Kezdhet izgulni a biztosítási törvényért a kormány

Karácsony és szilveszter között jelentheti be a köztársasági elnök, hogy aláírja-e a hétfőn elfogadott, egészségbiztosítási reformról szóló törvényjavaslatot. Amennyiben Sólyom László visszaküldi a törvényt a parlamentnek, vagy az Alkotmánybírósághoz fordul, nem biztos, hogy 2009-től életbe léphet az új rendszer. Az Egészségügyi Minisztérium szerint a megszavazott törvényt tovább lehet fejleszteni olyan irányba, hogy minél nagyobb szerepet kapjon a magántőke. Bár ez nem mostanában lesz.

Minden jó rendszer fejlődőképes, a fejlődésnek több iránya van. Ezek között pedig szerepel az SZDSZ eredeti javaslata, vagyis az, hogy tisztán magánbiztosítók jöjjenek létre - mondta [origo]-nak az Egészségügyi Minisztérium, azt követően, hogy az Országgyűlés hétfőn megszavazta az egészségbiztosítási reformról szóló törvényt. Mindez azért érdekes, mert a heves viták után elfogadott, kompromisszumos javaslat szerint a megalakuló pénztárakban a magántőke csak kisebbségi tulajdonosként jelenhet meg. A többségi magántulajdont az MSZP végig határozottan ellenezte.

A tisztán magántulajdonú biztosítók létrehozásának lehetőségét Horváth Ágnes a Beszélőnek adott novemberi interjújában vetette fel. A tárca vezetője a reformfolyamatot egy százméteres futáshoz hasonlította, amelyek a felét jelenti az egészségbiztosítási törvény elfogadása. (Ez történt meg hétfőn, erről részletesen itt olvashat.) Horváth szerint a száz méternél lévő végcélt a tisztán magántulajdonú biztosítók létrehozása jelenti. Az interjú megjelenése után Kökény Mihály, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának MSZP-s elnöke azt mondta: ez a miniszter magánvéleménye, és nem kormányzati álláspont.

A tárca mindehhez kedden annyit tett hozzá, hogy a koncepció továbbfejlesztése biztos nem a közeljövőben történik meg, mivel jelenleg az a legfontosabb feladat, hogy a parlament által elfogadott törvény működőképes legyen. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy Sólyom László köztársasági elnök aláírja azt. Az államfő várhatóan a két ünnep között jelenti be, hogy aláírja-e a jogszabályt - mondta az [origo]-val Kumin Ferenc, a Köztárasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője, aki előzetesen semmiféle találgatásba nem kívánt bocsátkozni arról, hogy az államfő hogyan dönt majd.

Kumin mindössze annyit mondott: az Országgyűlés hétfőn a törvény sürgősségi kihirdetését kérte, így az államfőnek - onnantól kezdve, hogy kezébe vette a törvényt - öt napja van a döntésre. Az elnöki hivatal várhatóan még a héten megkapja a tervezetet, az ötnapos határidő azonban a karácsony miatt a két ünnep között jár le. Addig van határideje Sólyom Lászlónak, hogy megvizsgálja a több mint száz oldalra rugó, meglehetősen bonyolult törvénytervezet. Az államfő dönthet úgy, hogy aláírja a törvényt. Ebben az esetben viszont bárki megtámadhatja azt az Alkotmánybíróság (Ab) előtt.

A hétfői sztrájkot szervező Liga Szakszervezetek már jelezték, ha a köztársasági elnök rábólint a törvényre, élni fognak ezzel a lehetőséggel. A Liga azt is elképzelhetőnek tartja, hogy népszavazást kezdeményeznek a törvény visszavonása érdekében. A törvény életbelépését ez azonban nem akadályozza meg. Ráadásul, ha meg is támadják a törvényt, hónapokig elhúzódhat a döntés. Így történt ez a többi egészségügyi reformtörvény - a gyógyszer-gazdaságosságról, a kórházi kapacitások lefaragásáról, valamint a kötelező kamarai tagság eltörléséről szóló - esetén is, amelyeket kivétel nélkül megtámadták az Ab előtt. Eddig egyedül a kamarai tagság kapcsán született döntés, ebben viszont nem talált kivetnivalót a testület.

Rosszabbul jár a kormány, ha Sólyom László visszaküldi a törvényt megfontolásra az Országgyűlésnek, vagy ha az Alkotmánybíróság véleményét kéri ki. Előbbi esetben a koalíció legkorábban csak februárban bólinthat rá újra a javaslatra. A több mint egy hónapos csúszás azon kívül, hogy megnehezítené a rendszer 2009-es életbelépését, nem biztos, hogy újra egységbe tudná kovácsolni a koalíciót. Hétfőn ugyan minden jelenlévő koalíciós képviselő rábólintott a törvényre, de korábban komoly feszültséget okozott a tervezet a kormánypártok között. Ha viszont az államfő az Alkotmánybírósághoz fordul, akkor a több hónapos késlekedés miatt 2009-től biztosan nem tud működni az új egészségbiztosítási rendszer.