"XY őrmester vagyok" - változhat az igazoltatás

Közölni kell az igazoltatás célját az érintettel, de továbbra is azt lehet igazoltatni, akit csak a rendőr jónak lát. Nem lehet fél évig tárolni a videofelvételeket, de jogszerűen is le lehet zárni a Parlament környékét - tartalmazza többek közt a rendőrségi törvény módosítása, amit szerdán kezdett tárgyalni az Országgyűlés. A képviselők emellett külön kétharmados törvényt alkotnak a titkos információgyűjtésről, és büntethető lesz az is, ha valaki telefonon zaklatja a volt feleségét.

"Jó napot kívánok! Szabó János zászlós vagyok a kerületi rendőrkapitányságtól. Egy körözött bűnözőt keresünk, ezért kérem, szíveskedjenek magukat igazolni!" - valahogy így kellene hangozzon a közeljövőben egy igazoltatásra való felhívás a ma gyakori "Személyi igazolványt!"helyett, ha az Országgyűlés elfogadja a rendőrségi törvény módosítását. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) javaslata egy olyan rendészeti és büntetőjogi törvényeket érintő csomag része, amelyet szerdán kezdett megvitatni az Országgyűlés. A javaslatok közt van egy, a büntetőtörvénykönyvet és a büntetőeljárási törvényt módosító salátatörvény, és egy új, a titkos adatgyűjtést szabályozó tervezet is.

A jelenleg hatályos rendőrségi törvény szerint a rendőr igazoltathatja akit jónak lát, hiszen a jogszabályban az "akinek a személyazonosságát meg kell állapítani" kitétel szerepel. A módosító javaslat ezen csak annyit változtatna, hogy egy hosszú felsorolásra cserélné a mai félmondatot: a közrend és a közbiztonság védelmétől, a tartózkodás jogszerűségének megállapításán keresztül, az igazoltatott saját jogainak védelméig terjed az eljárásra okot adó lehetőségek tárháza. A javaslatot ezért is bírálja a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet, amely szerint a készülő törvény továbbra is az intézkedő rendőrre bízza, mit tekint kellő oknak egy igazoltatáshoz.

Változás azonban, hogy a rendőrnek - ha csak nem egy menekülő rabló után fut éppen - már az intézkedés előtt közölnie kell nevét, szolgálati helyét, illetve hogy miért van szükség az intézkedésre (ma ezt csak utólag kellene megtennie). A törvény rendelkezne arról is, hogy a személyi igazolvány helyett gyakorlatilag bármilyen arcképes igazolvány megteszi, sőt, egy ismerős szóbeli közlését is elfogadhatja a rendőr. Az igazoltatáskor felvett adatokat a rendőrségnek három napon belül meg kell semmisítenie.

Kamerák, jelvények és zónák

Részletesen szabályozza a törvényjavaslat azt is, meddig tárolhatja a rendőrség az általa készített képeket és videofelvételeket. A jelenlegi törvény hathónapos határidőt ad a tárolásra, míg a módosító javaslat szerint - ha nem történik bűncselekmény - a térfigyelő kamerák képét nyolc, a határátkelőknél rögzített képeket három munkanapon belül kell törölni, míg a tüntetések során készült felvételeket 30 napig őrizhetik meg. A TASZ sérelmezi a javaslatnak azt a rendelkezését, amely az illetékes önkormányzatokra bízná, hol látják szükségét kamerák felszerelésének, és azt szeretné, ha a térfigyelő rendszerek telepítése előtt független kutatók készítenének tanulmányt arról, szükségesek és hatásosak-e a kamerák.

A tavaly őszi zavargások tanulságai nyomán kerülhetett a törvénybe az a szakasz, amely pontosan meghatározza, milyen azonosítókat kell viselnie a rendőrnek. E szerint a rendőrt egyenruhája és az azon lévő jelvény, vagy pedig szolgálati igazolványa igazolja. Ha az egyenruhán lévő jelvény nem látható - például tömegoszlatás közben - akkor köteles a ruházatán a jelvénye számát jól láthatóan feltüntetni.

A Kossuth tér körüli kordon, és az e miatt sokat emlegetett műveleti terület fogalmát is pontosítja az előterjesztés, létrehozva a biztonságvédelmi zónát. Ezt a rendőrség a védett személyek, vagy az őrzött épületek biztonsága érdekében hozhatná létre: a területen megtilthatnák az építkezést vagy a légtér használatát, és igazoltathatná az oda be-, illetve onnan kilépőket, de nem zárhatnák le hermetikusan. Szintén az őrzött épületek védelme érdekében elrendelt útzár is csak a járművek áttörését lehetetlenné tevő akadályokból állna. Továbbra sincs azonban szabályozva, mi történik, ha valaki a biztonságvédelmi zónában szeretne tüntetni.

"Úgy megverlek, hogy..."

A büntetőtörvénykönyv módosításával létrejönne egy új tényállás, a zaklatás. Ez alapján egy évet is kaphat az, aki rendszeresen megpróbál beleavatkozni más magánéletébe, például telefonon hívogatja. Súlyosabb, két évig terjedő a büntetési tétel, ha a zaklató erőszakkal fenyegetőzik (például azt mondja: "úgy megverlek, hogy..." vagy "felgyújtom a házad!"), és ha a zaklatás áldozata a tettes családtagja vagy korábbi házastársa. Ha a zaklató erőszakkal fenyegeti saját családtagját, három évre nőne a büntetés maximuma.

A javaslat több technikai jellegű módosítás mellett pontosítja egy sor gazdasági jellegű bűncselekmény megítélését, de kijavítja azt a hibát is, ami miatt a köztársasági elnök csak felnőtteknek adhatott kegyelmet, javítóintézetre ítélt fiatalkorúaknak nem. Létrejön még egy új tényállás, a visszaélés kábítószer-prekurzorral. Ennek értelmében büntethető lesz az is, aki kábítószerek előállításához szükséges, uniós jogszabály által tiltott anyagokkal kereskedik.

Kétharmados lehallgatás

Az Alkotmánybíróság (Ab) korábban többször is jelezte: a titkos információszerzés olyan mértékben korlátozza az állampolgárok jogait, hogy azt feltétlenül szükséges külön, kétharmados törvényben szabályozni. Ennek tesz eleget az IRM által most benyújtott javaslat. A törvénytervezet pontosan meghatározza, hogy a rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, az ügyészség és a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata mikor, milyen körülmények között gyűjthet titkos módszerekkel információt.

A hatóságokat a törvény felhatalmazza, hogy információgyűjtés érdekében beépítsék saját embereiket cégekhez vagy intézményekhez, mintha ott dolgoznának. Erre nincs azonban joga bíróságnál, ügyészségnél, az Alkotmánybíróságnál, az Állami Számvevőszéknél, az Országgyűlési Biztos Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál és az Országgyűlés Hivatalánál.

Beépülhetnek azonban a nyomozók (az ügyészség engedélyével) bűnszervezetekbe: tehetnek színlelt vételi ajánlatot illegális fegyverre vagy kábítószerre, hogy bizonyítékot szerezzenek, vagy csak erősítsék az eladók bizalmát egy későbbi, nagyobb szabású akció reményében. Ugyancsak ügyészi engedéllyel megígérhetik egy bűnözőnek, hogy lezárják ellene a nyomozást, ha segít egy súlyosabb bűntett felderítésében.

A hatóságok már a nyomozás korai, nem nyilvános szakaszában információkat kérhetnek az adóhatóságtól, postától, bankoktól vagy telefonszolgáltatóktól, ha ez elősegíti egy olyan bűncselekmény felderítését, amit a törvény legalább két év börtönnel büntet. Továbbra is bírói engedélyhez kötnék azonban a lakások átkutatását, a telefonok lehallgatását és az e-mailek megfigyelését. A bíró ilyesmire akkor adhat engedélyt, ha a bűncselekményt a törvény legalább öt év börtönnel bünteti.