Tüntettek egy iskola magánosítása ellen

A Farkasréti Általános Iskolánál tüntettek az oda járó gyerekek szülei. A tanárok és a szülők az ellen tiltakoztak, hogy fizetős, alapítványi iskola legyen az intézményből. Az önkormányzat azt állítja: még semmi sincs eldöntve.

A farkasréti Általános Iskola alapítványi formában történő működtetése ellen tiltakoztak kedden az oda járó gyerekek szülei. Úgy volt, hogy az iskolába kedden ellátogat a kerületi polgármester, Molnár Gyula, hogy tájékoztassa a változásokról az ott dolgozókat. A szülők a látogatás idejére időzítették tiltakozó akciójukat. Molnár Gyula azonban végül mégsem jelent meg, helyette az alpolgármester, Bács Márton jött el.

"Nem adjuk az iskolát" - kiabálta a tüntetés alatt egy csapatnyi gyerek az egyik iskolaablakból. A tanulók utolsó két órája elmaradt, sokan azonban ott maradtak az épület előtt a tüntető szülőkkel és tanárokkal. 580 diák, szüleik, valamint 70 tanár és alkalmazott múlt pénteken szembesült azzal, hogy az újbudai képviselők már szerdán megszavazhatják, hogy az iskola működtetését 50 évre átadják egy alapítványnak - derül ki a szülők közleményéből. A 75 éves iskola ezután fizetős lesz, a tandíj évi 200 ezer forint.

Az iskola egyik tanára az [origo]-nak azt mondta: egyelőre azt ígérték nekik, hogy az alapítvány átveszi majd a tanárokat, és a már ott tanuló diákoknak nem kell tandíjat fizetniük, csak az újonnan felvetteknek. A pedagógus szerint az iskola a kerület harmadik legjobbjának számít, tanulói sikereket érnek el tanulmányi versenyeken. Emellett ez az iskola tud évfolyamonként több osztályt is indítani, szemben más kerületi intézményekkel, ahová csak kevés gyereket iratnak be. Emiatt nem értik a szülők és a tanárok, hogy ha az önkormányzat meg is válik egy iskolájától, miért pont erre a jól működő, jól felszerelt, három tornateremmel, uszodával is rendelkező intézményre esett a választás.

Az önkormányzat honlapján olvasható az előterjesztés az iskola eladásáról. A dokumentumban az áll, hogy az Alapítvány a Pasaréti Gimnázium Létrehozására és Működtetésére októberben kereste meg ajánlatával az önkormányzatot. Eszerint az önkormányzat a fenntartói jogokat jövő szeptembertől adná át, a dolgozók maradhatnának az iskolában. Az alapítvány 50 évre bérelné az épületet. Az első három évben nem fizetne bérleti díjat, azután viszont évente először 5, majd 10, aztán 15, végül a hetedik évtől 20 millió forintot fizetne.

A különórák megszűnésétől is félnek a szülők

Az előterjesztésben ismertetett ajánlat azt is tartalmazza, hogy a már ott tanuló diákok tandíjmentesen tanulhatnak az iskola elvégzéséig, de az alapítvány által nyújtott úgynevezett többletszolgáltatásokért nekik fizetni kell majd. A szülők egyelőre nem tudják, pontosan mi számít majd ilyen többletszolgáltatásnak. A már felvett gyerekek oktatásáért viszont pénzt kér az alapítvány önkormányzattól. Az első évben 160 milliót, az összeg évente csökken, az utolsó, hetedik évben 40 milliót. Az alapítvány vállalja, hogy az első négy évben 240 milliót költ az iskola rekonstrukciójára.

A tüntetésen felszólalt a Szülői Munkaközösség egyik tagja. Szerinte az összeg, amennyiért az önkormányzat odaadná az alapítványnak az iskolát, olyan kevés, mintha egy ötven négyzetméteres lakást valaki 2500 forintért adna bérbe.

A szülők attól is tartanak, hogy az alapítványnak nem fűződik érdeke a nem fizetős tanulókhoz. " Elkezdhetik majd megkeseríteni az életüket" - fogalmazta meg aggodalmát az egyik szülő az [origo]-nak. Nem lehet tudni például egyelőre, hogyan működik majd a napközi, megmaradnak-e a népszerű különórák, a szolfézs, a rocki, a dzsúdó. "Végre megszabadulunk a támogatásra szorulóktól.; Szegénymentes iskolát" - ilyen transzparensekkel tiltakoztak az iskola előtt.

Az önkormányzat szerdán arról dönt, hogy ad-e felhatalmazást a polgármesternek a tárgyalások megkezdésére. Domonkos Csaba, az önkormányzat sajtófőnöke a tüntetők előtt azt mondta: még semmi nincs eldöntve. Ezért konkrét kérdésekre nem adott választ az újságíróknak. Többek között nem válaszolt az [origo]-nak arra a kérdésére sem, hogy lesz-e garancia arra, hogy a pedagógusokat nem csak átveszi, hanem hosszabb távon meg is tartja az alapítvány.

Az alapítvány illetékese, Réti László is elment az alpolgármesterrel a keddi megbeszélésre az iskolába. Rabi Edit, a Szülői Munkaközösség elnökének tájékoztatás szerint Réti annyit mondott a tanároknak az alapítvány oktatási koncepciójáról, hogy a világtörténelem és ének tantárgyat angol nyelven oktatnák. A tanárok keveslik ezt az információt.

Időt nyerhetnek

Az önkományzat kedden kiadott sajtóanyaga azzal magyarázza az alapítvány ajánlatának megfontolását, hogy az épület rossz állapotban van, és sokat kellene költeni a felújításra. A szülők közleménye szerint az iskola anyagi problémái megoldhatóak lennének az eladás nélkül is. Az állagmegóvás, karbantartás költségeit fedezhetné egy pályázati nyeremény. Fiedler Gábor igazgató a tanév elején megpályázott egy norvég pályázatot az iskola fejlesztésére, amellyel 700 millió forintot nyerhetnének fejlesztésre - olvasható a szülők közleményében. A szülők állítják továbbá, hogy az iskola tavalyi bevétele 27,8 millió forint volt, ami több, mint amennyit az alapítvány fizetne évenként.

A szülők azt szerették volna elérni a keddi megbeszélésen, hogy az önkormányzat levegye a szerdai ülés napirendjéről az alapítvánnyal kapcsolatos előterjesztést. Bács Márton alpolgármester, aki eredetileg benyújtotta az előterjesztést, ebbe nem egyezett bele. A szülőknek viszont két dolgot mégis sikerült elérniük - mondta el a Szülői Munkaközösség elnöke. Egyrészt módosít az önkormányzat az előterjesztésben szereplő határidőn, tehát a tiltakozók időt nyernek, másrészt elérték azt is, hogy mások is pályázhassanak az alapítványon kívül az iskola fenntartására. Az iskolának van egy saját alapítványa is. A tiltakozók azt tervezik, hogy esetleg ez az alapítvány is benyújtja vetélytársként az igényét az iskolára - tudta meg az [origo].