Kesztyűs kézzel terelgette a Gripent a kormány

Feloldotta a titkosítását, és átadta az [origo]-nak a Gripen-beszerzés ellentételezési megállapodását a gazdasági tárca. A múlt héten kértük, hogy betekinthessünk a 191 milliárdos programról szóló szerződésbe, amely az adatvédelmi ombusman szerint közérdekű és így nyilvános. A 2001-ben kötött megállapodás kevés konkrétumot ír elő a svédeknek arra nézve, hogyan teljesítsék az ellentételezési kötelezettségüket. Voltak ugyan preferált területek és iparágak, de gyakorlatilag szabad kezet kaptak az üzletkötésre.

Mától nyilvános

Átadta az [origo]-nak a Gripen-beszerzéshez kapcsolódó ellentételezési megállapodást a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, és ezzel egy időben a tárca honlapján is nyilvánossá tették az angol nyelvű szerződést. A múlt héten kértük, hogy belenézhessünk a 2001 decemberében, az Orbán-kormány által aláírt megállapodásba, a minisztérium azonban erről előbb egyeztetni kívánt a svéd féllel. Szabó Sándor, az ellentételezési osztály vezetője pénteken elmondta, hogy a Gripen International tudomásul vette a kérést, bár az általuk aláírt dokumentumban szerepel bizalmassági klauzula.

A 2001. december 20-án aláírt szerződésben a 14 Gripen repülőgép bérletének ellentételezésként (offset) a svédek beruházási és exportbővítési kötelezettséget vállaltak, a bérleti díj 110 százalékát kellett offsetként teljesíteniük. A most kiadott szerződés a teljesítés módját írja el. Amikor 2003 februárjában az MSZP-SZDSZ kormány változtatott az eredeti szerződési konstrukción, az ellentételezés vállalt értéke 191 milliárd forintra nőtt. Ennek eddig több mint 97 százalékát már teljesítették, így az eredetileg 2015-ös lejáratú program már a jövő év közepén véget is érhet.

Az [origo] hétfőn kezdeményezte az adatvédelmi biztos, Péterfalvi Attila eljárását, miután a tárca sajtóosztály arra hivatkozott, hogy az ellentételezési megállapodás titkos, de nem árulták el, ki és milyen indokok alapján titkosította. Szabó Sándor pénteken azt mondta, szolgálati titoknak minősülő adatokról volt szó, ezt a minősítést kellett kérésünkre feloldaniuk. 2001-ben a titkosítást üzleti érdekeire tekintettel a Gripen gyártója kérte, valamint erre azért is szükség volt, mert a dokumentum a gépek bérletére vonatkozó, katonai, nemzetbiztonsági információkat tartalmazó szerződéshez tartozik - tette hozzá.

Szabad kezet adtunk

Az [origo]-nak több kormánypárti és ellenzéki politikus is azt emelte ki utólag, milyen nagy szerepet játszhatott a géptípusok közötti döntésben, hogy a svédek tették le az asztalra a legjobb üzleti ajánlatot. A pénteken nyilvánossá tett ellenételezési megállapodásból kiderül, hogy a 110 százalékos offset gyakorlati teljesítésében a svéd partner szinte teljesen szabad kezet kapott, a magyar kormány alig élt azzal a lehetőséggel, hogy konkrét kötelezettségeket írjon elő a mindössze 14 pontot rögzítő, 10 oldalas szerződésben, amelyhez 9 oldalnyi melléklet kapcsolódik.

A meglehetősen általános megállapodás szerint az offset - már létező vagy új magyar üzleti vállalkozásba történő - befektetéssel, illetve magyar eredetű termék és szolgáltatás többletexportjával teljesíthető. Az ellentételezésre a magyar félnek - egészen pontosan az Ellentételezési Bizottságnak - rá kell bólintania ahhoz, hogy beszámítsák, illetve levonják a még hátralévő terhekből.

A százmilliárdos offset-kötelezettségen belül egyetlen konkrétumot a szorzók jelentik: többet ér egy-egy befektetés, illetve export a teljesítés szempontjából, ha az egy külön mellékletben meghatározott iparágban, vagy régióban történik. Ilyen preferálni kívánt ágazat például a hadiipar, a telekommunikáció, a járműipar, az orvosi eszközgyártás, vagy a kutatás-fejlesztés. Viszont kevésbé díjazta a magyar fél, ha a svédek a halászatba, bányászatba fektetnek be, vagy az agrárszektort veszik célba. A 4. mellékletben sorolták fel azokat a régiókat, amelyek további plusz pontokat érnek, ilyen Debrecen, Pápa, Miskolc és Szolnok környéke.