"Úttörőci szia" - Tánczos hazatér

2008.01.11. 8:37

"Mindig az volt az álma, hogy egyedül megehessen egy egész tepsi, sajttal jól megpakolt milánói makarónit. Főzök én most neki hármat, huszonhármat is" - így készülődik a közel 10 éve börtönben ülő, január 20-án szabaduló Tánczos Gábor anyja. Lakásukban minden az elmúlt évekről szól: a karácsonyfán képek a fiúról, a szekrényen a ruhája, amit az elsőfokú tárgyaláson viselt, a konyhaszéken kosárlabdái, és mindenhol, mindenen, mindent beborítóan papírok, iratok, cikkek a drámai eseményről.

A körmendi Tánczos Gábor kilenc évet és kilenc hónapot ült börtönben egy kislány meggyilkolásáért. Nem sokkal szabadulása előtt Körmenden jártunk, hogy kiderüljön, mit gondolnak a helyiek a fiú hazatéréséről, kik mivel fogadják majd, esetleg hogyan ünneplik meg a szabadulását, milyen jövő vár rá. Tánczos rajongó anyján és nagyapján kívül nem sok mindenkire számíthat. Se pénze, se szakmája, se munkája, csak priusza van.

Az ártatlanság védelmében

"Gyámoltalan volt, a gilisztát nekem kellett feltűznöm a horogra. Néha lódít, de hát nem olyat" - védi fiát az apja.
"Ha hozzácsapták a falhoz, akkor is bocsánatot kért" - magyarázza egy körmendi nő, akinek egyidős a fia Tánczossal.
"Félős gyerek az" - legyint a nagyapa.
"Ütődött, biztos, hogy nem ölne hidegvérrel" - mondja a Tánczosékhoz közeli kocsma nagyon mérges tulaja.
"Maga tologatta a kisgyerekeket az utcán. Na, nem azért mert pedofil, mert szerette őket"- áll ki Tánczos mellett egy vele egykorú nő.
"A saját pénzén vett a kis koszovói gyerekeknek lázcsillapítót" - sorolja az érveket fia mellett az anyja.

Körmenden nem találtunk olyat, aki ne hinne Tánczos ártatlanságában. Azzal viszont mindenki szomorúan ért egyet, hogy ezzel a múlttal "áh, nem fognak neki munkát adni". Szégyenkezve vallják be, ők maguk se örülnének, ha holnaptól Tánczostól kellene kenyeret venniük.

A fiatalembert szerény ünnepség várja Körmenden: igazi nagy mulatságot akkor tartanak majd, ha meglesz az igazi gyilkos. "Akkor elégetek mindent" - mutat a papírhegyre Tánczos anyja. "A gyerek is azt mondta, ne villongjunk előre" - magyarázza a nagypapa.

Ki, mi vár Tánczosra?

Fotó: Vanik Zoltán
Tánczos madara

Babi, a kutya - évekig hívta őt Tánczos anyja hol Gabinak, hol Babinak.
Zsazsa, a madár - vidáman kiáltja majd Gábornak: "Úttörőci szia!"
A bizonyítékok - iratok a konyhaasztalon, fridzsideren, karácsonyfa alatt, ágyneműtartóban, ágyon, mindenütt.
Az anya - egy egész tepsi milánóit süt a fiának.
A nagypapa a bunkerben - a föld alá épített házat mozaik díszíti, üvegfala láttatni engedi a tájat.
Piedone és Gianni: "mindenért rajong, ami mediterrán", David Haselhoff: nagy példaképe Gábornak, "mint apa, meg mert kiáll a gyerekekért, a Miami Vice és a Knight Rider: ez egy kicsit olyan álomvilágos, de miért ne lehetne az? Azt mondták róla, hogy infantilis, de miért ne lehetne az. Én is az vagyok, engem az se zavar, ha a fejemre ül a madár, az én kis Jajám, gib mir ein Kuss" - bíztatja a fiú anyja németül a kismadarat.
Az apa - talán el tud menni a börtön elé, ha szombatról vasárnapra virradóan engedik ki, biztosan. "Hát, ha vasárnapról hétfőre, akkor..., nagyon feszített a munkatempó. Persze különleges alkalmakkor lehet szabadnapot kérni, de hát...."
A nő - homályos történet egy lányról, aki ismerősként találkozgatott a fiúval mielőtt börtönbe került, aki egy meg nem nevezhető "német nyelvű országban él", akinek az anyja a nyáron mindenképp jön. Tánczos három évig - amíg le nem jár a teljes büntetése - nem mehet külföldre.

A punkok közé nem járt le

Fotó: Vanik Zoltán
Papírok mindenhol

Tánczosnak barátai nem nagyon akadnak. Mindenki visszahúzódó, csendes fiúként írja le: "Csalatkozott a diákkörben, ezek közé a punkok közé ő nem jár" - ezzel magyarázta a fiú az apjának, miért maradt ki a szakmunkásképzőből. A nagypapa szerint eleve butaság volt ide iratni a gyereket, aki egy tecnikai antitálentum, akárcsak ő. Ők a humán területeken jók, a nyelv az erősségük: "Mikor bekerült a börtönbe, mondtam neki, vegyen példát Göncz Árpi bácsiról, tanuljon nyelveket" - emlékszik vissza az idős férfi.

"Szerbül mondta nekem a telefonba, hogy itt a 666. Tudja, a sátán!" - idézi fel a keserű börtönéveket Tánczos anyja. "A nagypapa unokája. Nagyképűek, egy kicsit, mindig különálltak." - dühöng a kocsmáros. A vele egykorúak lesajnálón mosolyognak, szerintük Tánczos szeretett nagyot mondani. "Így bedobta a kosarat, úgy bedobta a kosarat, nem volt az sehol" - mondja egy tűzoltó fiú a kocsmában.

A jövő

Fotó: Vanik Zoltán
A nagypapa bunkert épített

A papírok - Tánczos, akárcsak az anyja, nem nyugszik: "Van olyan ambíció, hogy iratról iratra böngészkedjen" - mondja a nagyapa, aki nem tartja ezt jó ötletnek, legalábbis most nem. "Helyreteszem majd én az anyját" - nyugtatgatja magát.
Napfény - "Kiülünk majd ide a ház elé, azt szívja magába az energiát. Testileg, lelkileg össze kell szedni azt a gyereket, azért másképp áll így az ember a munkáltatója elé" - teszi egyértelművé a nagypapa, ki az úr a házban.
Dinnye - akárcsak régen, a nagypapa alig várja, hogy unokája újra hozzon dinnyemagot.
Munka - világéletében pincér akart lenni, és a nagyapa is mindig kereskedőként, vendéglátósként látná szívesen unokáját. Az apa tanácstalanul, a helyiek megértőn ingatják a fejüket arra a kérdésre, hogy mit fog dolgozni Tánczos, ha kiszabadul. Az anyja már majdnem talált egy állást egy virágosnál, de aztán kiderül, hogy csak "valahol hátul", "a Gabikám még nem tud róla", "még azért nincs az lefixálva", "mondta az idős férfi fia, hogy segítenének".
Főzőcske - minden, ami mediterrán, minden, ami távol-keleti, "egész füzér fokhagymákat küldtem be neki". "Most, hogy így mondja, talán lehetne szakács, igen-igen szakács" - csillan fel a remény az anya szemében.
Kosárlabda - "Híres akart lenni. Csak a nagylábkörme mindig begyulladt a kosárlabdacipőben" - kesereg az anya. Ezután már csak a helyi csapatért való rajongás és a ház melletti palánk maradt. A palánkot elvitte a vihar, "a csapat talán visszavárja, régen mindenhova ment velük".

A múlt röviden

A Legfelsőbb Bíróság 2002 februárjában kihirdetett jogerős ítélete szerint Tánczos Gábor 1998-ban Körmenden megölt egy 11 éves kislányt, és ezért 13 éves szabadságvesztés-büntetésre ítélték. 1998-as őrizetbe vétele óta eddig kilenc évet és kilenc hónapot töltött börtönben, kedvezmény nélkül 2011 áprilisában szabadulhatott volna.

A letartóztatásakor 19 éves Tánczos a nyomozás során beismerte tettét, ám a bíróság előtt már következetesen tagadta azt. A megyei bíróság 14 év fegyházra ítélte, ám ezt megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte a Legfelsőbb Bíróság, és a megismételt eljárásban született meg a 13 éves szabadságvesztést kimondó jogerős döntés, amit másodfokon is jóváhagytak. A fiú ügyvédje a mai napig kitart védence ártatlanság mellett, állítása szerint mind a nyomozás, mind a bírósági eljárás során számos szabálytalanságot követtek el.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK