Az ősembertől tanulnak a brutális rapsicok

Rekordot döntött tavaly az állatkínzással terhelt orvvadászat és orvhalászat miatt indított eljárások száma.  Az esetek azt mutatják, ha állatfogásról van szó, leleményesek a magyar rapsicok, de a brutalitásuk sem ismer határokat. Az egykori ősember csonttörő módszerétől kezdve, a középkori enyves pálcán át, a vízben gyilkoló elektromos áramig mindent bevetnek.

Volt már egy felfüggesztett szabadságvesztése orvvadászat miatt annak az ajkai fiatalembernek, akin annyira elhatalmasodott szenvedélye, hogy a börtönbüntetés veszélye sem tudott megálljt parancsolni fegyverének. A 28 éves férfi az ítélet ellenére engedély nélkül, és nagy számban irtotta a vadakat, s nem csak Magyarországon.

Ausztriába, Németországba, Romániába, Olaszországba és Svájcba is át tudta csempészni a puskáját, az Alpok hegyeiben például rendkívül értékes vadakat, kőszáli kecskéket és zergéket ejtett. A házkutatás során félszáz szarvas és őz trófeái mellett ezekét is lefoglalta őszi lebukása után a rendőrség. De találtak kitömött nyestet, borzot és mormotát is - az okozott kár közelíti a 20 millió forintot.

Lopás állatkínzással megtoldva

"Évszázados történet ez, de sose lesz vége" - sóhajtott egy vadőr, aki évtizedek óta, váltakozó sikerrel vívja a maga csatáját az orvvadászok ellen. Arra kért, a nevét ne írjuk le, nem fél, de jobb a biztonság, mondta. Az általa vigyázott erdőségekben évről évre hullámzó a rapsickodás mértéke, szerinte nem is nagyon lehet erről statisztikát vezetni, mert a mérethatár alatti pontyot kifogó horgásztól a rendelésre mázsányi vadhúst szállító csoportokig, az énekesmadarakat fogdosó természetbaráttól az agyonvert szarvasból családjukat etető nincstelenekig széles a paletta.

Nekünk sem sikerült minden adatot tartalmazó statisztikákat szerezni, pedig a Földművelésügyi Minisztériumtól a Magyar Országos Horgász Szövetségig több helyen érdeklődtünk. Utóbbi szervezet egyik illetékese például azt közölte, hogy nagyon szívesen nyilvánosságra hozná a megcsípett orvhalászok személyes adatait, de nem teheti. A maga részéről még szégyenpadra is kiültetné "ezeket".

Egyedül az ORFK közölt számokat 2004-ig visszamenőleg arról, hogy miként alakult az állatkínzást és lopást együttesen tartalmazó eljárások száma. Négy éve 18, a következő esztendőben 113, majd 2006-ban 57, míg tavaly már rekordszámú, 153 ilyen ügy volt egy év alatt. A büntetési kategóriák szerint az orvvadászat, orvhalászat 20 ezer forintos értékig kis értékű lopás, ami 2 évig büntethető, 200 ezertől már háromig, s ha az állatkínzás is bizonyítható, az további 2 év börtön lehet.

Kőkorszaki ősember módjára vadásztak

Az állatkínzás bizonyításán dolgoznak jelenleg a borsodi rendőrök egy véres januári orvvadászat kapcsán, itt a gyanúsítottak a legősibb módszerrel ejtettek el egy szarvast. A huszonéves helyiek állítólag kiéheztetett kutyákkal kergettek a lakhelyük melletti elhagyott kőbányába egy hároméves, mázsás szarvastehenet. Az állat a szakadékba zuhant, ahol csontjait törte, de nem pusztult el - idézte fel a történteket az [origo]-nak Gazdik József bódvaszilasi őrparancsnok, akinek kollégái végül elkapták a szarvasűzőket, miután azok botokkal végeztek az állattal, majd megnyúzták.

Az állat üldözésében és agyonverésében hárman vettek részt, de másik három fiatal ellen is folyik jelenleg az eljárás. Gazdák szerint a 200 ezer forint eszmei értékű gímszarvas esetében a lopást tudják bizonyítani, az állatkínzás esetében még folyik a bizonyítékok begyűjtése. Mint a rendőr elmondta, ők is, a környékbeliek is találtak már a kőbányában is, meg a környéken is szarvasbőrt, állati tetemeket.

Kedvtelésből állított csapdát

Ötven vékony, enyvbe mártogatott fűzfaággal hosszabbíttatta meg a bodzabokor letört végű ágait az a rapsic, akit két hete fogtak el Északnyugat Magyarországon. Ez csak a középkor óta használatos csapda egyik része volt, a férfi emellett a bokor tövébe, az aljnövényzetbe rejtette egy kalitkában a csalimadárnak szánt süvöltőt. "Az meg pittyegett, mondogatta a hívó hangját" - mesélte Horváth Gyula, a Fertő-Hanság Nemzeti Park területi felügyelője.

Ám mielőtt a madár segítségére siető társai rászálltak, s beleragadtak volna a beragasztózott ágacskákba, két helyi vadász nyakon csípte a közelben megbúvó, magát természetbarátnak mondó férfit. Mint kiderült a rapsic kedvtelésből tartott a lakásán tíz korábban befogott stiglicet és süvöltőt, amelyek darabja 10 ezer forintot ért. Régebben fagyöngyből főzték a ragasztóanyagot, azt megelőzően pedig sűrű lépet használtak, innen ered a lépre csalni, lépre ment kifejezésünk.

Vannak, akik tévedésből ölnek

Hurkokat, kifeszített drótokat használnak leggyakrabban a rapsicok, pedig ezek, az állatok számára talán legtöbb szenvedést okozó módszerek közé tartoznak. Hurkokat, valamint csapóvasakat használnak azok a horgászok is, akik Gera Pál, az Alapítvány a Vidrákért elnöke szerint egy régi tévhit nyomán irtják a 250 ezer forint eszmei értékű vidrákat. A fokozottan védett állatról - amelyből egész Európában nálunk él a legtöbb - azt hiszik a halastavakat működtető horgászok, hogy ahol megjelenik, ott kiirtja a halállományt.

"Minden módszerrel vadászni, és mindenre, ami mozog" - foglalta össze Buzgó József az egyik legnagyobb, és vadban gazdag hazai erdőterületet gondozó gazdaság vadászati osztályvezetője az orvvadászok filozófiáját. Szerinte dívik a kutyás módszer is, amikor kifeszített drótokba, vagy elszórt hurkokba üldözik az állatokat, de éjjellátó, távcsöves puskákkal is levadásszák az állatokat, óriási kárt okozva.

Egy szarvastehén eszmei értéke 100 ezer forint körül van, míg Buzgó szerint egy kifejlett, szép bika a korától, trófeájától függően akár egymilliót is megérhet. Agancsért és a húsáért egyaránt ölik az állatokat az osztályvezető szerint, aki elmondta: bukott le náluk olyan banda, amelynek tagjaitól egy környékbeli kórházban lehetett felvenni a rendeléseket a vadhúsra.

Kilencet megölnek, egyet ellopnak

Jellemzően rendelésre dolgoznak az orvhalászok is. "A világon nincs annyi süllő a Balatonban, mint amennyit a sok száz Balaton körüli étterem és büfé megsüt egy szezonban" - állította a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) egyik névtelenséget kérő illetékese arra utalva, hogy a nyaralók asztalára nem ritkán máshonnan szállítják az alapanyagot.

Talán ezen a területen van a legtöbb rapsic. Bár a MOHOSZ-szakértő szerint még mindig rengeteg halat fognak ki engedély nélkül a hazai tavakból és folyókból, számuk valamelyest csökkent. Ennek pedig egyértelműen az az oka, hogy a halőrök technikai eszközei folyamatosan fejlődnek. Éjjellátó kamerák és gyors motorcsónakok segítik a munkájukat.

Csakhogy a vezető szerint "ehhez idomulnak" az orvhorgászok is. Már ritkábban mennek vízre, kisebb hálókat vetnek ki, és nem hagyják ott azokat napokra, hanem csak szürkülettől hajnalig, miközben őrséget állnak. Nekik is vannak éjjellátó távcsöveik, és mobilon riszatják egymást, ha jönnek az ellenőrök.

2004 óta a halakat is védi az állatkínzásról szóló jogszabály, mégis a MOHOSZ-tag mesélt a talán legdurvább rapsic módszerről. Az orvhalászok egy része ugyanis elektromos halászgéppel jár a vizeket lerabolni. Ennek egyenárammal működő változatát jellemzően kutatók, de a MOHOSZ szakértői is használják, pár másodpercre elkábítja, s a vízfelszínre hozza a halakat, amelyek semmiféle károsodást nem szenvednek.

Csakhogy a rapsicok által használt, rendszerint otthon barkácsolt, gyenge utánzattal váltóáramot vezetnek a vízbe, ami pár méteres körzetben "eltöri a halak gerincét, tönkrevágja az izomzatukat, kipukkasztja az úszóhólyagjukat". Így pedig "tízből kilenc, mint a tornacípő, lesüllyed az aljzatba" - mondta a horgász. Vagyis a tolvajok csak egy részüket tudják kiemelni és eladni.

Nem dolgoznak drágán

Szintén kegyetlen orvhalász módszer a gereblyézés. Télen egyes hazai halfajok dermedve, kábultan élnek néhány hónapig a vízben, ezt használják ki a rapsicok, amikor ökölnyi, háromágú horgokat szerelnek a damil végére. Bedobják a horgászbotot, kitekerik a horgot, ismét bedobják, ismét ki, s így végiggereblyézik a víz alatti területeket. Ha akad valami, akkor rántanak egyet, mert lehet, hogy dermedt állatról van szó.

A MOHOSZ-illetékes szerint általában van annyi eszük az orvhorgászoknak, hogy a kifogás helyétől távolabb értékesítik az állatok húsát, s mint mondta, meglepő, de nem sokkal olcsóbban adják, mint amennyi ezek legális ára. A süllőt filézve 700-1100 forint. között értékesítik információi szerint, ez a halboltban 1400-1500 körül kapható, a pontyot 300-500 körül adják.