Medián: Tele az emberek hócipője a népszavazással

Le fogja járatni a magyar politikai elit a népszavazás intézményét - ettől tartanak sokan a Medián legfrissebb közvélemény-kutatása szerint az elmúlt időszak számtalan népszavazási kezdeményezése és az ezek körül kibontakozott pártpolitikai csatározás miatt. Így jelentősen csökkent a szavazási kedv, jelenleg tíz emberből mindössze négy menne el voksolni.

Tíz emberből mindössze négyen mondták, hogy biztosan részt vennének egy olyan népszavazáson, amelyen a közelmúltban felmerült valamelyik kérdésekről kell véleményt mondani - derül ki a Medián szerdán közzétett felméréséből, amelyet október első felében készítettek. A népszavazás értelmét, jelentőségét firtató kérdésre adott válaszok is azt mutatják, hogy sok embernek kezd tele lenni a hócipője a népszavazás körüli huzavonával és felhajtással - közölte a közvélemény-kutató cég.

A legtöbben, tíz közül négyen azt mondták, hogy jó dolognak tartják a népszavazást, de úgy érzik, a kezdeményezők lejáratják azzal, hogy szinte hétről hétre új kérdéseket javasolnak. A többiek fele-fele arányban képviselték azt az álláspontot, hogy egy parlamenti demokráciában csak nagyon ritkán, kivételes esetekben van helye népszavazásnak, illetve azt, hogy így van jól, és minél több kérdésben döntsön közvetlenül a nép.

Október végén adta le a Fidesz és a KDNP a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról szóló népszavazási kezdeményezéséhez összegyűjtött aláírásokat az Országos Választási Irodának. A Medián szerint rossz hír a voksolást kezdeményezőknek, hogy a közvélemény - más belpolitikai kérdésekhez hasonlóan - igen megosztott a felvetett témákban, és így kétséges, hogy érvényes lenne-e a szavazás.

A közvélemény-kutató cég hozzáteszi: az eddig népszavazások alapján a mozgósítás igen nehéz, egyedül a "négyigenes" referendum idején ment el szavazni a választók legalább fele. Ezt követően viszont csak a NATO-tagságról szóló népszavazás előtt bevezetett könnyített módon (azóta elegendő a szavazás eredményességéhez, ha valamelyik válaszra szavaz a voksolók negyede plusz egy ember) lehetett érvényessé tenni a népszavazásokat. Pedig a parlamenti pártok mindkét, érvényes eredménnyel végződött (NATO- és EU-tagság) népszavazás alkalmával egységesek voltak. Ráadásul a Medián szerint jellemző, hogy többen mondják biztosra részvételüket, mint ahányan valójában elmennek.

A felmérések alapján úgy tűnik, év eleje óta jelentősen ingadozott az emberek népszavazási kedve. Januárban még csak tízből négyen mondták, hogy biztosan elmennének, ez tízből ötre nőtt azt követően, hogy az Országos Választási Bizottság meghajolt az Alkotmánybíróság véleménye előtt, és zöld utat adott a Fidesz három kérdésének. Most októberre a biztos résztvevők aránya visszatért az év eleji alacsonyabb szintre. A mostani népszavazás az átlagnál nagyobb érdeklődést és kedvezőbb megítélést kap az ellenzékiek körében, ami nem meglepő, hiszen pártjaik kezdeményezéseiről van szó, valamint az is hozzájárul, hogy az ellenzéki szavazók fogékonyabbak az állampolgári kezdeményezésekre.

A kérdésjavaslatok közül a vezető politikusok kezdeményezései ismertebbek azokhoz képest, amelyeket magánszemélyek tettek. Tíz emberből nyolc említette fejből, hogy hallott a Fidesz, négy pedig, hogy értesült Gyurcsány Ferenc népszavazási indítványáról, a többit ennél jóval kevesebben említették.