"Alku nincs" - 4000-4500 ingatlant vesz évente az állam

Évente 10-12 milliárd forintot költ az állam út- és hídépítések miatt telekvásárlásra, hiszen az építkezések útjában lévő földeken nem lehet csak úgy átgázolni, a tulajdonosokat kártalanítani kell. Ám a területek közel 40 százalékát a tulajdonosok még így sem akarják adni, ilyenkor az állam az erőhöz nyúl: kisajátítja a területet. Bár a rendőrség kevés ilyen esetről tud, egy friss feljelentés azt mutatja: ha valahol híre megy, hogy itt-ott földet vásárol majd az állam, az megmozgatja az ügyeskedők fantáziáját is.

Feljelentést tesz a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF), mert ingatlannepperkedésre utaló információk birtokába jutott. A NIF pénteki közleménye szerint az M0-s autópálya keleti szektorához tartozó Határ úti területnél, több alkalommal, azonos tulajdonosi körhöz tartozó ingatlannal találkoztak. Mint kiderült, egy éven belül vásárolták fel az ingatlanokat, s kizárólag a nyomvonalba eső földeket vették meg.

Az ORFK-hoz korábban eljuttatott kérdésünkre - amelyet az országos főkapitányság szétküldött a megyékhez - adott válaszok alapján meglepően ritkák az ilyen esetek. Egyedül Zala megyéből érkezett olyan levél, hogy nyomozás indult kisajátítással kapcsolatos ügyben, de bűncselekmény hiányában megszüntették azt is. A helyzet azonban ennél sokkal cifrább, és az állam sokszor teljes súlyát latba vetve szerez meg szükségesnek ítélt területeket.

Alku nincs

"Olyan 4000-4500 ingatlant veszünk évente" - közölte az [origo]-val Tompos Attila, a NIF igazgatója. Általában kényszerből nyúl mélyen a zsebébe az állam: jellemzően különféle rendű-rangú autóutak, hidak, valamint az ezekhez kapcsolódó beruházások miatt kell megszereznie számos földterületet. Ha van rajta épület, ha nem, ha megfelel a tulajdonosának a felkínált ár, ha nem. A megtervezett úthálózat létrehozásához számos esetben magánkézben lévő földekre van szüksége az államnak, amire évente 10-12 milliárdot költ a hatóság.

A nyomvonalat keresztező birtokoknak körülbelül 60 százalékát adják el tulajdonosaik az állam által felajánlott árért, a maradék körülbelül 1800-2000 ingatlan esetében kényszerülnek kisajátításra. Ennek lényege, hogy az állam bizonyos esetekben akkor is megszerezhet telkeket, területeket, ha azt a tulaj nem akarja eladni, mert valamilyen okból ragaszkodik hozzá. A kisajátítható területek jellegét egy új törvény szabályozza majd, mint ahogy azt is, mikor lehet kártalanítás mellett a kényszerkisajátítás eszközéhez nyúlni. Alku nincs - állította Tompos. A szakértők által felbecsült ár minden esetben piaci, e fölé már csak azért sem megy a NIF, mert elterjedne, hogy jó biznisz az állam nyakára rakni például a senkinek el nem adható tanyákat.

Arra is van bőven példa, hogy az egy-egy útszakasz megépítéséhez feltétlenül szükséges terület nagyobb földbirtokot szeletel fel, s a maradék már nem hasznosítható a tulajdonosa által használt eredeti célra. Ilyen esetekben ezeket az úgynevezett visszamaradó területeket is ki kell fizetnie a NIF-nek, ez a kényszerkisajátítás. "Az M0-s keleti szektoránál futottunk bele ebbe" - hoz példát Tompos.

Leggyakrabban autópályaszakaszoknál kell kisajátítani

Itt egy 26,5 kilométeres szakaszon 26 hektárnyi területet sorsa lesz kényszervásárlás. Ráadásul az M1-es és az M5-ös közé eső terület sajátosságaiból adódóan összesen 3400 ingatlant érint a NIF területszerzése (ennek egy részét érinti a kisajátítás), ami ez esetben azt jelenti, hogy 15 ezer körüli tulajdonossal kell dűlőre jutnia az államnak.

A Zengőnél is kisajátítottak

Bár leginkább a Gazdasági Minisztériumhoz tartozó útépítések miatt kell ehhez az eszközhöz nyúlni, élnek ezzel - igaz, sokkal kisebb mértékben - más tárcák is. A Honvédelmi Minisztérium (HM) például az elmúlt három évben három alkalommal. 2003-ban a Zengővárra tervezett radarhoz vezető utat, három éve egy telkibányai ingatlant az oda szánt "híradóobjektum" miatt, 2005-ben pedig a pápai repülőtérnél volt erre példa. A HM-nél az összegek is jóval kisebbek: a leghúzósabb kártalanítási összeg mintegy 17 millió forint volt, amit egyszerre kifizettek.

Az országgyűlési végszavazás előtt álló kisajátítási törvény a közlekedési infrastruktúra, energiaellátás, vízgazdálkodás és honvédelem mellett kisajátítási célok között említi a természetvédelmet is. Sőt, a tervezetből kiderül, hogy akár nukleáris létesítmény vagy radioaktív hulladéklerakó építése érdekében is élhet ezzel a lehetőséggel egy-egy szakminisztérium. Az illetékes környezetvédelmi tárca eddig mindig megvette a szükségessé vált területeket, amikor volt pénze, de ma már nem nagyon ad ki ilyen célra pénzt.

Alkotmánysértő a jelenlegi gyakorlat

Egy 1976-os, többször módosított törvényerejű rendelet szabályozza jelenleg a kisajátítások módját, amivel kapcsolatban az Alkotmánybíróság mulasztásos alkotmánysértést állapított meg. A testület kifogásai leginkább a magánszféra érdekeit érintik. Ezek között fő helyen szerepel, hogy a hatályos szabályozás nem garantálja kellően az azonnali és feltétlen kártalanítást, valamint, hogy kisajátítással csak az állam, illetve az önkormányzat szerezhet tulajdont.

Az egyik legnagyobb területvásárló magáncég Magyarországon a már több mint száz áruházat üzemeltető Tesco. Hardy Mihály szóvivő - ha pontos összeget nem is - azt elárulta, hogy több milliárdot költöttek már eddig csak telekvásárlásra, de mint hangsúlyozta: kizárólag piaci áron vagy az alatt vesznek földet. Azt is csak legtöbbször közvetítőkön keresztül, elkerülendő ezzel, hogy valakik a pénzes vásárló megjelenésekor felhajtsák az árat.

Nem keresnek rajtuk pénzt az ingatlannepperek, állította Hardy, mert nagy nemzetközi ügyvédi irodákat bíznak meg az ügyletek átvilágításával. A kárukra történt nyerészkedésről sem tud a szóvivő. "Az egyes esetekben előfordulhatott, hogy egy adott település egy adott területén megpróbálták felverni az árakat, akár a kétszeresére is, de nincs kényszer, a Tesco ilyenkor másutt keres megfelelő telket" - mondta.