Törvényt módosítanának a Magyar Gárda miatt

Kiegészíttetné az egyesülési jogról szóló törvényt két MSZP-s képviselő. A jogszabályba belevennék a párizsi békeszerződés egyik pontját, amely megtiltja a nép demokratikus jogait elvonó, fasiszta, katonai jellegű szervezetek megalakulását.

Az egyesülési jogról szóló törvény módosítását javasolja Szabó Zoltán és Török Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselői. Szabó Zoltán ezt szombaton Budapesten sajtótájékoztatón jelentette be. A kormánypárti képviselők a párizsi békeszerződés egyik pontjával javasolják kiegészíteni a kétharmados egyesülési törvényt. A kérdéses pont megtiltja a nép demokratikus jogait elvonó, fasiszta, katonai jellegű szervezetek megalakulását. A képviselők azt is javasolják, a bírónak legyen mérlegelési joga, vagyis tagadhassa meg a szervezetek bejegyzését akkor, ha fennáll a veszélye, hogy a létrejövő szervezet mások jogainak és szabadságának sérelmét okozná. A bejegyzést akkor is meg lehetne tagadni, ha a benyújtott alapító okmány, alapszabály, választott jelszó és szimbólum ismeretében a bíró okkal következtet arra, hogy a szervezet létrejötte a párizsi békeszerződés negyedik cikkét sértené.

Szabó Zoltán szerint a jelenlegi szabályozás értelmében az egyesülési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével, nem valósíthat meg bűncselekményt. Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére és kizárólagos hatalomgyakorlásra. Ezeket a szabályokat egészítenék ki az 1947-es párizsi békeszerződés egyik pontjával. A békeszerződés II. fejezetének 4. cikke szerint "Magyarország, amely a Fegyverszüneti Egyezmény értelmében intézkedett magyar területen minden fasiszta jellegű politikai, katonai avagy katonai színezetű szervezetnek, valamint minden olyan szervezetnek feloszlatása iránt, amely az Egyesült Nemzetekkel szemben ellenséges propagandát, ideértve a revizionista propagandát, fejt ki, a jövőben nem engedi meg olyan e fajta szervezeteknek fennállását és működését, amelyeknek célja az, hogy megfossza a népet demokratikus jogaitól".

A képviselő a törvénymódosítást azzal indokolta, hogy egyre inkább nyilvánosságot kapnak, és nyilvánosság elé mernek lépni azok a szélsőséges szervezetek, amelyek működését a Magyar Köztársaságnak a békeszerződés értelmében nem lenne szabad engedélyeznie. Szabó szerint egyelőre nincs döntés arról, hogy a törvényjavaslatot milyen formában nyújtják be, a frakció és a kormány a jövő héten konzultál azokról a jogi lépésekről, amelyek az elmúlt hetek "aggasztó eseményeinek gátat vethetnek".

A politikus közölte, az egyesülési törvény kétharmados támogatást igényel, azaz parlamenti elfogadása nem lehetséges a Fidesz nélkül. "Őszintén reméljük, hogy a Fidesz feladja eddigi tartózkodó álláspontját a szélsőjobboldali aggodalomra okot adó jelenségek, mozgalmak, politikai erők elítélése és az eléjük való gát emelése ügyében" - mondta. Emlékeztetett, hogy szocialista képviselők tavasszal a büntető törvénykönyv módosítását kezdeményezték a gyűlöletbeszéd büntethetővé tétele miatt. A javaslatot az Országgyűlés bizottságai általános vitára alkalmasnak találták, a plenáris ülésen még nem kezdődött el a vita.