Kiskapun bújhatnak ki a liechtensteini adócsalók

Cseh érintettje már biztosan van a liechtensteini adóparadicsomba mentett vagyonok miatti nemzetközi botránynak, de az APEH korábbi vezetője az [origo]-nak azt mondta, előfordulhat, hogy magyar adóelkerülő is fennakad a németországi vizsgálaton. Viszont még ha lebukna is egy magyar adócsaló, a hatályos törvények miatt egyáltalán nem biztos, hogy be tudnák rajta hajtani az eltitkolt pénzt. A banktitoknak minősülő adatokhoz ugyanis illegálisan jutott hozzá a német titkosszolgálat, ami mögé elbújhatnak a lefülelt adócsalók.

Miniállam sok bankkal

A kelet-közép-európai térségből elsőként cseh érintett neve bukkant fel a német adócsalási botrányban: a Financial Times Deutschland (FTD) című német üzleti-politikai napilap - pénzügyminisztériumi forrásokra hivatkozva - pénteken számolt be arról, hogy Németországgal együtt már tizenkét országban folyik vizsgálat adócsalás gyanúja miatt - közölte az MTI. A német lap értesülései szerint a kelet-közép-európai országok közül elsőként Csehországba vezettek el a szálak.

"Meglepne, ha magyar adózó nem lenne érintett a németországi adóbotrányban" - mondta az [origo]-nak Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője, aki szerint Magyarországon is biztosan vannak néhány százan, akik az adóelkerülés érdekében megcélozzák az adóparadicsomokat. "Kis pénzzel ez nem éri meg, tehát ha valaki egy ilyen lépésig eljut, akkor több százmilliós, illetve milliárdos összegről kell, hogy szó legyen" - mondta Vámosi-Nagy, aki korábban az APEH elnökhelyettesi posztját töltötte be.

Ki kell juttatni a pénzt

Szerinte Liechtenstein - az olyan más adóparadicsomokkal szemben, mint a Seychelle-szigetek vagy Monaco - azért lehet kényelmes az ilyen megoldásban gondolkodó magyarok számára, mert közel van. Hiszen nem lehet az adóhatóság elől egyszerűen egy itteni banknak átutalni az összegeket, mert annak nyoma lenne a bankszámlán, ezért vagy minél hosszabb úton, több átutaláson, offshore cégen keresztül kell ezt megtenni, vagy pedig készpénzként ki kell vinni. (Az adószakértő megjegyezte ugyanakkor: offshore cégekbe menteni jövedelmet nem feltétlenül törvénytelen, a szabály az, hogy a jogszabályok által megengedett keretek között lehet a legkisebb adóteherre törekedni.) Felvenni pedig ugyancsak személyesen, egy liechtensteini bankban tudná legegyszerűbben a befektető, ezért fontos a bankok, befektetési alapok közelsége.

"A 35 ezer lakosú Liechtensteinben gyakorlatilag minden második ház bank, és a többi állam rovására hagyják ide menekíteni a pénzeket, ezért jó, ha rajtaütnek az ilyen pénzmosáson" - tette hozzá Vámosi-Nagy Szabolcs. Szerinte egy ilyen eljárásnak még sokkal nagyobb a jelentősége nálunk, hiszen Magyarországon a nyugat-európai országokhoz képest sokkal nagyobb mértékű az adókivonás. "Nagyjából 20 százalék hazánkban az adózatlan gazdaság aránya, vagyis a hazai GDP minden ötödik forintja adózatlan, miközben általános tézis, hogy ha mindenki rendesen fizetné az adót, akkor csökkenne az egy főre jutó adóteher" - jegyezte meg.

Az önérzetes dánok nem kérnek a lopott adatokból

Vámosi-Nagy Szabolcs ugyanakkor arra is figyelmeztetett: érdekes kérdést vetne fel, ha magyar adózót találnának a liechtensteini adóparadicsomból szerzett adatbázisban. A német hírszerzés ugyanis úgy jutott hozzá az információkhoz, hogy állami jóváhagyással 5 millió eurót fizetett egy informatikusnak, aki korábban az egyik liechtensteini bankban dolgozott és illegálisan lementette a titkos adatokat. A dánok például közölték a botrány kipattanása után, hogy nem tartanak idényt az előkerült információkra, mert azokat lopták.

Az adószakértő szerint éppen ezért megjósolhatatlan, Magyarországon milyen kimenetele lenne, ha egy magyar adócsalót a németek birtokába került banktitkok alapján fülelnének le. "Bár a közigazgatási jogban ilyen írott szabály nincs, de a magyar büntetőjog és az általános jogelvek része, hogy a jogellenesen szerzett bizonyítékot nem lehet felhasználni valaki ellen". Ezért ha a németektől az APEH értesülne egy magyar adóelkerülőről és megállapítaná az adóhiányt, az adócsaló erre hivatkozva megtámadhatná a döntést. "Jogkérdés, hogy a magyar hatóságnak kell-e tudnia arról, a németek hogyan szerezték az adatokat, hiszen ők legálisan jutottak hozzá tőlük" - magyarázta az adószakértő, aki szerint először mindenképpen szükség lenne egy próbaeljárásra, mert előfordulhat, hogy eredményesen hivatkozhatna az adócsaló a törvényellenesen szerzett bizonyítékra.

Az APEH várja a német választ

Ahogy arról az [origo] beszámolt, más országok példáját követve csütörtök délután az APEH is megkereste a német adóhatóságot az adóelkerülés érdekében liechtensteini bankokba mentett vagyonok ügyében. Bakonyi Ágnes, az APEH szóvivője pénteken azt mondta, jelenleg várják a német adóhatóság válaszát arra nézve, valóban kiadják-e a birtokukba jutott, adóelkerülésekre vonatkozó adatokat más államoknak is. Az APEH és a Pénzügyminisztérium már korábban is jelezte ugyanakkor, hogy a hatályos jogsegélyegyezmények alapján a német szervek egyébként is értesítenék őket, ha a listán magyar adózóra bukkannának. Az adóhatóságnál is felmerült, hogy nem egyértelmű a jogi helyzet amiatt, ahogy az adatokhoz eredetileg hozzájutottak a németek, ezeket egy lehetséges magyar eljárásban is nyilván tisztázni kellene - mondta Bakonyi Ágnes az [origo]-nak.

Február közepén robbant ki a német adóbotrány, amikor kiderült, hogy a német posta elnöke liechtensteini alapokba menekítette pénzét, és a gyanú szerint ezzel 1,5 millió euró adó megfizetését úszta meg. Az eset nemzetközi lavinát indított el: egy sor országban indult vizsgálat adócsalás miatt. A német titkosszolgálat birtokába került adatbázis állítólag több mint 1400 nevet tartalmaz, akiknek csak kevesebb mint fele német állampolgár, így sok más ország adózói is érintettek lehetnek az adócsalásban, bár elképzelhető, hogy valaki adózott jövedelmet helyezett el Liechtensteinben.