Már a magyarok is szennyezik a Rábát

Az osztrák határnál nem látható habzás, csak 150 kilométerrel odébb a magyar oldalon. A környezetvédelmi minisztérium szerint ez azt bizonyítja, hogy a folyón megjelenő legújabb szennyezést valószínűleg magyarok okozzák. A tárca szerint legkésőbb 2009-re szűnhet a szennyezés folyón, addig kisebb-nagyobb habzásokra lehet számítani.

Nem az osztrák bőrgyárak okozzák azt a habzást, amelyet múlt hét végén észleltek a Rába alsó szakaszán, a Győr-Moson-Sopron megyei Nick közelében - közölte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. A tárca ezt azzal indokolta, hogy a Szentgotthárdnál - ahol a folyó átlépi az országhatárt - nem észleltek szennyeződést, ellentétben a korábbi esetekkel, amikor a habzásért az osztrák bőrgyárak voltak a felelősek. A jelenlegi habzás az osztrák határtól 150 kilométerre figyelhető meg.

A szennyezés miatt Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter vizsgálatot rendelt el. Ennek keretében kedden a környezetvédelmi hatóság munkatársai közel 20 helyről vesznek mintákat. A Szentgotthárd és Győr közötti szakaszon 20-30 kilométerenként ellenőrzik a folyó vizét. Megvizsgálják a közeli szennyvíztisztítók telephelyeit is, hogy esetleg nem onnan került-e a megengedettnél nagyobb koncentrációjú szennyvíz a folyóba. Olt Boglárka, a tárca sajtófőnöke szerint elképzelhető, hogy habzást valamilyen mosószer okozta, amit beleengedtek a folyóba. Az első vizsgálatok eredménye péntekre várható.

A környezetvédelmi tárca szerint 2009-re szűnhet meg véglegesen a folyó habzása: 2008-ban szerelik fel a szűrőberendezéseket a két érintett osztrák bőrgyárra, amelyek a bőrcserzésnél használt naftalin-szulfonátot engednek a vízbe. 2009-ben pedig a tervek szerint bezárják a fürstenfeldi osztrák geotermikus erőművet, amely olyan vizet enged Rábába, amely megnöveli a folyó sótartalmát. Olt Boglárka szerint addig még előfordulhatnak habzások, a tárca sajtófőnöke szerint azonban már az is eredmény, hogy az elmúlt hónapokban, több év után jelentősen csökkent a szennyezés mértéke.

A habzás ellen elsőként májusban Sólyom László köztársasági elnök szólalt fel, aki azt mondta: tűrhetetlen az az osztrák magatartás, ahogyan hat éve halogatják a megoldást a Rába rendbetételére. Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter ezt követően még májusban visszavonta a habzásért felelős egyik gyár, a jennersdorfi bőrgyár vízjogi engedélyéhez adott hozzájárulást. Az osztrák és a magyar környezetvédelmi miniszter pedig megállapodott egy közös akciócsoport létrehozásában, amely megoldásokat dolgozott ki a szennyezés megszüntetésére.

Az akciócsoport munkája nyomán szigorodtak az osztrák bőrgyárakra vonatkozó kibocsátási határértékek. A tulajdonos, a Boxmark cég pedig szeptembertől felére csökkentette a habzásért leginkább felelőssé tehető naftalin-diszulfonát-kibocsátást a feldbachi és a jennersdorfi üzemben.