Az MSZP nem nyúl a visszadobott törvényhez

Az egészségbiztosítási törvény alapkoncepcióján nem akar változtatni az MSZP - ezt Kökény Mihály jelentette be. A törvényt számos kritikával ellátva a múlt héten küldte vissza a parlamentnek megfontolásra Sólyom László államfő. Szerinte ugyanis a törvény végrehajtása veszélyes kísérlet lenne, amelynek mindannyian a kísérleti alanyai lennénk.

Az MSZP nem kíván változtatni a köztársasági elnök által az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldött egészségbiztosítási törvény alapkoncepcióján - jelentette ki Kökény Mihály, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának szocialista elnöke sajtótájékoztatón.

"Alapvető változtatást nem tervezünk, kiegészítő indítványok elképzelhetőek, de ezekről még nincs döntés" - mondta a kormánypárti politikus. Mint mondta, a módosító indítványok várhatóan a garanciarendszert erősítik majd, Sólyom László államfő észrevételeihez kapcsolódva.

Kökény Mihály szerint a törvény, amelynek újbóli záróvitája február 11-én lesz a parlamentben, megkapja a szükséges többséget, és várhatóan másfél hónapos csúszással lép hatályba. A Fidesz részéről Szijjártó Péter szóvivő reagál majd az MSZP bejelentésére.

Sólyom nem írta alá

Az államfő december 27-én jelentette be: nem írja alá az országgyűlés decemberi hajrájában elfogadott törvényt, hanem megfontolásra visszaküldi a parlamentnek. Sólyom számos kritikát fogalmazott meg.

Döntését többek között azzal indokolta, hogy a törvény tartalmával és az elfogadás módjával sem ért egyet. Súlyos törvényalkotási eljárási hiba például az államfő szerint, hogy a szakmai szervezeteknek - többek között az orvosi kollégiumoknak - nem volt idejük a véleményalkotásra.

Sólyom szerint problémát jelent az is, hogy nem készült valódi hatástanulmány, és nincs használható külföldi tapasztalat sem egy ehhez hasonló rendszer bevezetésére. "Ez veszélyes kísérlet" - fogalmazott az államfő. Szerinte ennek "mindannyian kísérleti alanyai" lennénk. Az államfő úgy vélte, szükséges lett volna, hogy egy ilyen nagy horderejű átalakításnál a kormány és az ellenzék megegyezésre jusson. Ugyanúgy szükséges lenne, hogy az egészségbiztosítási törvényt az orvosok is támogassák, de legalábbis elfogadják. "Egy ilyen nagy reform támogatás és bizalom nélkül nem lehet eredményes" - jelentette ki.

Sólyom hiányolta az arra vonatkozó számításokat, hogy pontosan mennyi pénz jutna a hatékonyság és az ellátás javítására. A végrehajtási szabályoknak még csak a koncepciója sem készült el - mondta. Az államfő szerint a december 17-én elfogadott törvény lehetővé tenné, hogy a biztosítók válogassanak az ügyfelek között, hiányzik ugyanis a garancia arra, hogy ezt nem fogják megtenni. Nem azzal van probléma - hangsúlyozta Sólyom -, hogy verseny lesz az egészségügyben, az új szabályozás azonban éppen a - szerinte hasznos - árversenyt zárja ki. Azt is kifogásolta, hogy az állam éppen ellenőrző és szervező feladatát ruházza át a pénztárakra.

Máshogy értelmezték

"Az államfő hitet tett az egészségügy reformja mellett, emellett nem talált alkotmányossági kifogást a törvényben" - értelmezte Sólyom bejelentését még aznap Budai Bernadett kormányszóvivő. Az MSZP és az SZDSZ képviselői is annak örültek, hogy nem merült fel alkotmányossági kifogás a köztársasági elnök részéről. Az államfő ugyanis a törvénnyel kapcsolatban akár az Alkotmánybírósághoz is fordulhatott volna.

A Fidesz szerint viszont a köztársasági elnök vétójából egyértelművé vált, hogy az egészségbiztosítási rendszer privatizációjáról szóló szabályozás rossz az országnak. A Fidesz azt várja a kormánytól, hogy "végre engednek a hatalmi gőgből, agresszivitásból, engednek az üzleti érdekekből, (...) és hajlandók lesznek egy teljesen új törvényt alkotni" - fogalmazott Mikola István fideszes politikus Sólyom bejelentése után.