Sólyom félti a szólásszabadságot a kormánytól

Nem írta alá az államfő a gyűlöletbeszédről szóló törvényt, ehelyett megküldte azt az Alkotmánybíróságnak. A törvény lehetővé tenné, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek polgári perben követeljenek kártérítést a kirekesztő megnyilvánulások miatt. Az államfő szerint a törvény aránytalan mértékben korlátozna a véleménynyilvánítás szabadságát.

Sólyom László államfő nem írta alá, ehelyett véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak a gyűlöletbeszéd-törvényt. Az államfő ezt azzal indokolta, hogy a polgári törvénykönyv módosításáról (Ptk.) szóló törvény több szempontból alkotmányellenes - olvasható a Köztársasági Elnöki Hivatal közleményében.

Az Országgyűlés október 29-én fogadta el a Ptk. gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosítását. A képviselők 184 igen, 131 nem és 11 tartózkodás mellett fogadták el a jogszabályt, amelynek értelmében a kisebbségekhez tartozó személyek vagy szervezeteik polgári perben követelhetnek kártérítést a kirekesztő megnyilvánulások miatt.

Az államfő szerint mivel a törvény egy közösséget sértő magatartás esetén a közösség minden tagja számára lehetővé teszi jogorvoslatot, egyetlen sértő kifejezés miatt a perek tucatjai indulhatnak. Több tízezer polgári per lehetősége és az ezekben kiszabható kártérítések teljes összege olyan aránytalan mértékben korlátozza a véleménynyilvánítás alkotmányos szabadságát, ami büntetőjogi szankciókat is meghaladó súlyú - fogalmaz közleményében a Köztársasági Elnöki Hivatal.

Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetvezetője azt mondta: várható volt az államfő döntése, mert a Sólyom László által megfogalmazott aggályok már a törvény parlamenti vitájában is felvetődöttek, és emiatt akkor az ellenzék nem is támogatta a javaslatot. Répássy szerint a Fidesz osztja az államfő alkotmányos aggályait, és kíváncsian várja az Ab döntését.

Bárándy Gergely, az MSZP országgyűlési képviselője az azt mondta: ezt a társadalmi problémát jogszabállyal kell orvosolni. Addig kell próbálkozni a jogalkotással, amíg nem találunk alkotmányos megoldást - tette hozzá a szocialisat politikus.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök augusztus 31-én, a Magyar Gárdáról tartott ötpárti nemzetközi sajtóértekezleten jelentette be, hogy a kormány a polgári törvénykönyv módosítását kezdeményezi a vallási, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, illetve a szexuális orientáció miatt kisebbségben lévő személyek védelmében.

A gyűlöletbeszéd büntetése évek óta visszatérő kérdés. Legutóbb, 2004-ben szavazta meg a parlament az erről szóló törvényt, de Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult, mert úgy vélte, túlságosan korlátozná a véleménynyilvánítás szabadságát. Az Ab egyetértett az államfővel, és megsemmisítette a jogszabályt.