Átcímkézett kóla szentségteleníti meg a fogyasztás templomait

Molotov-koktéllal harcoló játék katona, bibliai üzenetekkel teletűzdelt homoerotikus írások, átcímkézett kólásdoboz - az amerikai vásárlókat ehhez hasonló tárgyak lepik meg egyre többször vásárlás közben. Az Egyesült Államokban egyre elterjedtebb a shopdropping mozgalom, amelynek lényege, hogy bolti lopás helyett a polcokon sorakozó áru közé oda nem illő, valamilyen (általában fogyasztásellenes) üzenetet hordozó, meghökkentő kakukktojást helyeznek el ismeretlenek. Itthon is vannak mozgolódó aktivisták, de a gyakorlatban még nem jelent meg a módszer.

Amerikában nemegyszer címkézik át a konzervdobozokat

A bolti lopás fordítottja, a shopdropping - különböző tárgyak meglepetésszerű elhelyezése az üzletek polcain - sokféle célt szolgálhat. A fogyasztói társadalom ellen tiltakozók számára végtelen lehetőségeket kínál a módszer, hogy a szupermarketekben meghökkentsék az embereket. Az USA-ban a Wal-Mart áruházlánc vásárlói sokszor találhatnak oda nem illő tárgyakat a polcokon az egyre népszerűbb mozgalomnak köszönhetően. Egyesek nemcsak odalopják tárgyaikat az áruházba, hanem titokban videóra is veszik a meglepett vásárlókat.

A leghíresebb akciót az utóbbi időben a kaliforniai Packard Jennings hajtotta végre, miután hónapokon át dolgozott egy Anarchista G. I. Joe játék katona megalkotásán. Azóta San Franciscóban több játékboltban felbukkantak a figurák, amelyek éppen úgy néznek ki, mint az eredeti játék. A becsomagolt bábuhoz kiegészítők is járnak: egy gázmaszk és két Molotov-koktél. Az akció célja a vásárlók ráébresztése a fogyasztói társadalom hibáira. Az Anarchista G. I. Joe-t már meg akarták venni, Jennings pedig videót készített a figurát zavartan forgató eladóról, aki feltehetően a vonalkódot kereste a dobozon. Jennings nem először állt elő ilyesmivel, korábban Benito Mussolini fasiszta vezért mintázta meg, és Il Duce Action Figure nevén futtatta.

A shopdropping eszközével célozta meg Paris Hiltont egy ismert gerilla művész, Banksy. Több száz, a boltokban kapható Paris Hilton-albumot címkézett át, és saját remix-cédéjét csempészte a tokba. "Miért vagyok híres?", "Mire vagyok jó?" - ezek lettek az átalakított zeneszámok címei. Ismeretlenek az amerikai üzletek ruharészlegén hagytak nyomokat: Che Guevarát, Marxot vagy Bakunyint ábrázoló pólókat akasztottak a márkás ruhák közé, "Békét a földnek, aztán megdöntjük a kapitalizmust" felirattal.

A hasonló fricskáknak nem örülnek az áruházláncok, attól tartanak, hogy az akciók megzavarhatják a vásárlók nyugalmát - nyilatkozta az egyik amerikai áruházlánc szóvivője a The New York Timesnak.

Becsempészni az embert a marketingbe

Egy reklámellenes csoport, az Anti-Advertising Agency (AAA) külön odalopás-tanfolyamokat szervez, hogy "az embert is becsempésszék a marketingbe". A tanfolyam résztvevői saját kezűleg készítenek matricákat - azután a boltokban átcímkézik a kólásdobozt, matricát ragasztanak a hagymára vagy a sörösüvegre. Az AAA szerint, amit tesznek, ártalmatlan, csak arra akarják felhívni a figyelmet, hogy az áruházak steril környezetében a vásárlók elfeledkeznek az árut előállító emberi lényekről. Ezzel a módszerrel szeretnék "újraegyesíteni a munkát és a terméket" - mondják.

Az odalopás az önreklám eszköze is lehet, a The New York Times említ néhány ilyen esetet: volt már arra példa, hogy sikertelen írók kiadatlan műveiket helyezték el az eladó könyvek között a polcon, amatőr fotósok a képeslaptartókon rejtették el saját képeiket, személyi edzők pedig a fogyókúrás könyvek lapjai közé csempésztek névjegykártyát.

Néhány könyvesbolt polcain egymással küzdenek hittérítő csoportok és ateisták. A homoerotikus irodalmi művek lapjai közé előbbiek keresztény pamfleteket rejtenek, a sci-fi részlegre pedig keresztény képregényeket visznek. Az ateisták átpakolják a Bibliákat a sci-fi könyvek közé, vagy matricát ragasztanak a fedelükre olyan feliratokkal, mint "csak mese, nem kell szó szerint érteni".

Itthon is lesz

Az [origo] megkérdezte a Tesco és az Auchan hipermarketláncokat, találkoztak-e már ismeretlen tárgyakkal a polcokon, ilyesmit azonban eddig nem tapasztaltak. A Magyar Reklámszövetséghez sem jutott el hazai shopdropping híre. Az [origo] viszont találkozott olyan, a fogyasztói társadalom működését kifogásoló aktivistákkal Budapesten, akik azt tervezik, hogy indítanak shopdropping akciót, a vásárlók hazavihetik a boltban talált tárgyakat. Az üzenet a fogyasztói társadalom ellen irányul majd.

Nem tud hazai próbálkozásokról Kaizer Gábor, a ReVISION Gerilla Marketing ügynökség stratégiai igazgatója sem. "Nem is nagyon értem, hogy miért nem jelent még meg a shopdropping Magyarországon" - mondta. Szerinte ugyanis itthon is általános a reklámundor, a kritikus szemlélet a fogyasztói társadalommal szemben, és erre jó társadalmi válasz lehet a shopdropping. Annak pedig, aki találkozik vele, maradandó és elgondolkodtató élményt nyújt - tette hozzá. A módszer kiaknázható lenne (gerilla) marketing szempontból is. Kaizer úgy vélte, Magyarországon az ilyen akciókhoz legközelebb a szegedi csoport, a Kétfarkú Kutya párt működése, illetve a flashmobokat szervező Negyedik Köztársaság szervezkedései állnak.