Kiszúr a hamis méz a gürcölő méhecskékkel

Akkora távolságot tesznek a méhek egy kilo méz megtermelése érdekében, hogy akár kétszer körbe tudnák repülni a Földet a méhészek számítása szerint. A méhészkedés tehát fáradságos munka, de még ez sem elég, a méhészeknek meg kell küzdeniük a mézhamisítókkal és a külföldről beáramló olcsó méz terjedésével is. A hamisított mézet felismerni nem lehet, hiába kóstolgatjuk, vagy nézegetjük, az összetételére nem lehet rájönni, a hamisítványok profik, Magyarországon pedig még laborban sem lehet kiszűrni őket.

Házi kimérés

"Ha látok egy méhecskét a földön vergődni, felveszem és melegítem" - mondta egy leányfalui méhész, majd két tenyerét a szájához emelte és mutatta, hogy szokta befújni a meleg levegőt a kezébe. Bár a méhek pihennek a téli időszakban, a méhész ilyenkor sem unatkozik: javítja, drótozza és festi a kaptárokat és várja, mikor jönnek el az első melegebb napok, amikor a méhek először repülnek ki.

"Rengeteg utat tesznek meg, egy kilogramm méz előállításához összesen 100 ezer kilométert repülnek" - idézett a méhész egy számítást a szakirodalomból. Ez idő alatt a méhészek általában vándorolnak a méhcsaládokkal, mindig olyan területre mennek, ahol épp a számukra megfelelő virágok nyílnak. Ehhez meg kell egyezniük a terület tulajdonosával, bejelentkezni a jegyzőnél és folyamatosan figyelni a méhek egészségi állapotát, mert ha megfertőződnek valamilyen betegséggel, sokszor egy egész falu összes méhét és az ott termelt mézet is el kell égetni.

A fáradságos munka nem jár nagy fizetséggel: az általunk felkeresett méhész nyáron 300 forintot kap egy kilo mézért a felvásárlótól. Lelkesedése ennek ellenére nem apad, azt mondja, sokat jelentenek neki az olyan levelek, amilyet például egy négyéves kisfiútól kapott, aki azt üzente neki: "méhész bácsi, a méze nagyon jó".

A méhészek életét egyre több tényező keseríti: közösen dühöngenek az olcsó és bizonytalan minőségű ázsiai és dél-amerikai méz beáramlása miatt, de találnak ellenséget saját maguk között is. A méhészetben uralkodó állapotokat jól jelzi, hogy a felkeresett méhész bár szívesen mesélt munkájáról, névvel nem vállalta a nyilatkozatot. Azt mondta, tart a konkurencia haragjától, a cukoripartól, mézhamisítást is érintő cikkben pedig pláne nem szeretné a nevét viszontlátni.

Bukott a bolti mézek kétharmada

A mézhamisítás témája már évek óta terítéken van a méhészek körében, tavaly az Országos Magyar Méhészeti Egyesület ezért vizsgálatot indított, és tetten is ért több hazai céget. A lesújtó eredménynek - a bolti mézek kétharmadát hamisnak minősítették - azonban semmilyen következménye nem lett - mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. A hamisítás ebben az esetben azt jelenti, hogy a mézbe olyan cukortartalmú anyagot kevertek bele, amely nem a virágok nektárjából származott.

Az egyesület elnöke szerint a hazai hatóságok ebből a szempontból nem ellenőrzik a mézeket, sőt nincs is olyan hazai laboratórium, ahol ezt vizsgálni tudnák, az egyesület ezért Brémába küldte ki a mintákat. Tudomása szerint a hazai állategészségügyi hatóságok elsősorban azt ellenőrzik, hogy a mézben nincsen-e valamilyen egészségre ártalmas anyag, vagyis a brémai teszten elmeszelt méhészek hiába hivatkoznak a jó hazai eredményeikre, azok másra vonatkoznak. Erről szerettük volna megkérdezni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot is, de egyelőre nem reagáltak megkeresésünkre.

A brémai teszten rosszul szereplő egyik méhész az [origo]-nak azt mondta, hogy a vizsgálati eredményt a konkurenciaharcnak tudja be, szerinte a magyar méz általában kiváló minőségű. A tavalyi negatív reklám pedig nem jött rosszul neki: a forgalma megduplázódott azóta.

Tökéletes utánzatok

Biztos módszert senki nem tud a rossz minőségű mézek elkerülésére, szabad szemmel vagy kóstolással ugyanis még a hozzáértők sem tudják eldönteni, hogy cukorsziruppal felhígított, vagy igazi mézről van szó. Az a méhész mindenesetre gyanús lehet, aki még akkor is teherautó számra adja el az akácmézet, amikor az akácszezonnak már vége van. "Be lehet szerezni azokat az anyagokat, amelyekkel bármikor fel lehet hígítani a mézet, tökéletes utánzatok vannak" - mondta egy hobbiméhész. Azt pedig végképp nem tudja senki megmondani, hogy valóban olyan virágról származik-e a méz, mint ami az üvegen szerepel.

Legjobb közvetlenül a méhésztől venni - állította a hobbiméhész, de megjegyezte, hogy ne számítsunk a boltokban előforduló 7-800 forint kilónkénti árra. Termelőtől vásárolni mindig drágább, az akácméz kilója például minimum ezer forint, de néhány bioméhész elkér érte kétezer forintot is. "Személyes hitelt keres az ember" - mondta egy asszony, aki már két éve közvetlenül a leányfalui méhésztől vásárol mézet. Heti egy kilo elfogy a családban, és - mint mondta - már hozzászoktak, hogy ennek a méznek íze is van.