Alkotmánybíróság elé kerül az objektív felelősség

Több ponton is alkotmányos alapelveket sért az objektv felelősség bevezetése a közúti szabálysértések ügyében - véli egy ügyvéd, aki ezért az Alkotmánybírósághoz fordult. A jogász szerint az autó tulajdonosának esélye sincs, hogy kimentse magát a neki felrótt szabálysértés alól, ráadásul még többet is kell fizetnie, mintha a söfőrön hajtanák be a büntetést.

Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult Vajda Attila győri ügyvéd, mert szerinte alkotmányos alapelveket sért a közúti közlekedés szabályait módosító törvény. Vajda azt kéri a testülettől, semmisítse meg a gépjármű üzembentartójának objektív felelősségét kimondó, januártól hatályos jogszabályt, mert az szerinte ellentétes több alkotmányos alapelvvel is.

Az ügyvéd az Alkotmánybírósághoz küldött beadványában - amelyet eljuttatott az MTI-hez is - arra emlékeztetett, hogy akár 300 ezer forint bírsággal is sújtható egy gépjármű üzembentartója, ha az általa üzemeltetett gépjármű vezetője megszegi a közúti közlekedésre vonatkozó előírásokat.

Az objektív felelősség elve szerint, ha nem sikerül megállapítani, ki vezette a járművet a szabálysértés elkövetésekor, akkor automatikusan az üzembentartót büntetik meg. A tulajdonosnak nem csak akkor kell fizetnie, ha nincs meg a járművezető, hanem akkor is, ha a vezetőtől nem sikerül behajtani a bírságot. Vajda szerint az új jogszabály átruházza a bizonyítási kötelezettséget a jármű üzembentartójára, pedig a tényállás felderítése a hatóság feladata lenne.

Az objektív felelősség törvényi szabályozása több ponton is sérti az alkotmányt - véli a győri ügyvéd, aki utólagos normakontroll iránti indítványában a többi között arra hívja fel az Ab figyelmét, hogy az objektív felelősségen alapuló rendszerben az üzembentartó egyáltalán nem kap lehetőséget arra, hogy kimentse magát, ha a járművel balesetet okoznak, túllépik a megengedett sebességhatárt, szabálytalanul állnak meg az autópálya leállósávján, vagy éppen tilosban parkolnak.

Az ügyvéd szerint az új szabályozásban sérül az ártatlanság vélelmének alapelve, ami szerint amíg nem lehet bizonyítani valakinek a felelősségét egy ügyben, addig nem is vonható felelősségre. Az üzembentartó a legnagyobb körültekintés mellett is csupán annyit tehet, hogy a gépjárművet megfelelő műszaki állapotban tartva kizárólag érvényes vezetői engedéllyel rendelkező sofőrnek adja át a volánt - írta az ügyvéd, megjegyezve, hogy az üzembentartó még akkor sem képes megakadályozni a szabályszegést, ha közvetlenül a vezető mellett ül a járműben.

Vajda beadványában azt is írta: a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik, hogy a módosított jogszabály minden alap nélkül különbözteti meg a gépjármű üzembentartóját annak vezetőjével szemben. A hatályos szabályozás értelmében míg a szabályszegő sofőrrel szemben legfeljebb 150 ezer forint bírság szabható ki, addig ugyanazért a cselekményért ugyanaz a vezető, aki egyben üzembentartó is, 300 ezer forintra bírságolható. vagyis, más büntetési tétel vonatkozik a tulajdonosra és más a járművezetőre.