Tüskék maradtak a Medgyessy-örökségben

Vágólapra másolva!
Furcsa keringőt járt Kovács Lászlóval, a miniszterelnöki széktől egy Gyurcsány Ferencről szóló intelemmel búcsúzott, és vannak ugyan benne tüskék, jól érzi magát a bőrében. Medgyessy Péter három évvel ezelőtt kényszerült felállni a miniszterelnöki székből, az [origo] pedig annak járt utána, hogyan dolgozta fel a bukást, hogyan alakult a viszonya egykori szövetségeseivel és ellenlábasaival. Előkerültek rejtélyes befolyásos emberek, akik állítólag elintézték volna Medgyessy maradását annak ellenére is, hogy maga sem érzett már elég harci kedvet a kormányzáshoz.
Vágólapra másolva!

A Parlament félemeletén, egy csendes folyosó végén található az az iroda, ahova Medgyessy Péter hetente kétszer-háromszor bejár dolgozni. Bár a hivatalos titulusa utazó nagykövet, a titkárnője a telefont azzal a mondattal veszi fel, hogy "itt Medgyessy elnök úr titkársága". Az elnök úr korábbi posztjára, a miniszterelnökségre utal, pedig már több mint három éve, hogy Medgyessy kénytelen volt felállni a kormányfői székből. Azóta ritkán szerepelt a nyilvánosság előtt, bár adott néhány interjút, és kiadott egy könyvet, amely beszélgetések formájában mutatja be politikai pályafutását. A hírekbe a balatoni nyaralóját és az utazási költségeit firtató cikkeket leszámítva alig került be.

Ezek alapján nem is meglepő, hogy egyik volt tanácsadója az elmúlt három évét egyszerűen csak úgy jellemezte az [origo]-nak: "Olyan medgyessys, vagyis semmilyen." A felszín alatt azonban ennél jóval összetettebb a kép: 2004 augusztusa jócskán hagyott maga után tisztázatlan részleteket, feloldatlan politikai konfliktusokat, el nem feledett és soha meg nem bocsátott személyes sérelmeket. Az [origo] a volt miniszterelnök egykori közeli munkatársaival, kormányának tagjaival és magával Medgyessy Péterrel folytatott beszélgetéseket, hogy megpróbálja feltárni a történtek hátterét, amelynek a főszereplői olyan emberek, akik az elmúlt öt-hat évben Magyarország talán legbefolyásosabb politikai pozícióit töltötték be, illetve töltik be most is.

"Rám itt már nincs szükség"

Ezeknek a politikusoknak egy része gyűlt össze 2004 augusztusában, a huszadikai ünneppel kezdődő hosszú hétvége előtti napon, egy csütörtök délelőtt a Medgyessy Péter miniszterelnöki dolgozószobájának előterében lévő tárgyalóban. Az MSZP részéről az akkori elnök, Kovács László, Szili Katalin, Lendvai Ildikó és Kiss Péter jelent meg, az SZDSZ-t pedig Kuncze Gábor akkori pártelnök, Horn Gábor, Szent-Iványi István és Fodor Gábor képviselte. Koalíciós egyeztetésre készültek, amelynek tárgya az volt, hogy fennmaradhat-e a szocialisták és szabad demokraták közös kormányzása Medgyessy vezérletével. Hamar kiderült, hogy nem, a szabad demokraták ugyanis közölték, a koalíció maradhat, de csak akkor, ha lecserélik a miniszterelnököt. A szocialisták nem védhették túl határozottan, mert Medgyessy egyszer csak felállt, és azt mondta, "úgy tűnik, rám itt már nincs szükség", majd elhagyta a helyiséget.

"Megérlelődött bennem, nem érdemes küzdenem azért, hogy ebben a pozícióban maradjak" - idézte fel most akkori döntését Medgyessy Péter az [origo]-nak. Azon a délelőttön eldőlt tehát, hogy vége a miniszterelnökségének: ő maga sem akart már kormányfő maradni, és a koalíciós pártok is egyértelműen kihátráltak mögüle. Talán az jelezte legjobban, mekkorát fordult a helyzet, hogy miután Medgyessy kiment, az MSZP és az SZDSZ vezetői maradtak és tárgyaltak tovább a kormányfőcseréről abban a szobában, amely egyébként a miniszterelnöki irodához tartozott.

A szocialisták "pánikhisztériája"

A Polgár a pályán című könyvében Medgyessy azt mondta, most már pontosan tudja, hogy az utolsó napok történéseiben nem az SZDSZ-é volt a főszerep, "hanem a szocialistáké, akik egyszerűen nem tudtak úrrá lenni a félidős pánikhisztériájukon, és mindenáron váltást akartak". Részletekbe nem bocsátkozott, és amikor az [origo] kérdezte a konkrétumokról, akkor is csak annyit mondott, "ezt nagyon nehéz utólag rekonstruálni". Kiss Péter akkori és jelenlegi kancelláriaminiszter szerint azonban a "tények ellentmondanak" Medgyessy Péter állításának. Bár azt ő is elismerte, hogy voltak az MSZP-n belül elégedetlen hangok a kormányfővel szemben, az [origo]-nak azt mondta, hogy nem volt olyan forgatókönyv a pártban, amely úgy számolt volna a miniszterelnök-váltással, ahogy az végül is megtörtént.

Forrás: EPA
Úgy érezte, nem maradt más választása

Forgatókönyv talán nem létezett, de több SZDSZ-es forrásunk is úgy fogalmazott, hogy akkoriban a szocialistáknál is állandó beszédtéma volt Medgyessy eltávolítása. Egy a kormányfőváltásban szerepet játszó, név nélkül nyilatkozó szabad demokrata politikus szerint a liberálisok csak elgurították a golyót, de a szocialisták fejezték be a menetet. Medgyessy a könyvében az SZDSZ-ből egyedül a "mindig izgága" Fodor Gábort emelte ki, mint akinek szerinte komoly szerepe volt a megbuktatásában. Ő az [origo]-nak most azt mondta, akárhány szocialista politikussal beszélt abban az időben, mindegyik úgy vélte, Medgyessy tarthatatlan. Fodor szerint ezt azonban csak négyszemközt mondták, és csak akkor kezdtek el közösen cselekedni, amikor az SZDSZ megtette az első lépést.

"Hendikep volt a kormányzásban"

Miniszterelnöksége alatt Medgyessy többször is beszélt négyszemközt Fodorral, utóbbi szerint azért, mert kíváncsi volt, mi a véleménye azoknak a liberálisoknak, akik gyakran szembeszegülnek az SZDSZ-vezetéssel. Az utolsó találkozót nagyjából egy héttel a kormányfőváltás előtt tartották. Fodor ekkor közölte Medgyessyvel, hogy el kellene gondolkodnia a távozáson, ő azonban - a szabad demokrata politikus szerint - azt válaszolta, hogy nem áll szándékában lemondani. Fodor állítja, Medgyessy hozzátette azt is, hogy ha rosszul halad a koalíció szekere, akkor egy-másfél év múlva szóba kerülhet a távozása. A volt miniszterelnök szerint ez így konkrétan nem hangzott el, bár azt elismerte, hogy "maga a gondolatkör foglalkoztatta".

Medgyessy fejében is megfordult tehát, hogy nem tölti ki a ciklust, az [origo]-nak adott interjújában pedig azt mondta, tisztában van vele, hogy ő maga is hozzájárult a bukásához. "Politikai hiba volt, hogy úgy döntöttem, nem lépek be az MSZP-be, és nem vállalok semmilyen szerepet a pártban. Ez egy hendikep volt a kormányzásban" - kezdte a felsorolást a baklövésekről. Hibának tartja emellett, hogy nem tette nyilvánvalóvá, 2003-ban elkezdett egy korrekciót a gazdaságpolitikában (erről lásd keretes anyagunkat), ahogy szerinte az is szerencsétlennek bizonyult, hogy nem egyértelműsítette, 2006-ban visszavonul-e, vagy megpróbálkozik egy újabb ciklussal.