Bőröndök és rendszámok mesélnek az európai adótrükkről

2008.03.04. 12:13

Pénzzel teli bőröndökkel mászkáló emberekről szóló legendák és furcsa pesti rendszámok árulkodnak arról, hogy nem kell félteni a magyar adózókat. Kedden kiderülhet, hogy van-e magyar érintettje a lichtensteini adóbotránynak, bár sem az APEH, sem az [origo] által megkérdezett tanácsadók nem hiszik, hogy a világméretű botránynak következménye lehet Magyarországon. Ha találnak is olyan magyart, aki kimenekítette a pénzét Lichtensteinbe, az ügy már elévült.

Kedden tanácskoznak az uniós pénzügyminiszterek, az ülésnek ezúttal egy olyan napirendi pontja biztosan lesz, amire az összes európai állam adóhatósága feszülten figyel: itt jelentheti be a német pénzügyminiszter, mi lesz a sorsa a liechtensteini adóparadicsomba mentett vagyonokra vonatkozó adatoknak, átadják-e a birtokukba jutott titkos információkat az érintett országok hatóságainak. Bakonyi Ágnes, az APEH szóvivője is a ma várható fejleményekre hivatkozott, amikor az [origo] azt kérdezte: tudnak-e már magyar érintettről az ügyben.

A magyar adóhivatal más országok példáját követve múlt hét csütörtökön kereste meg a németeket, hogy kiderítsék: valóban más államok is megkaphatják-e azon liechtensteini alapok ügyfeleinek adatait, amelyekkel kapcsolatban felmerült, hogy számos ország állampolgára itt forgatta meg a pénzét, hogy elkerülje hazájában az adófizetést. Az adókerülés mértéke, az első adatok szerint százmillió eurós nagyságrendű és 1400 embert érinthet.

Ha van is magyar a listán, akkor sem kell attól tartania, hogy neve nyilvánosságra kerül, mert ez az információ adótitoknak számít - mondta Bakonyi, aki már korábban beszélt nekünk arról is: több tisztázatlan jogi kérdés miatt egyáltalán nem biztos, hogy végigvihető lenne egy leleplezett magyar adócsaló elleni eljárás.

Elévülés miatt megúsznák

Magyar adózókra nézve több okból sem lehetnek következményei a liechtensteini adóparadicsomba kimentett vagyonok miatti botránynak. "Információim szerint az adatokból legfeljebb annyi derülhet ki, hogy ki rendelkezik helyben bejegyzett céggel, illetve bankszámlával, amiből még egyáltalán nem következik, hogy ez illegális volna. Amennyiben mégis, tehát be nem vallott jövedelemről van szó, a magyar adójogszabályok alapján már bekövetkezett az elévülés, hiszen 2001-2002-es adatok kerültek ki" - mondta Rybaltovszki Péter, az offshore tanácsadással foglalkozó Crystal World Wide ügyvezetője.

Az adóelkerülési botrányt kiváltó adatbázist a német titkosszolgálat egy olyan férfitól vásárolta 5 millió euróért, aki 2001-2002 között dolgozott a liechtensteini nagyhercegi család tulajdonában lévő Liechtenstein Global Trust bank egyik leányvállalatánál. Az APEH szóvivője, Bakonyi Ágnes az [origo] kérdésére megerősítette, hogy ha ennyire régi információk kerültek elő, akkor az ötéves elévülési idő miatt ezekkel tényleg nem tudnának mit kezdeni a revizorok.

"Ezek az adatok ráadásul lopottak, így az ezt felhasználó államokat akár orgazdának is nevezhetnénk" - mondta Rybaltovszki Péter, aki szerint a törvénytelenül szerzett információkra így eleve kevés sikerrel lehetne alapozni egy hatósági eljárásban. Miután a németek más államoknak is felkínálták az adatokat, Dánia rögtön bejelentette, hogy nem tart igényt a pénzért vett, lopott banktitkokra, és az [origo]-nak nyilatkozó magyar szakemberek is egyetértettek abban, a tilosban járók számára feladott labda lenne az illegális adatokra hivatkozni.

Ijesztget az agresszív német adóhivatal

"Véleményem szerint egy felfújt ügyről van szó, ami leginkább arra megy ki, hogy a megijedt németek önrevízióba kezdjenek" - tette hozzá a tanácsadó, aki szerint az egész történet pszichológiai hadviselés a német adóhatóság részéről. Emlékeztetett arra, hogy tíz éve már volt egy nagyobb botrány, amikor az adócsalók után nyomozva lehallgatták az összes Liechtensteinbe irányuló német telefonhívást, és a német adóhatóság általában is nagyon agresszív, ha eltitkolt jövedelmekről van szó. "Bevett dolog például, hogy a zürichi bankok parkolójában álló, német rendszámú autókat fényképezik" - mondta. Monaco és Liechtenstein mellett ugyanis Svájcban is jóval kedvezőbbek az adózási feltételek, mint Németországban, és sokkal fejlettebb a banktitok kezelése.

Az [origo]-nak adózási szakemberek már a botrány kirobbanása után nem sokkal is azt mondták: több mint valószínű, hogy lesz magyar érintett az ügyben. Liechtenstein ugyanis kedvelt célpontja a magyaroknak - erősítette meg Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke. Ha valaki a pénzét a miniállamba viszi, az ottani, kedvezőbb adózási feltételek vonatkoznak rá, és a kettős adóztatás tilalma miatt még akkor sem követelheti rajta a magyar közterheket az APEH, ha bevallja a jövedelmét - magyarázta az adókamara vezetője. Hozzátette, hiába a bevallási kötelezettség, a számlákat anonimitását féltve óvó liechtensteini bankok egyáltalán nem adnának ki adatokat, így egy esetleges magyar adóeltitkolóra legfeljebb ilyen rendkívüli módon derülhet fény, mint a mostani adatlopás esete. Így nem csoda, hogy folyamatosan virágzik az üzlet, sok magyar célozza meg Liechtensteint, közülük vannak, akik illegálisan - állította Zara László.

Bőröndök és rendszámok

Ezért fontos a Svájc és Ausztria határán fekvő törpeállam közelsége: mivel az átutalásnak nyoma lenne, a vagyonukat elrejteni akarók a szó szoros értelmében bőröndben hordhatják ki pénzüket, megsértve ezzel a pénzmosás elleni törvényeket. Zara szerint nyílt titok az adószakértők körében, hogy ilyen esetek előfordulnak. A szigorúan körbebástyázott banktitkok miatt épp annyira nehéz leleplezni, mint az olyan tilosban járó tanácsadókat, akik tippeket adnak a vagyonok elrejtésére. A dolognak ennek ellenére van kockázata, ahogy költsége is, de minél nagyobb összegről van szó, annál jobban megéri - tette hozzá Zara László.

Az [origo]-nak neve elhallgatását kérve nyilatkozott az egyik legnagyobb magyarországi offshore tanácsadással, adótervezéssel foglalkozó cég munkatársa, aki arra a kérdésre, valóban sok magyar menti-e ki vagyonát külföldre - például a liechtensteini adóparadicsomba - burkolt választ adott. Szerinte Lichtensteinnel fennálló - nem feltétlenül illegális - pénzügyi kötődésekre utalnak a fővárosban látható, fekete alapon fehér rendszámú autók. "Ezek a liechtensteini rendszámok, ilyen autója annak van, aki valamilyen formában jelen van kinn, és ott vásárolta. Mellesleg ennek ott 7,4 százalék az áfakulcsa, amit vissza lehet igényelni, és a regisztrációs adót is megússza, ami egy drágább autónál már önmagában sokmilliós összeget jelent" - állította.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK