Jóravaló vandálokkal bíbelődne az állam

Falopásért kerítésépítés, gázolásért ingyenfuvar, verekedésért fogorvosi számla - ilyen büntetéseket találnak ki azok a sértettek, akik pereskedés helyett inkább egyezkedni próbálnak a nekik ártó, kárt okozó bűnelkövetőkkel. Az új büntetőkódexben a hasonló büntetéseket ösztönözné az igazságügyi tárca, és egy kriminológus szerint ennek van is alapja: a börtönviseltekkel szemben a békítő eljárásban megregulázott bűnelkövetők között alig akad visszaeső. Néha viszont még a vétkesek is besokallnak, és inkább megkockáztatják a pert és az esetleges börtönt, mint hogy áldozataikkal egyezkedjenek.

Egy figyelmetlen férfi autójával elsodort egy zebrán áthaladó kislányt. Még a bírósági eljárás előtt leült a szülőkkel tárgyalni. A megbeszélésén részt vevő közvetítő előbb egyenként felkereste a feleket, hogy kipuhatolja, mi várható. A tárgyalás elején az apa meglehetősen indulatos volt, az autós ezután felajánlotta, hogy kifizeti a 400 ezer forinta rúgó kórházi számlát, ráadásul vállalta azt is, hogy a gyógykezelésekre is elfuvarozza a kislányt. Az ajánlatra az apa rábólintott.

Békítő eljárást, azaz mediációt 2003 óta lehet kérni polgári peres eljárásokban, 2007 januárja óta pedig bizonyos típusú büntetőügyeknél is, de ezt az alternatív büntetési módszert arányaiban jóval kevésbé alkalmazzák Magyarországon, mint az Európai Unió régebbi tagállamaiban. Ezen változtatna az igazságügyi minisztérium, a tárca azt tervezi, hogy a 2010-től életbe lépő új büntetőjogi kódex a kisebb vétségeket elkövető, nem visszaeső bűnözök esetében a börtön helyett az alternatív retorziókat helyezné előtérbe.

Fogászati számla, kerítés

Ha az elkövető hajlandó a jóvátételre, akkor elkerüli a büntetőeljárást. A vétkes szembesül áldozatával, kénytelen bocsánatot kérni, a sértett viszont elégtételben részesül. Hatvani Erzsébet, a közvetítéseket lebonyolító Igazságügyi Hivatal vezetője az [origo]-nak azt mondta: a vétkesek nem mindig pénzzel fizetnek. A sértett bármit kérhet, ami nem ütközik törvénybe és jó erkölcsbe.

Egy gazdálkodó, akitől fát loptak, azt kérte, hogy az elkövető a telke körül építsen kerítést - mondott egy példát Hatvani. De volt olyan esetük is idén, amikor az iskola járólapjait felszedő, kirakatokat bezúzó diákokról kellett dönteni. Az iskola végül azt kérte, hogy szülők fizessék ki a kárt, a vandál gyerekeknek járólapozniuk kellett, a többi diák szeme láttára. Egy választási csalással megvádolt polgármester pedig azt kérte vádlójától, hogy a képviselő-testület előtt ismerje el: nem csalt a település első embere. Egy verekedésben alulmaradt fél pedig a fogorvosi számla kiegyenlítését követelte.

Súlyos bűncselekményeknél nem lehet békítést kérni, csupán olyan vétségeknél van erre lehetőség, amelyeknél legfeljebb 3 év a büntetési tétel. Ezekben az esetekben a sikeres mediáció pótolja a bünetetőeljárást, 3-5 évig terjedő börtönnel járó bűncselekményeknél pedig a bíróság enyhítő körülményként veszi figyelembe a mediációt. Ilyen bűncselekmények közé tartoznak a lopások, a gondatlan közúti balesetek, a súlyos testi sértések (például családon belüli erőszak, a kocsmai verekedések). A mediációt a felek ügyvédjei és az ügyészség is kezdeményezhetik, az elkezdéséhez pedig a bíróság vagy az ügyészség hozzájárulása szükséges. A nemzetközi tapasztalatok szerint az összes bűncselekmény 2-3 százaléka kezelhető ezzel a módszerrel.

Szembe kell nézni a sértettel

A tárgyalások általában 2-3 órán keresztül tartanak, gyakran heves vitákkal - mondta a mediátorokat biztosító hivatal vezetője, aki szerint a feleknek mindenképpen a tárgyaláson kell megegyezniük. Vagyis nem működik az a gyakorlat, hogy a sértett előre ír egy nyilatkozatot, amit alá akar íratni az elkövetővel. Hatvani szerint január óta 1500 ügyet kaptak, eddig 600-ban született megoldás. Nyolc hónap alap a sértettek összesen 120 millió forint jóvátételt fizettek, az esetek harmadában pedig a pénzen kívül más módon is megpróbálták kiengesztelni áldozataikat.

Körülbelül 50-60 eset viszont sikertelen volt: a sértett nem volt hajlandó egy asztalhoz ülni az elkövetővel, de előfordult az is, hogy az elkövető pattant fel a tárgyalóasztaltól. Az utóbbi olyan esetekben jellemző, ha pontosan nem tisztázott, mivel is vádolja az áldozat az elkövetőt. Egy rablás áldozata például a tárgyaláson újabb tárgyat is megnevezett, ami eltűnt, a rabló ezt azonban már nem volt hajlnadó elismerni - mondott egy példát Hatvani. Ilyenkor a bűncselekmény elkövetői még a bírósági eljárást is megkockáztatják.

Barabás Tünde, az Országos Kriminológiai Intézet főmunkatársa szerint van alapja a békítő eljárásoknak, a kisebb súlyú bűnesetek (például testi sértés) miatt kirótt szabadságvesztés ugyanis az esetek többségében nem hatásos. A börtönnek nincs javító hatása, sőt több a hátránya, mint az előnye - mondta Barabás. A börtönviselt embereket ugyanis megbélyegzi a társadalom, sokszor még a családjuk se fogadja vissza őket, így gyakran újra a bűnözés felé fordulnak. Az alternatív büntetés ilyenkor hatásosabb, a nemzetközi tapasztalatok szerint az elkövetők nagy része nem esett vissza - mondta a kriminológus.

Ledolgozni is lehet

A mediáción kívül az 1993-ban bevezetett közérdekű munka is létező alternatív büntetési forma. Évente körülbelül hatezer olyan eset van, hogy valakit közmunkára kötelez a bíróság, ez 1-50 nap ingyenmunkát jelent. Kecskeméten például a sportpályát, Kiskunhalason a parkokat tartják rendben a közmunkára kötelezettek - sorolta a példákat Hatvani, a közmunkákat szintén az Igazságügyi Hivatal szervezi.

Hatvani is elismerte, hogy az alternatív módszereket lehetne gyakrabban alkalmazni, Szikinger István bűntetőjogász, egykori ügyvéd viszont úgy véli, hogy a hatóságok jelenleg igyekeznek elkerülni ezek alkalmazását. Szikinger szerint a bíróságok nem szeretnek változtatni a kiforrott gyakorlatukon, a volt ügyvéd tud olyan esetről, amikor a mediációt nem hagyták jóvá egy idős nőt elsodró autós esetén. Pedig az asszony nem szenvedett súlyos sérülést, az eset után pedig a férfi többször is meglátogatta.