Belebolondultunk a zacskómániába

Ingyenzacskóból soha nem elég - vallja a magyar vásárlók egy jelentős része, akik annyit visznek a műanyag szatyorból az áruházak pénztáraitól, amennyit csak tudnak. A bevásárló láncok tisztában vannak azzal, hogy környezetszennyező a sok egyszerhasználatos nejlonszatyor, de nem akarnak kiesni az ingyen zacskóhoz szoktatott magyar fogyasztó kegyeiből. Ezért inkább nem ezen spórolnak, hanem a zacskók után fizetendő termékdíjon, mégpedig - legalábbis a hivatalos tanúsítványuk szerint - pár hónap alatt lebomló műanyagszatyrok segítségével. A zöldek szerint kilóg a lóláb.

Lehet, hogy környezetbarát termék

"Csináljon elvi kérdést abból, hogy bevásárlásnál legyen Önnél tartós vászonszatyor, így mikor megkérdezik, hogy 'Papírt kér, vagy műanyagot?' nyugodtan válaszolhatja, hogy: Egyiket sem" - ezzel a környezetbarát jótanáccsal szolgál bevásárlások alkalmára Kellemetlen igazság című könyvében Al Gore, aki idén a globális felmelegedés elleni tevékenységéért - egy kormányközi szervezettel megosztva - megkapta a Nobel-békedíjat. Az Egyesült Államok volt alelnöke radikális, ha zacskóról van szó: szerinte még a lebomló műanyag-, vagy a papírzacskót sem elég környezetkímélő.

Miért sajnálja tőlem?

"Már megint elvitték? Azonnal adok újakat" - zökkentette vissza a valóságba az [origo] tudósítóját az egyik budapesti Tesco pénztárosa, amikor észrevette, hogy a kasszától éppen távozó vásárló nemcsak saját telepakolt szatyraival, hanem azzal a köteg műanyagzacskóval együtt távozott, amelyekre már nem is volt szüksége. Mialatt rutinos mozdulattal újabb szatyor-köteget kapott elő, elmesélte, ez a magatartás általános, a vevők nagy része akkor is elviszi a potya zacskókat, ha ezzel teljesen feleslegesen gyarapítja tovább az otthon felhalmozott többszáz darabos gyűjteményét. "Ingyen van, hát azért sem hagyja itt" - tette hozzá.

Más áruházláncokban is ugyanez a helyzet: a vásárlók eleve elvárják az ingyen zacskót, amivel nem is spórolnak a kereskedelmi láncok, van, ahol külön gép, máshol a pénztáros osztogatja serényen. Ha mégsem, akkor van olyan vevő, aki megjegyzést tesz, "miért sajnálom tőle", mikor ingyen van - mondta egy másik hipermarket alkalmazottja. Nem véletlen, hogy egy harmadik helyen már kifejezetten sokkoltuk a pénztárost, amikor azt kértük, minél kevesebb darabot adjon a környezetszennyező csomagolóból a zacskót adogató géppel. Udvarias mosollyal próbált napirendre térni a szokással ellentétes vásárlói igény indoklása hallatán, miszerint rengeteg teknős pusztul el az óceánokba kerülő szatyrok miatt.

A tengerbe került hulladékot az áramlatok összesodorják, így az valóságos szőnyeget képez, amibe belegabalyodnak, ezért elpusztulhatnak a tengerben élő állatok - hívta fel a figyelmet a Hulladék Munkaszövetség (HuMUsz) munkatársa, Perneczky László is. A tengeri teknősök, és madarak azért is áldozatul eshetnek, mert tápláléknak nézik, és lenyelik az óceánokban sodródó zacskókat. A környezetvédő szerint létezik ugyan technológia ezek újrahasznosítására, de ez annyira drága a zacskó árához viszonyítva, hogy más hulladékokkal ellentétben a nejlonzacskó lerakóba, vagy égetőbe kerül - jobb esetben, hiszen zacskók szállnak a levegőben a városokban vagy szennyezik a földeket, erdőket.

Beleszerettünk az ingyenes zacskóba

Akárcsak Al Gore, a HuMusz is azon a véleményen van, hogy a problémára nem a lebomló műanyagból vagy papírból készült zacskók jelentik a megoldást, hiszen ezeket is olyan gyártási technológiával állítják elő, amely önmagában is károsítja a környezetet. A tartós használatú eszközöket kellene népszerűsíteni, a bevásárlótáska, illetve a tartós vászontáska használatát - mondta Gadó György Pál, a munkaszövetség másik munkatársa. Egy nemzetközi szervezet számításai szerint viszont a világon naponta nagyjából másfél milliárd ingyenes nejlonzacskót osztanak ki a vásárlóknak.

"A magyar vásárló hihetetlenül hozzászokott, mondhatni, beleszeretett az ingyenes szatyorba" - jelentette ki Hardy Mihály, a Tesco áruházlánc szóvivője, aki szerint jelenleg kénytelenek ehhez alkalmazkodni. Tisztában vannak azzal, mennyire helytelen ez a gyakorlat, de álláspontja szerint lassan, fokozatosan lehet csak elérni a vásárlók magatartásának megváltozását. Megerősítette, hogy a vásárlók egy jelentős része valóban összeszedi az összes szatyrot a pénztáraknál, jobb esetben ezeket használják szemeteszsákként. "Szabályosan lopják nálunk a nejlonzacskót, annyit, hogy a fővárosi piacokon Tesco-s szatyrokban adták a megvásárolt dolgokat" - mondta a szóvivő.

Az ingyenes zacskó nagyon sokba kerül, és rendkívül környezetszennyező Hardy szerint, aki azzal szintén tisztában van: bármennyire is az egyik leggyakoribb reklámhordozó az áruházlánc saját logóval ellátott szatyra, az már kevésbé jó reklám, ha szeles napokon Tescós szatyrok lobognak a fákon. Meggyőződése, hogy ha jelentősen csökkenteni akarják az egyszerhasználatos csomagolók számát, akkor átfogó változtatásokra van szükség, mert bár a hipermarketekben már most is lehet kapni visszaváltható bevásárlótáskát, a fogyasztók alig veszik igénybe ezeket. Mint mondta, a közeljövőben több változtatást is terveznek annak érdekében, hogy visszaszorítsák a zacskóosztogatást, de ezekről az egyelőre kipróbálás alatt álló módszerekről nem akart részleteket elárulni.

Az írországi Tesco viszont már elszánta magát a nejlontáskák használatának radikális visszaszorítására: pénzért kezdték adni a szatyrokat, mire rövid idő alatt 95 százalékkal esett vissza a fogyasztásuk. Hardy Mihály szerint nálunk mindenképpen szükség lenne környezettudatosságra nevelő felvilágosító kampányokra, és arra, hogy az áruházláncok összefogjanak, és együtt lépjenek ebbe az irányba. Lassú folyamat lesz, hiszen ott kezdődik, hogy tréningezni fogjuk a pénztárosokat, ne egy mozdulat legyen, amint odaad tucatnyi nejlonszatyrot - tette hozzá.

Ingyen a gyógyszercégtől, ingyen a vásárlónak

"Volt olyan, aki egy levél fájdalomcsillapítót kért, meg két plusz tasakot, mondván jó lesz uzsonnás zacskónak" - mondta az [origo]-nak Horváth Péterné, Boga Zsuzsa patikus. Az áruházláncok mellett a gyógyszertárakban is szinte kivétel nélkül ingyenes zacskóban adják a megvásárolt pirulákat, szereket. A Gyógyszerészek a Földért Alapítvány - amely eredetileg a lejárt, illetve fel nem használt gyógyszerek visszagyűjtésére jött létre - hadat üzent a helytelen gyakorlatnak: környezetbarát papírból készült tasakot és szatyrokat gyártatnak, és próbálják rávenni a patikákat, vállalják be az ezzel járó pluszköltséget, és inkább ezzel szolgálják ki a vásárlókat, akiknek így ráirányítják a figyelmét a problémára.

Nincs egyszerű dolguk, hiszen sok gyógyszertár - saját készíttetett zacskói mellé - még ingyen kapja a különféle reklámokkal ellátott nejlonszatyrokat a gyógyszergyáraktól - tudtuk meg Horváth Péternétől, aki az egyik ötletgazda. "A mi papírzacskóink egyik oldalára ugyanúgy kerülhet reklám, a másik oldalán pedig a környezetszennyezésre vonatkozó felhívás van" - magyarázta. Az átállás nem zökkenőmentes, volt olyan vevő, aki a papírszatyrot inkább mégse kérte, a többség viszont szerinte nem dobja ki olyan könnyen, mint a nejlont. Mostanra a több mint kétezer magyarországi patika felében lehet kérni papírzacskót, igaz, legtöbb helyen ez pénzbe kerül - mondta a patikus, aki szerint teljesen természetesnek kellene lennie, hogy az emberek egészségével foglalkozó gyógyszerészek ugyanezt a környezetvédelmen keresztül is szolgálják.

Papíron lebomlik

Magyarországon létezik a "Környezetbarát Termék" megjelölés, amelynek használatát a környezetvédelmi tárcához tartozó Környezetbarát Termék Kht. engedélyezheti a környezetkímélő termékeknek. A gyártó feltüntetheti az árucikken a cédrust ábrázoló védjegyet, ha elnyeri ezt a besorolást, így a vásárló azonnal láthatja, hogy a szabályozás megfogalmazása szerint a "környezeti szempontból kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkező termékek és szolgáltatások" köréből választott.

Csakhogy, mint arra a HuMusz felhívta a figyelmet, eddig közel kilencvenféle műanyagzacskó szintén megkapta ezt a minősítést: a gyártó a kht.-nél környezetbaráttá nyilváníttatta ezeket arra a szabályra hivatkozva, hogy lebomló adalékanyagot tartalmaznak, így társaikhoz képest környezetbarátabbak. Ez pedig azzal jár együtt, hogy nem kell utánuk termékdíjat fizetni, így a szervezet munkatársa, Perneczky László szerint a laza minősítési szabályok miatt a védjegy valójában kibújási lehetőséget jelenhet termékdíj fizetés alól az ingyen szatyrot osztogató kereskedelmi láncoknak. Mint mondta, sok környezetvédőnek vannak kétségei, valójában mennyire bomlanak le azok a zacskók, amelyekről gyártóik ezt állítják. "Elég egy belekevert adalék, és máris kevésbé számít rossznak az egyik szatyor a többi műanyagzacskóhoz képest, pedig már az előállítása is szennyezte a környezetet" - jelentette ki Perneczky.

A szatyrok darabja után fizetendő 10-25 forintos termékdíj alól mentesülhetnek az áruházláncok, ha az évente összesen forgalmazott szatyruk közül 12 százalék környezetbarát termékké minősített zacskó - erősítette meg Fiegler Zsuzsanna, a Környezetbarát Termék Kht. főtanácsosa, akitől megtudtuk, a szabályozás szerint ez az előírt szint 2006-ban nyolc százalék volt, 2008-ban pedig 16 százalék környezetbarát termék kell majd a termékdíj fizetés csökkentéséhez. A kht. által adott védjegyet viselő polietilén zacskók 6, 12 vagy 18 hónap alatt képesek lebomlani, olyan körülmények között, amelyeket a jogszabályok meghatároznak - állította.

A lebomlási vizsgálatot viszont a szatyor gyártója végezteti el valamelyik laboratóriummal, amit ezután egyetlen szerv sem vizsgál felül a minősítés megadásakor, vagy azt követően. Ahogy annak sem jár utána senki, hogy az áruházláncoknak jelentős anyagi ráfordítást megspóroló környezetbarátabb zacskók valójában mennyi idő alatt bomlanak le a köztereken, mezőkön, utak mellett, ahol százszámra sodródnak a széllel.