Eltörölné a vizitdíjat egy MSZP-s

Egy MSZP-s képviselő kedden arra tett javaslatot, hogy szűnjön meg a vizitdíj. Mivel az ötletet a többi kormánypárti képviselő nem támogatja, így az elfogadására kicsi az esély. A szocialisták kedden további 113 módosító indítvánnyal bombázták meg az egészségbiztosítási reformról szóló törvénytervezetet. Az SZDSZ-nél azok a javaslatok csapták ki a biztosítékot, amelyek a magántőkét próbálják korlátozni az új rendszerben. Miközben a Fidesz arról beszélt, hogy saját javaslattal rukkolnak elő, a párt sajtóosztályán azt mondták az [origo]-nak: tévedés történt, a pártnak nincs saját tervezete.

A reform után szükségtelenné válik a vizitdíj és a napidíj, ezért ezeket januártól meg kéne szüntetni - ezt tartalmazza Tóth Károly szocialista képviselő indítványa, amelyet az egészségbiztosítási reformról szóló törvényhez nyújtott be. Ez azért meglepő, mert a vizitdíj bevezetését a reform egyik első kulcslépésének tartotta koalíció.

Tóth a beadványát azzal indokolta, hogy a reform után felálló egészségbiztosítási pénztárak megteremtik a hatékony betegirányítást, így nem lesz felesleges beteg-orvos találkozó, vagyis nem lesz szükség vizitdíjra. A Fidesz kedden bejelentette: támogatni fogják a képviselő javaslatát. A beadványról azonban nem biztos, hogy szavazni fognak a képviselők. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője ugyanis az InfoRádiónak azt mondta: a szocialisták nem támogatják a javaslatot, így valószínűleg visszavonja Tóth.

A tőke jogai

A vizitdíj megszüntetése mellett a szocialista képviselők további 113 módosító javaslatot nyújtottak be a kedden a biztosítási reformról szóló törvényjavaslathoz. A tervezetre korábban már rábólintott a kormány, a szocialisták azonban, úgy tűnik, több mindennel nem értenek egyet. Az MSZP-s képviselők a jogi és a helyesírási pontosítások mellett a törvény címét is átírnák, emellett leginkább a pénztárakban kisebbségi tulajdonosként megjelenő magántőke jogait szűkítnék.

A jelenleg a parlament előtt lévő javaslat szerint a vezérigazgatót a befektető adná, miközben neki csak kisebbségi tulajdona - legfeljebb 49 százaléka - lehetne az alakuló pénztárakban. Ezzel szemben az egyik beadvány azt javasolja, hogy a tulajdonosok a tulajdoni hányad alapján szólhassanak bele a döntésbe, vagyis a vezérigazgatót ne a befektető, hanem az állam adja. Az MSZP szűkítené a tb-támogatások mértékét meghatározó díjtétel bizottság jogkörét is, amelyben a magánbiztosítók is képviseltetik magukat. A befektetők számára nem kedvező az a javaslat sem, hogy a biztosítóknak a korábbi 20 helyett 100 milliós alaptőkével kellene rendelkezniük.

Az SZDSZ viszont nem akar engedni a kisebbségi tulajdonosnak biztosított jogokból. A kisebbik koalíciós párt ezt azzal indokolta, hogy a magántőkét így tennék érdekeltté a befektetésben. Az SZDSZ tőlük várná a hatékonyabb működéshez szükséges szakértelmet is. A szabad demokraták szerint, ha túlzottan lefaragják a magántőke jogait, akkor a befektetők nem vesznek részt a reformban. Egy neve elhallgatását kérő, egészségügyben jártas SZDSZ-es politikus szerint, ha ezekhez a módosításokhoz ragaszkodni fog az MSZP, akkor az is elképzelhető, hogy az SZDSZ nem szavazza meg a törvényt. Havas Szófia szocialista képviselő, erre reagálva azt mondta az [origo]-nak: bizonyos kérdésekben nem hajlandók engedni.

Mennyit érjen

A másik, komoly vitákat okozó kérdés, a fejkvóta kiszámítása nem szerepel a módosító indítványok között. Schvarcz Tibor, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista alelnöke az [origo]-nak ezt azzal indokolta, hogy túl bonyolult kérdésről van, azt majd később fogják rendezni. Mindenképen módosításra van szükség, mert a fejkvótával elnagyoltan foglalkozik a törvény - tette hozzá Schvarcz. A fejkvóta azt fogja meghatározni, hogy az állam az ügyfelek után mennyit fizessen az egészségbiztosítási pénztáraknak. A biztosítók ugyanis nem az ügyfeleik adózáskor befizetett járulékait kapják meg, hanem egy olyan rendszer alapján jutnak pénzhez, ami figyelembe veszi az ügyfelek szociális helyzetét.

A fejkvóta kapcsán azon vitáznak, hogy a kiszámításánál figyelembe vegyék-e: az ügyfél az ország melyik területén él. Az ország keleti részén élő, rosszabb szociális helyzetben élő emberek ugyanis ritkábban mennek orvoshoz - még akkor is, ha arra szükség lenne -, mint például a jobb körülmények között elő fővárosiak. Egy nagyobb összegű fejkvótával viszont jobban lehetne gondoskodni ezekről a csoportokról. Ebben az esetben viszont az egyik évről a másikra a főváros jóval kevesebb pénzt kapna, míg a keleti megyék többet. Az SZDSZ szerint a területi különbségeket csak 5-6 év múlva kéne figyelembe venni, a szocialisták egy része szerint 2-3 év múlva, más MSZP politikusok szerint - akik olyan választókerületet képviselnek, ahol jelenleg kevesebbet költenek a betegekre - rögtön kéne korrigálni.

A Loch Ness-i szörny

Mikola István, a Fidesz egészségpolitikusa hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta: az egészségbiztosításról szóló törvényhez saját javaslatot terjesztenek elő. Az [origo] kedden ezt szerette volna elkérni, a Fidesz sajtóosztályán azonban azt mondták: félreértés történt, a pártnak nincs saját tervezete. Mikola István kedden már azt mondta: mégsem terjesztik be a javaslatukat, előbb megvárják, mi lesz a parlament előtt fekvő törvénytervezet sorsa. Az Egészségügyi Minisztérium erre közleményében úgy reagált: "A Fidesz egészségügyi programjával úgy vagyunk, mint az Loch Ness-i szörnnyel: sok szó esik róla, de még nem látta senki."