A löszből születő zátony hízását figyelik Dunaszekcsőn

A leszakadt löszfal által a Dunából kinyomott zátonyt figyelik árgus szemekkel Dunaszekcsőn. Ha a zátony nőni kezd, azt jelzi, tovább csúszott a leszakadt löszfal. A Duna partján fekvő településen élők azért kénytelenek a szemükre hagyatkozni, mert műszer vásárlására nincs pénzük.

Már fél méterre emelkedett ki a Dunából Dunaszekcsőnél az a zátony, amelyet a partfalról leszakadt löszdarab nyomott ki a folyóból - közölte az [origo]-val csütörtökön Faller János, a Baranya megyei település polgármestere. A 750 ezer tonnás földdarab hétfőn vált le a löszfalról, és csúszik fokozatosan a folyó felé.

A feltartóztathatatlan löszdarab erejét mutatja, hogy maga előtt annyira meggyűrte a földet, hogy szerdán a Dunából kiemelt egy kőszigetet, vagyis egy zátonyt alakított ki a folyóban. A polgármester szerint a zátony lett a földmozgás mutatója, vagyis ha emelkedni kezd, azt jelzi, hogy tovább csúszott a leszakadt löszfal. Faller szerint a csütörtöki vizsgálatok arra utalnak, hogy újabb darab válhat le a falból.

A polgármester szerint az a legfőbb probléma, hogy a településnek nincsenek műszerei. Így nem tudják mérni a földmozgást, illetve az azzal járó változásokat. "Csak a geológusok szemére és szemüvegére hagyatkozhatunk" - mondta a település vezetője, aki szerint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium csak akkor kezd el foglalkozni az üggyel, ha a löszdarab belecsúszik a Dunába.

A földcsuszamlással járó problémák kezelésére Dunaszekcső egyelőre pénzügyi segítséget sem kapott a kormánytól - állítja Faller. A csúszó löszfal ugyan nem fenyeget lakott területet, így komolyabb károkat sem okozott, a településnek azonban arra nincs pénze, hogy a lezárt település őrzésével megbízott rendőröknek fizessen - tette hozzá.