Mikuláscsomagokban fulladoznak a bíróságok

Teljesen ellehetlenítheti a budapesti bíróságok működését az a több tízezer parkolási per, amit tavaly év végén zúdítottak rájuk a követeléskezelő cégek. A bírák állítják, minden eset más, ezért nem egységesen ítélik meg a parkolási vétség miatt indult eseteket sem. Az autósok leginkább a gazdasági ügyeket tárgyaló bírákban bízhatnak. Vagy abban, hogy a parkolócégek jogtalanul értékesítették tartozásukat.

A csomag még nem felszólítás

"Még nem tudom, hogy fogjuk megoldani ezt az ügyterhet" - mondta az [origo]-nak Polgárné Vida Judit, a Fővárosi Bíróság polgári kollégiumának helyettes vezetője, utalva arra, hogy 2007 utolsó napjaiban több tízezer fizetési meghagyással árasztották el a budapesti bíróságokat a parkolási társaságok, vagy az általuk megbízott követeléskezelő cégek. A többség várhatóan ellentmond majd fizetési felszólításoknak, így azok perré alakulnak, szinte megoldhatatlan feladat elé állítva az egyébként is túlterhelt igazságszolgáltatást.

A hirtelen beérkezett felszólításhalmaz oka érdekes módon épp az, hogy a parlament 2006 végén megoldotta a parkolási bírságok egyik legnagyobb problémáját: öt évről egyre csökkentette a tartozások elévülési idejét, vagyis nem kell évekig megőrizni a parkolójegyeket. E miatt a parkolási társaságoknak - illetve a velük együttműködő behajtócégeknek - tavaly december 22-ig volt lehetőségük arra, hogy rendezzék a törvény hatálybalépése előtt keletkezett követeléseiket. Ráadásul a cégek a korábbi gyakorlattal szemben nem csak a milliós, hanem a néhány ezres tartozásokkal is bírósághoz fordultak.

Egyáltalán nem biztos azonban, hogy a követeléskezelő cégek jogszerűen járnak el. Az esetek egy részében elfelejtették értesíteni az adósokat a követelések eladásáról, a Közép-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal pedig decemberben pert indított a Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulás és az azt létrehozó hét kerület - így közvetve az általuk megbízott Centrum Parkoló Rendszer Kft. - ellen. A hivatal azt kifogásolja, hogy a Centrum a nélkül adta el (engedményezte) a követeléseket, hogy erre felhatalmazást kapott volna az önkormányzatoktól.

A közigazgatási bíróság előtt folyó eljárás több ezer autós parkolási ügyére lehet hatással, hiszen ha a Centrum szabálytalanul adta el a behajtóknak a követeléseket, azoknak nincs joguk keresetet indítani. A jogvita eldöntéséig a bíróságok felfüggeszthetnék a parkolási pereket (ha ezt a beperelt autós kéri), de minden bírónak, minden ügyben egyedileg kell mérlegelnie, él-e a lehetőséggel. Polgárné úgy tudja, vannak olyan bíróságok (például a II. és III. kerületi), amelyek többsége nem vár a másik eljárás eredményére - erre nem is lehet őket kötelezni, hiszen az sértené a bírói függetlenséget.

Polgári jogviszony

Hogy a parkolásért fizetni kell, azt az autós is elismeri, amikor beáll egy fizető várakozóhelyre. Ekkor ugyanis szerződés jön létre közte és a parkolási társaság közt, még akkor is, ha senki nem írt alá semmilyen okiratot (ezt nevezi a polgári jog ráutaló magatartásnak). A szerződés értelmében a társaság szolgáltatást nyújt, az autós pedig fizet ezért. Ha a sofőr nem fizet, vagy a kifizetett időn túl is marad, a pótdíjat akár bíróság előtt is követelhetik.

A fizetési kötelezettség alól kibújni nehéz: a Legfelsőbb Bíróság 2006-ban jogegységi döntésben jelentette ki, hogy a gyorshajtások esetében bevált magyarázattal - hogy nem a tulajdonos, hanem egy családtagja vezetett - nem mentheti ki magát a parkolási bírság alól, a tulajdonosnak vagy az üzembentartónak fizetnie kell. Nem takarózhat az autós azzal sem, hogy nem talált kék vagy piros nejlonzacskót a szélvédőn, igaz, az ablaktörlő alatt hagyott csomaggal a parkolócég sem tudhatja le a felszólítási kötelezettségét - 60 napon belül levelet kell küldenie.

A polgári perrendtartás szerint egy tényt annak kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azt valósnak fogadja el a bíróság. Ha tehát egy parkolócég pótdíjat követel, be kell bizonyítania, hogy az autós nem fizetett, vagy lejárt jeggyel várakozott. Ennek legfőbb és leginkább vitatott eszköze az az adatlap, amit a parkolóőrök töltenek ki, amikor a kocsi adatait (típusa, rendszáma, színe, a parkolás helye és időpontja) a náluk lévő kézi számítógéppel beviszik a saját rendszerükbe.

Mérlegelés kérdése

Az [origo]-nak több, a parkolócégekkel perben álló ügyvéd is azt mondta, szerintük ez az adatlap nem lehetne bizonyíték, az csak a felperes állítása. Az autósok képviseletében eljáró ügyvédek legtöbbször azzal érvelnek, hogy a parkolóőrök elvileg bármelyik útjukba kerülő autó rendszámát beüthetik a rendszerbe, vagy később módosíthatják az adatokat. A parkolási társaságok ellenben azt mondják, rendszerük zárt, abba nem lehet belenyúlni, alkalmazottaikat pedig szigorúan ellenőrzik. Az ügyvédek azt mondták, egyes bírók elfogadják az érvelésüket, míg mások elutasítják azt.

Polgárné szerint a kérdés eldöntésére két "markáns irányzat" van a bíróságokon: a Fővárosi Bíróság polgári kollégiumának az a gyakorlata, az adatlap kitöltése elégséges bizonyíték, hiszen megfelel a jogszabály előírásainak. "Nem közokirat, de a rendelet lényegében nem ír elő mást" - magyarázta a kollégiumvezető-helyettes. Ezzel szemben a gazdasági kollégium - ahol a cégekkel szemben indult parkolási pereket tárgyalják - többsége úgy véli, aggályos lehet az adatbevitel módja.

Mivel bizonyítási kérdésről van szó, a Legfelsőbb Bíróság sem írhatja elő a bíróknak, mit fogadhatnak el és mit nem. Polgárné szerint különböző konzultációkon szóba kerül a kérdés, de a cél nem az, hogy egységes gyakorlat alakuljon ki, megelégednének azzal is, ha kiforrna egy többségi álláspont. "Minden ügy más, minden ügy egyedi" - mondta a kollégiumvezető-helyettes, aki szerint még a parkolási bírságokhoz hasonló, tömeges perekben sem sérülhet a bírók függetlensége azzal, hogy valaki előírja, mit, hogyan kell megítélni.

Hasonló a helyzet azokkal a digitális fényképekkel, amelyeket pont azért kezdtek el készíteni a parkolási társaságok 2004-ben, hogy más bizonyítékuk is legyen, ha a nyilvántartásukat nem fogadnák el. Az ügyvédek szerint ezek sem elégségesek a bizonyításhoz, hiszen a képeken nem mindig látszik jól a parkolójegy, ahogy az sem, hol áll az autó. Polgárné is megerősítette, hogy a fotók időnként alkalmatlanok a bizonyításra, de ezt is minden esetben egyenként kell mérlegelni. Azt mondta, rá kell szorítani a társaságokat arra, hogy megtanítsák fotózni az alkalmazottaikat.

A jogállamiság sérelme

A Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ felmérése szerint a budapestiek - a köztisztaság és az utak állapota mellett - a parkolást tartják a legsúlyosabb problémának. Az 1995-ben bevezetett rendszernek a megkérdezettek több mint fele szerint csak hátrányai vannak, és csak 7 százalék szerint előnyös. Az állandósult panaszok miatt tavaly az állampolgári jogok országgyűlési biztosának helyettese (Takács Albert, jelenlegi igazságügy-miniszter) is jelentést készített a fővárosi parkolásról.

Az ombudsman vizsgálata is abból indult ki, hogy a fizető parkolás egy közszolgáltatás igénybevétele, amellyel a felek között polgári jogviszony keletkezik. Ez azonban azt is jelenti, hogy a parkolási társaságoktól elvárható lenne, hogy az autósok által fizetett díjakkal arányos szolgáltatást nyújtsanak. Takács szerint a szolgáltatásnak ki kellene terjednie a parkolók rendben és tisztán tartására is. E mellett össze kellene hangolni a különböző társaságok rendszereit, hogy az egyik kerületben megváltott érvényes jeggyel, egy másik kerületben is lehessen parkolni.

A jelentés szerint a parkolási társaságok önkényesen értelmezik a parkolási rendeleteket, amikor egy nap, ugyanazon a helyen többször is megbírságolnak egy autóst, és ezzel a jogállamiság elvével, továbbá a tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggő visszásságot okoznak. A bizos álláspontja szerint a rendelet nem hatalmazza fel az üzemeltetőt, hogy egy helyen, egy alkalommal történő parkolás esetén többször szabjon ki pótdíjat.

A bizonyítás kérdésében az ombudsman véleménye részben egyezik az autósokat képviselő ügyvédekével:  úgy véli, a parkolócégek nem tekinthetik bizonyítéknak pusztán azt a tényt, hogy egy autó adatai bekerülnek a nyilvántartásukba. A jogállamiság elvét sérti az is, hogy - mint a jelentés kiemelte - a Centrum sok esetben nem válaszolt érdemben a biztos megkereséseire. A konkrét panaszokkal kapcsolatban feltett kérdésekre a legtöbbször a válasz csak az volt: "társaságunk a pótdíjazási események során jogszerűen jár el, így azok további bizonyítási eljárást nem igényelnek."