Ráharapott az APEH a német adócsalásra

Kis hezitálás után az APEH csütörtök délután megkereste a német adóhatóságot az adóelkerülés érdekében liechtensteini bankokba mentett vagyonok ügyében - tudta meg az [origo]. A magyar hatóságok alapvetően arra kíváncsiak, valóban megkaphatja-e Magyarország is azt a német titkosszolgálat által megszerzett listát, amelyből kiderül, világszerte kik utalták a liechtensteini adóparadicsomba pénzüket. Nem tudni, van-e magyar érintettje a világméretűvé dagadó adócsalási ügynek.

Egymásra számítanak a hatóságok az eltitkolt pénzek utáni hajszában (képünk illusztráció)

Csütörtök délután a magyar adóhatóság felvette a kapcsolatot az illetékes német szervezettel a német adócsalási botránnyal kapcsolatban előkerült liechtensteini számlák adatai miatt - közölte az [origo]-val Bakonyi Ágnes, az APEH sajtófőnöke. "A megjelent, egymásnak ellentmondó információk miatt kértük a német adóhatóságot, erősítse meg, valóban átadja-e az ezt kezdeményező államoknak a birtokába jutott adatbázist" - mondta a sajtószóvivő.

Nem fizetünk érte

Bakonyi Ágnes azt is jelezte, hogy az APEH semmiképpen nem fog fizetni az adatokért, és elvileg ezért a nemzetközi adóhatósági együttműködés alapján nem is kérhetnének pénzt. "Németország dönthet úgy, hogy a tudomására jutott adatokat átadja, ezért várjuk jelenleg a hivatalos választ" - tette hozzá.

Február közepén robbant ki a német adóbotrány, amikor kiderült, hogy a német posta elnöke lichtensteini alapokba menekítette pénzét és a gyanú szerint ezzel 1 millió euró adó megfizetését úszta meg. Az eset nemzetközi lavinát indított el: egy sor országban indult vizsgálat adócsalás miatt, miután kiderült, hogy a német hírszerzés egy liechtensteini informátortól 5 millió euróért megvásárolt egy adatbázist azokról az ügyfelekről, akik szintén liechtensteini alapokba menekítették vagyonukat. A német titkosszolgálat birtokába került adatbázis állítólag több mint 1400 nevet tartalmaz, akiknek csak kevesebb mint fele német állampolgár, így sok más ország adózói is érintettek lehetnek az adócsalásban, bár elképzelhető, hogy valaki adótozz jövedelmet helyezett el Lichtensteinben.

Egymás után indulnak a vizsgálatok

Sajtóértesülések szerint a németekkel párhuzamosan más országok is megszerezték - valószínűleg szintén pénzért - az adatokat, míg Svédország, Finnország és Norvégia a németektől kértek információkat saját állampolgáraikra, illetve cégeikre vonatkozóan. Az MTI - nem hivatalos - összesítése szerint Németország, az Egyesült Államok és Ausztrália mellett Nagy-Britanniában, Franciaországban, továbbá Svédországban, Norvégiában és Finnországban indult már meg a nyomozás az előkerült adatok alapján adócsalás miatt.

Az [origo] csütörtökön megkereste a Pénzügyminisztériumot, illetve az APEH-ot azzal a kérdéssel, tesznek-e lépéseket annak kiderítése érdekében, van-e magyar érintett az adócsalási botrányban. Még kora délután is az volt a két szervezet álláspontja, hogy a német adóhatóság a vonatkozó, pénzmosás elleni jogsegély-megállapodás keretében hivatalból amúgy is értesíti őket, ha magyar adózóra vonatkozó adatra bukkanna. Korábban a német minisztérium is utalt arra nyilatkozataiban, hogy a hatályos nemzetközi megállapodások szerint továbbítani fogják a szóban forgó információkat az érintett országoknak, és ebben a hírszerző szervek is együttműködnek. Név szerint egyelőre egyetlen országot sem említettek.

Az [origo]-nak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője, Binder István is megerősítette, hogy az adóhatóságok, illetve az uniós felügyeleti szervek nemzetközi együttműködésük során az amúgy banktitoknak minősülő adatokat átadhatják egymásnak. Mint mondta, az ilyen hatóságok közötti adatcserékre épülnek a hasonló esetekben a határon átnyúló vizsgálatok.