Meglepetésszerű vasutassztrájkkal fenyeget Gaskó

Február elsejétől bármelyik nap elkezdődhet a vasutassztrájk, legfeljebb a sztrájk kezdete előtt egy-két órával közlik a konkrét időpontot - közölte Gaskó István, VDSZSZ elnöke. A sztrájkszabályokat ismerő, névtelenséget kérő szakértő szerint ilyet nem tehetnek az utasokkal, akiknek a munkáltatóhoz hasonlóan fel kell készülniük a sztrájkra. Európában nem szokás bejelentés nélkül sztrájkolni - tette hozzá.

Gaskó István

Gaskó István, a sztrájkot szervező VDSZSZ elnöke az ATV-nek azt mondta: előzetes bejelentés nélkül, bármikor határozatlan idejű sztrájkot kezdhet a szakszervezet február 1-től, és a sztrájkról az utasok is csak a pályaudvarokon fognak értesülni. Az [origo]-nak Gaskó ezt úgy pontosította, hogy az utolsó pillanatban, a sztrájk előtt egy-két órával szólnak a kezdésről. Szerinte annak közlése, hogy február 1-től sztrájkkészültség van, elegendő a törvény szerint. Mint mondta, azért nem jelentik be a sztrájk kezdetét időben, hogy a MÁV ne készülhessen fel, és ne tudja úgy átcsoportosítani a munkaerőt - ahogy a szakszervezeti vezető fogalmazott, a "sztrájktörőket" -, hogy elindulhassanak a vonatok. Gaskó arra hivatkozott, hogy Nyugat-Európában - például Franciaországban és Olaszországban - már bevett gyakorlat, hogy nem csak a sztrájk hosszát, hanem a kezdetét sem közlik előre a szakszervezetek.

"Az utasok megértését kérjük. Sok okuk nincs, hogy február 1-jétől vasúton szervezzék a közlekedésüket" - közölte Gaskó, aki kaotikus állapotokkal vádolta meg a MÁV-Start vezetését. Közölte például, hogy február 1-től a sztrájkolók ki vannak tiltva a MÁV-Start területéről, miközben az elégséges szolgáltatást - amiről a VDSZSZ vezetője szerint nem állapodnak meg velük - a sztrájkolóknak kellene biztosítani.

Egy névtelenséget kérő, a vasutas szakszervezeteket és a sztrájktörvényt jól ismerő szakértő viszont azt mondta az [origo]-nak: mind a Munka törvénykönyve, mind a Sztrájktörvény értelmében szükség van az előzetes egyeztetésre a sztrájkolni kívánó szakszervezet és a munkáltató között. "A Munka törvénykönyve együttműködési kötelezettséget ír elő a felek között, a Sztrájktörvény pedig rögzíti, hogy a sztrájk előtt, alatt és után is egyeztetni kell, többek között például a sztrájk alatti minimálisan elégséges szolgáltatásról" - mondta a szakember.

Hozzátette: az egész akcióban az utasok kiszolgáltatottsága a legveszélyesebb, ugyanis az utasoknak éppúgy fel kell előre készülniük a sztrájkra, mint a munkáltatónak. "A december 17-i balsikerű sztrájk nem növelte az ilyen akciók népszerűségét" - mondta. Közölte azt is, hogy a nemzetközi példák - Gaskó állításával ellentétben - mind azt erősítik, hogy előre be szokás jelenteni, ki mikortól sztrájkol. "Az európai gyakorlat ellentmond annak, amit a VDSZSZ elnöke állít. Ez a sztrájkkultúra nem honosodhat meg" - nyilatkozta az [origo]-nak.

A VDSZSZ 10 százalékos béremelési követeléssel élt a MÁV-tól kiszervezett cégeknél, mert az ott dolgozók szerintük elesnek a korábban kapott szociális és jóléti juttatásoktól. Gaskó István szerint már egy egynapos sztrájk okozta bevételkiesés fedezné a követelésüket.

"A sztrájkot megelőző egyeztetés során és a sztrájk időtartalma alatt is együttműködési kötelezettség terheli a munkáltatót és a szakszervezetet is. Ezért várjuk a VDSZSZ Szolidaritás tájékoztatását a sztrájk kezdetének pontos időpontjáról és arról is, hogy milyen módon és milyen ütemezésben kívánják megszervezni a sztrájkot. A MÁV-Start Zrt. megtesz mindent annak érdekében, hogy a VDSZSZ Szolidaritással a tárgyalóasztal mellett szülessen meg a megállapodás a kollektív munkaügyi vitában, illetve a még elégséges szolgáltatásokra vonatkozóan is megállapodás szülessen, amely alapján biztosítható a sztrájk ideje alatt és azt megelőzően a megfelelő utastájékoztatás" - áll a MÁV-Start közleményében.