"Itt van egy AIDS-es"

Az orvosi ellátás során sokszor kerülnek megalázó helyzetbe HIV-pozitív betegek. Gyakran találkoznak olyan orvosokkal, akik szinte semmit nem tudnak a betegségükről, ezért rémülten küldik el őket. Egyetlen mentsváruk, a László Kórház AIDS-osztálya egy lehangoló, romos épületben működik, több száz betegre három orvos jut.

Bejárat az egyetlen AIDS-osztályra

"Úristen, maga mit akar itt?" - egy HIV-pozitív férfi elmondása szerint így reagált a területileg illetékes fogorvos, amikor megtudta, hogy egy súlyos beteget kellene kezelnie. A fogorvos végül azt tanácsolta, hogy a férfi inkább keresse fel a HIV-pozitívak kezelését végző Szent László Kórház fogászatát. Több ehhez hasonló eset is szerepel a Patent Egyesület nemrég megjelent tanulmányában, a kutatásban részt vevő három HIV-pozitív férfi egybehangzóan azt állította a tanulmány készítőjének, hogy rendszeresen találkoznak kezelésüket elutasító orvosokkal, nehezen találnak megoldást azokra a panaszaikra, amelyek nem kapcsolódnak a HIV-fertőzöttségükhöz.

Egyikük a vizitdíj befizetése kapcsán került megalázó helyzetbe. "Több ilyen élményem is volt, mert nem tudták eldönteni, hogy nekem kell fizetni, vagy nem. Felhívja a betegirányító az intézet vezetőjét, hogy 'itt van egy AIDS-es, akkor neki most kell fizetni, vagy nem?', és közben állnak mögöttem harmincan" - mesélte a tanulmány készítőjének.

Simon Zsuzsa betegjogi képviselő szerint főleg vidéken jelent gondot a HIV-pozitív betegek - alapbetegségüket nem érintő - ellátása. Az orvosoknak kötelességük lenne kezelni őket, de ez sok nehézséggel jár, ezért fordulhat elő, hogy az ellátás nagymértékben múlik az orvos hozzáállásán. A betegjogi képviselő példaként említett egy esetet, amikor egy HIV-pozitív beteget először nem akart kezelni egy fogorvos, mert azt mondta, rendelés közben nem fér bele, hogy az ellátás végeztével az összes fogászati eszközt sterilizálja. Végül mégis született megoldás: az illető mindig az utolsó volt az aznapi rendelésen, hogy utána el tudják végezni a fertőtlenítést.

"Fogalmuk sincs"

"HIV-ügyben a magyar orvostársadalom 90 százalékát úgy lehet tekinteni, hogy fogalmuk sincs a dolgokról" - mondta az [origo]-nak a betegeket segítő Pluss Egyesület elnöke, aki maga is HIV-pozitív. A név nélkül nyilatkozó tisztségviselő szerint ráférne az orvosokra ilyen irányú továbbképzés, hiszen sok orvos azért fél a fertőzöttektől, mert nincs tisztában vele, hogy bizonyos óvintézkedések mellett veszély nélkül kezelhetné őket.

A betegek általános elfogadottsága ugyanakkor szerinte javul, de kellemetlen helyzetek azért még ma is adódnak: nemrég az évek óta rendszeresen felkeresett fodrásznője fagyos hangon közölte vele, hogy bizonyos nyomós okok miatt nem tudja többé fogadni. Később kiderült, hogy közös ismerősök révén szerzett tudomást a betegségről. A 16 éve HIV-pozitív férfinak rosszul esett az elutasítás, de próbálta lazán felfogni, mondván, van bőven fodrász, akit felkereshet.

Nem tesznek panaszt

Az érintettek jellemzően nem tesznek panaszt, nem fordulnak sem betegjogi képviselőhöz, sem az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH). Tartanak a procedúrával járó kellemetlenségektől, és nem bíznak benne, hogy győzhetnek az orvosokkal szemben. Félelmük nem teljesen alaptalan: egy név nélkül nyilatkozó betegjogi képviselő szerint az orvosok általában ki tudják magyarázni az ilyen eseteket, például azt mondják, hogy szakmailag szükségesnek tartották egy HIV-specialista bevonását vagy konzílium összehívását. 

Demeter Judit, az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnöke mindössze egy 2005-ös esetről tud, amikor hozzájuk fordult egy HIV-pozitív beteg, illetve gondnoka. Ebben a speciális esetben a fertőzött pszichiátriai kezelt is volt, nem volt tudatában a fertőzőképességének, ezért nem vették fel egy szociális otthonba. Gondnoka az elutasítás miatt tett panaszt, de annak nem adott helyt sem a bíróság, sem a hatóság.

Az Egészségügyi Minisztérium tapasztalatai szerint ugyanakkor nincs és nem lehet probléma a HIV-fertőzöttek általános ellátásával. A betegekre vonatkozó tennivalókat egy rendelet határozza meg, ez pedig megtalálható a háziorvosi rendelőkben, a HIV-fertőzöttek kezelése pedig része az orvosképzésnek - állítja a minisztérium.