehetné meg. Varga Mihály, a Fidesz alelnöke és Navracsics Tibor, a párt frakcióvezetője a találkozó után tartott sajtótájékoztatón azt mondta: a Fidesz támogatja a költségvetési hivatal létrehozását. Az ellenzéki párt azt tartja a legfontosabbnak, hogy az új intézmény független és olcsó legyen, valamint, működését egyeztessék össze az Állami Számvevőszékkel.

Az elhangzottakat csak az MDF nem támogatta. Herényi Károly, a párt frakcióvezetője szerint nincs garancia arra, hogy egy új hivatal felállítása megoldana mindent. A politikus szerint ehelyett a jelenlegi törvényeket kellene betartani, és Állami Számvevőszék szerepét kéne erősíteni, amelynek jelentéseit, Herényi szerint a parlament rendre figyelmen kívül hagyja.