Reformrealistákkal cimborálna Gyurcsány

Sólyom László köztársasági elnök egyszerre bírálta a radikális jobboldalt és a kormányt, amikor megnyitotta a parlament őszi ülésszakát. Az államfő súlyosnak látja az ország szociális helyzetét és kiutat keresne az indulati politizálásból. Sólyom után Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszélt, aki a rendteremtést nevezte a következő időszak egyik legfontosabb feladatának. A következő hónapokban a kormány legalább 40 törvényt szeretne véglegesíteni, többek között előveszi a pártfinanszírozást és a népakaraít erejének tisztázását. Kövesse az eseményeket élőben az [origo]-n.

Sólyom László köztársasági elnök beszédével kezdődött meg hétfőn az Országgyűlés őszi ülésszaka. Az államfő egyszerre bírálta a Magyar Gárda megalakulásával ismét előtérbe került radikális jobboldalt és a szabadságjogokat miattuk korlátozni kívánó kormányt is. Utóbbival kapcsolatban azt mondta, "az emberek bizalma az alkotmányosságban mélyebb és állandóbb annál, semhogy a pártok és a politikusok tetszésindexével lehetne összekeverni".

Sólyom szerint "mérhetetlenül romboló" az alkotmányos alapok megkérdőjelezése, egyúttal bírálta azokat, akik megkérdőjelezik a rendszerváltás megtörténtét, és azokat is, akik szerint a rendszerváltáskor lefektetett törvények fölött eljárt az idő, és korlátozni akarják szabadságjogokat.

Megkerülhetetlen az a kérdés, hogy az alapvető szabadságok érdekében "mit kell elviselni abból, ami a jogállam alapelveivel ellentétes" - mondta Sólyom és meg is válaszolta a kérdést. Szerinte "az alapjogok általános uralma és csorbítatlansága megéri az esetenként keserves tűrést is". Az államfő példaként említette, hogy az ő hivatala továbbra is vitatkozni fog a rendőrséggel, hogy ne építsen kordont a Sándor-palota köré.

Nincs fasizmus

A radikális jobboldalról azt mondta, a veszélye abban rejlik, hogy ideológiává teszi az emberek közötti megkülönböztetést. Sólyom egyúttal felszólított arra, hogy a halottak és a túlélők fájdalma iránti tiszteletből ne az árpádsávos zászlót válassza jelképül, aki ki akarja fejezni ellenzékiségét, vagy nem tartja magyarságához elegendőnek a nemzeti zászlót.

Sólyom László szerint fasiszta veszély nincs, csak a radikális jobboldal van jelen látványos akciókkal. A radikálisok azonban a rendszerváltás óta folyamatosan jelen vannak, veszélyük abban rejlik, hogy ideológiává és programmá teszik az emberek közötti megkülönböztetést, ami elfogadhatatlan - fogalmazott. "A helyzettel kellő objektivitással felvértezve kell szembenézni" - fogalmazott.

"A gazdasági, az államháztartási, de az egészségügyi, vagy a demográfiai mutatók is mind nagyon rosszak (...) Mély pártpolitikai megosztottság tapasztalható, amely azonban leginkább érzelmi, sőt indulati alapú. Innen kell kiutat találni" - indokolta Sólyom László köztársasági elnök, miért kért szót az Országgyűlés őszi ülésszakának első napján. Az államfő hétfőn azt mondta, a kilábaláshoz alapvető kérdésekben egyetértésre, és mindenek előtt bizalomra van szükség.

"A bizalmat a világos értékrend, a pontos fogalomhasználat, a tiszta beszéd táplálja" - mondta Sólyom, aki szerint természetes, hogy a politika szimbólumokat használ, de az államfő szerint a jelszavak és minősítések mögött fedezetnek kell lennie, hogy amikor komolyra fordul a helyzet, egyértelmű és világos nyelven lehessen beszélni.

A házbizottság korábban úgy döntött, a köztársasági elnök felszólalására ugyan azok a szabályok vonatkoznak, mint a kormányfőére, tehát a frakciók reagálhatnak rá, ő pedig viszontválaszra jogosult. A Fidesz és a KDNP nevében Orbán Viktor Fidesz-elnök azt mondta: a két párt a törvényesség, a rend és a demokrácia erőit gyarapítja, tehát az államfő számíthat rájuk.

"Aki a problémát bagatelizálja, az szándékán kívül is felmentést adhat" - szállt vitába az államfővel és a koalíciós partnerrel is Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője. Lendvai szerint Sólyom sok gondolata megnyugtató volt, de csalódást is okozott, mert a szocialisták "keményebb és egyértelműbb mondatokat is szerettek volna hallani", szerintük "sötét eszmék terjednek" az országban.

Rend, felelősség, reform

Az államfő beszéde után Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Rend, felelősség, reform címen jelentkezett felszólalásra. A kormányfő maratoni, több mint egyórás beszédében nem reagált Sólyom László kritikus megjegyzéseire, inkább kormánya eredményeiről és a 2007-200-as teendőiről beszélt. Gyurcsány szerint erős polgárra, erős államra, tisztességes, szabályozott versenyre, erősebb demokráciára és rendre van szükség, de "nem az államnak, hanem Magyarországnak kell erősnek lennie".

A miniszterelnök azt mondta, egy baloldali politikustól szokatlan ugyan, hogy rendről beszél, de szerinte az nem a szabadság korlátozását, hanem a védelmét jelenti. Gyurcsány szerint az államnak betartani és betartatni kell a törvényeket, hogy ezzel védje polgárainak szabadságjogait.

Gyurcsány megint félház előtt beszélt

A kabinet látványos eredményeket könyvelhet el - állította Gyurcsány. Szerinte erre utal, hogy gyorsan javult az egyensúly, fehéredett a gazdaság, nőtt a foglalkoztatottság, és Brüsszel jóváhagyta a fejlesztési programokat. Igaz, hogy csökkent a gazdasági növekedés, de - mondta Gyurcsány - továbbra is érvényes a "reform vagy bukás" jelszava, meg kell hozni és végig kell vinni a népszerűtlen intézkedéseket.

Gyurcsány négy területet nevezett meg, amelyekkel a kormány kiemelten kíván foglalkozni: a fejlesztéspolitikát, az oktatás megreformálását, az egészségügy átalakítását és "az új rend" megteremtését, vagyis a hétköznapok biztonságának megteremtését. A négy ponton belül összesen 48 konkrét intézkedést nevezett meg, amelyeket 2007-2008 folyamán meg kell valósítani.

Gyurcsány beszélt arról is, a mai magyar politikában vannak reformtagadók, akik nem akarják engedni, hogy bármihez hozzányúljanak, vannak reformradikálisok, akik a reformot önmagáért akarják, ő pedig azt szeretné, ha minél több reformrealista lenne.