Sok gyerek elunja magát erőszak nélkül

Minden tizedik hordott már magánál valamilyen fegyvernek minősülő tárgyat, főleg vagyon elleni akciókban utaznak, sokat lógnak nyilvános helyen és majdnem olyan sok köztük a lány, mint a fiú - a gyerekek által elkövetett bűncselekmények alig hatoda tudódik ki, és még ezeket sem mindig követi felelősségre vonás. Egy megjelenés előtt álló tanulmány szerint az erőszakot az élet természetes velejárójának, a férfias viselkedés, illetve a szórakozás részének tartja a gyerekek jelentős része.

Meglepően elfogadottnak tartják az erőszakot a gyerekek: a rejtve maradó erőszakos cselekményeket vizsgáló, nemrég publikált kutatásból az derült ki, hogy a gyerekek fele az erőszakot az élet normális velejárójának tekinti. A reprezentatív felmérés kérdéseire választ adó iskolások negyven százaléka gondolja azt, hogy az erőszak a "férfiként érvényesülés természetes eszköze". Mások úgy találták, erőszakosnak kell lenni ahhoz, hogy felnézzenek az emberre, de ennél is többen értettek egyet azzal, hogy "egy kis erőszak a szórakozás része", illetve "erőszak nélkül minden sokkal unalmasabb lenne".

A diákok csaknem 15 százaléka követett már el, saját bevallása szerint valamilyen szándékos vandál, rongáló cselekményt, és közülük a többség nem is egy esetben. A vandálkodást többnyire nem egyedül, hanem barátokkal együtt követik el, és az ilyen esetek nagy része soha nem derül ki. Ahogy többnyire arról sem tud a gyerekek környezete, hogy - a felmérés adatai szerint - minden tizedik fiatal hordott már magánál valamilyen fegyvernek minősülő tárgyat, vagyis botot, kést, láncot. Egy részük ráadásul ezt mindig magánál tartja, mások csak akkor, ha szórakozni mennek.

Lebukás és büntetés nélkül

A gyermek- és fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények legnagyobb részét a vagyon elleni támadások adják, mégpedig főként a lopások, és a betörések, de nőtt az erőszakos, garázda jellegű cselekmények száma is, mint amilyen a testi sértés, vagy a rablás. Érdekes változás az is, hogy bár még mindig jellemzően a fiúk követnek el erőszakos cselekményeket, az elmúlt időszakban felzárkóztak hozzájuk a lányok is.

Ennek ellenére ritkán lepleződnek le a gyerekek: a felmérés során - név nélkül - beismert eseteknek mindössze 16 százalékára derült fény állításuk szerint, és még ekkor sem járt érte mindig büntetés. A szülő rendszerint nem volt tanúja a cselekménynek, csak valaki mástól értesült arról, míg a rendőrség alig az esetek 15 százalékában szerzett tudomást a történtekről, a tanárok viszont még ennél is sokkal kevesebb erőszakos cselekményről tudtak.

Sokat lógnak a barátaikkal

A kutatás egyértelműen igazolta, hogy nagyon alacsony a felszínre került vagyon elleni bűncselekmények száma, és még kevesebb az, amit valamilyen büntetés is kísér. Szankció nélkül pedig nincs visszatartó erő - állapítják meg a kutatók.

"A bűnelkövetés látens részét azért kell vizsgálni, mert ezek nem jelennek meg a hivatalos kriminálstatisztikákban, így másképp nem lehetne felkészülni a megelőzésükre, kezelésükre" - mondta Kerezsi Klára, a kutatást vezető kriminológus. Mivel a kutatás iskolai alapú volt (12-17 év közötti 7-8-9. évfolyamosokat kérdeztek ki), a gyermekkori bűnözés szempontjából legveszélyeztetettebb gyerekeket be sem tudták vonni, hiszen a rendszerből már kihullott fiatalokat így nem lehetett elérni.

A gyermekbűnözést leginkább a családi háttér befolyásolja: gyakrabban tévednek tilosba azok a gyerekek, akik nem teljes családban nevelkednek, közülük is főként azok, akik nem vér szerinti szüleikkel, hanem esetleg valamelyik szülőjükkel, és annak új társával élnek. A családi helyzetnél is jobban számít azonban a családi kötődés, hiszen leginkább azok a gyerekek folyamodnak erőszakhoz, akiknek a környezetében problémák vannak, ilyen a szülők válása, alkohol-, és drogproblémáik, vagy a rendszeres veszekedések.

Az erőszakos gyerekek kortársaiknál sokkal több időt töltenek el barátaikkal nyilvános helyeken, bevásárló-központokban, parkban, utcán. Nincs viszont összefüggés a gyerekkori bűnelkövetés, és a család anyagi helyzete között.