Gripen-jelentés: a beszerzést bírálja, a drágítást dicséri

Semmi ok nem volt a vadászrepülőgépek beszerzésére 2001-ben - az MTI szerint ezt tartalmazza az a parlamenti bizottság által készített jelentés, amely a Gripen vadászgépek beszerzését vizsgálta. A jelentés egyelőre nem nyilvános, alig két napja az [origo] - amikor hivatalosan betekintést kért az anyagba - azt a választ kapta a Kormányszóvivői Irodától, hogy a közvélemény ezt nem ismerheti meg, amíg Gyurcsány Ferenc megfelelő mélységében át nem tanulmányozta. A honvédelmi tárca államtitkára által vezetett testület  a jogi lebonyolítást, és a költségelemzés elmulasztását is kritizálja, ugyanakkor azt indokoltnak találta, hogy a Medgyessy-kormány módosította az eredeti szerződést.

A Gripen-jelentés szerint 2001-ben semmi ok nem volt vadászrepülőgépek beszerzésére, a döntéssel kapcsolatban nem volt költségelemezés, nem fogalmaztak meg alapvető - hadműveleti, műszaki és gazdaságossági - követelményeket és nem folyt le közbeszerzési eljárás - többek között ezek a megállapítások szerepelnek a Gripen vadászgépek beszerzését vizsgáló bizottság nemrég elkészült, több mint harminc oldalas jelentésében - tudta meg az MTI.

Az [origo] már két nappal ezelőtt hivatalosan kérte, hogy betekintést nyerhessen a jelentésbe, de a Kormányszóvivői Irodától kedd este azt a választ kaptuk: a "miniszterelnök először szeretné teljes mélységében megismerni a jelentést, ezután kerülhet sor a sajtó képviselőinek tájékoztatására". Ezzel egyben megerősítették azt a több forrásból származó információt, hogy Gyurcsány Ferenc már kézhez kapta - tudomásunk szerint több mint két hete - a bizottsági munka anyagát, de két napja még nem voltak hajlandóak elárulni, mikor ismerheti ezt meg a közvélemény is.

A Honvédelmi Minisztérium államtitkára, Vadai Ágnes által vezetett bizottság október 15-én befejezte munkáját. Szeptemberben - amikor meghosszabbították egy hónappal a nyáron felállított testület tevékenységének határidejét - a bizottság elnöke már célzott rá, hogy találtak gondokat törvényességi, célszerűségi, pénzügyi és katonai szakmai kérdésekben is. A svéd Gripen-gépek beszerzéséről az Orbán-kormány nemzetbiztonsági kabinetje 2001. szeptember 10-én döntött.

Az MTI szerint a jelentés nem fogalmazza meg senkinek a személyi felelősségét, és nem tesz javaslatot további lépésekre. A dokumentum szerint 2001-ben sem külső, sem belső kényszer nem volt új vadászrepülőgépek beszerzésére, sőt a beszerzés ellentétes volt egy országgyűlési határozati javaslattal, amely ezt 2003 utánra tervezte. A jelentés emlékeztet arra, hogy a Honvédelmi Minisztérium nem a Gripen, hanem az F-16-os vadászgépek beszerzését javasolta a Nemzetbiztonsági Kabinetnek. A beszerzés előtt az alapvető hadműveleti, műszaki és gazdaságossági követelményeket sem fogalmazták meg, így nem voltak világosak a repülőtechnikával, a fegyverzettel, a kiképzéssel és a logisztikával szemben támasztott követelmények sem - áll a jelentésben.

Felelőtlen pénzügyi tervezés, indokolt módosítás

Az MTI információi szerint a megállapítások között szerepel, hogy a döntés előtt egyáltalán nem készült teljes körű költségelemzés, és a döntéshozók rövidtávon gondolkodtak, hiszen a gazdasági megfontolások alapját nem a vadászrepülők teljes költsége, hanem az ellentételezési ajánlat és a pénzügyi ütemezés képezte.

A jelentés kitér arra, hogy nem volt közbeszerzési eljárás, és a szerződéskötés után sem volt tisztázott, hogy milyen forrásból akarják finanszírozni a gépek bérleti díját, ahogy a bérleti szerződéssel összefüggő adókötelezettséget sem vizsgálták. Ez tovább növelte a kiadásokat, amit bizonyít, hogy a honvédelmi tárca 2002 májusában 25 milliárd forintot kért a miniszterelnöktől az áfára, "mivel azzal nem számoltak". A távirati iroda úgy tudja, a jelentés indokoltnak találta viszont a Gripen-szerződés 2003-as módosítását, mert így csökkenteni lehetett a költségeket.

A szerződést 2003 februárjában az MSZP-SZDSZ kormány idején változtatták meg, az új megállapodás szerint a fejlettebb típusú vadászrepülők a futamidő végén magyar tulajdonba is kerülnek, de ez - az eredeti 108 milliárd forint helyett - 210 milliárdba kerül . A bizottság csütörtökön kiszivárgott jelentése egybecseng azokkal a Gripen-beszerzéssel kapcsolatos anyagokkal, amelyek jelenleg is megtalálhatóak a Honvédelmi Minisztérium honlapján. Ezekben hasonlóképpen megállapítják egyrészt, hogy az országnak nem volt olyan vállalt kötelezettsége, amely miatt muszáj lett volna lecserélni gépeit, valamint bírálják az Orbán-kormány döntését hadászati szempontból, amiért az eredetileg választott vadászgépek nem voltak alkalmasak arra, hogy részt vegyenek szövetségi hadműveletekben.

A tárca egy 2006-os szakanyagában azt is számszerűen levezetik, pénzügyileg mennyivel kedvezőbb lett volna más megoldást választani, és kiszámítják, miért volt anyagilag indokolt, hogy a Medgyessy-kormány 2003-ban módosította az eredeti szerződést. Az [origo]-nak korábban nyilatkozó kormánypárti politikusok szintén ezt az álláspontot képviselték, bírálva a 2001-ben tető alá hozott megállapodást. Juhász Ferenc korábbi honvédelmi miniszter azt mondta, ennek hibáit kellett a szerződés 2003-as kibővítésével orvosolni, ha már nem lehetett visszatáncolni az üzlettől.

F-16-ost vett volna a szaktárca

Az [origo]-nak korábban több kormánypárti és ellenzéki politikus, és katonai szakember is beszélt arról, hogy a Honvédelmi Minisztérium nem a Gripen, hanem az F-16-os vadászgépek beszerzését javasolta - ahogy ez az MTI szerint a Vadai vezette bizottság jelentésében is szerepel. Azért is keltett meglepetést a svéd-brit ajánlat elfogadása, mert harcászati-technikai szempontból legtöbben a használt, 17-18 éves F-16-osok vásárlására voksoltak, míg sokan a legkevesebb pénzbe kerülő megoldás, a meglévő MiG-29-esek felújítása mellett voltak. Simicskó István, a Fidesz akkori nemzetbiztonsági államtitkára viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a hadi szempontokon mellett legalább annyira számítottak a gazdasági megfontolások is: a svéd ajánlat ebből a szempontból verhetetlen volt, hiszen a megrendelés összegének 110 százalékát kitevő ellentételezést vállaltak.

A svéd nyomozás még javában tart

A sok, máig megválaszolatlan kérdés ellenére valószínűleg nem került volna elő újra a magyar repülőgéptender ügye, ha 2007. februárban a svéd közszolgálati televízió, a Sveriges Television (SVT) nem tűz műsorára egy riportfilmet, amely a korrupció gyanúját vetette fel a Saab magyar és cseh megrendeléseivel kapcsolatban. Először itt merült fel egy magyar származású osztrák főnemes, Alfons Mensdorff-Pouilly neve is, akinek a riport szerint kétmilliárd forintnak megfelelő összeg üthette a markát, amiért egyengette a Gripenek útját közép-kelet-európai tendereken. A grófot az [origo] többször megkereste, azonban közvetlen munkatársain nem jutottunk túl, így nem tudtuk megkérdezni tőle azt sem, mit gondol a vele szemben megfogalmazott vádakról.

Svédországban nyomozás indult a Gripenek miatt, Ausztriában, Csehországban újra elővették régebbi hadibeszerzések ügyét. Szeptember 11-én Christer van der Kwast svéd főügyész bejelentette: a szálak Magyarországra is elvezetnek, ezért kiterjesztik a nyomozást a Saab és svéd cégben résztulajdonos brit hadióriás, a BAE Systems magyarországi üzleti tevékenységére is.