Tanítványuk bukására játszanak a csaló oktatók

Számos autósiskolában csalnak az oktatók, miközben egyre romlik a jogosítványért hajtók képzésének színvonala és növekszik a bukások száma is - állítja a Nemzeti Közlekedési Hatóság mellett az oktatók szakszervezete is. Az autós-iskolákból egyre rutintalanabb kezdők lépnek ki a forgalomba, mert sok oktató elspórolja a benzint, miközben egyre több személyautós okoz balesetet az országban. A hatóság mindezek miatt radikális lépésre készül: az oktatókat beműszerezné, a kezdő vezetőket pedig durva manőverek megtanulására kötelezné.

"A vizsga előtti utolsó órán közölte velem az oktatóm, hogy 12 ezer forint az ára a sikeres szereplésnek. Fizettem, mert féltem, ha nemet mondok, meghúznak vagy háromszor" - emlékezett az [origo]-nak egy friss jogosítványos arra, hogy miként ment át a vizsgán. "Miután elhagytuk az iskolát, három kanyar után megállítottak, a vizsgabiztos kiszállt 'ügyet intézni', eközben a pénzt az oktatóm berakta egy könyvbe, azt meg a hátsó ülésre. Miután visszajött a biztos, elrakta, majd ismét három kanyar után visszahajtottunk az iskolába. Átmentem."

Nem új történet, évtizedek óta hallani hasonlókat, csak az ár változik. Rubik Pál, a Gépjárművezető-képző Szakoktatók Független Szakszervezetének alelnöke szerint ennél rendre többet, 20-30 ezret kérnek a megtévedt oktatók. Miközben az érdekképviselet is elismeri a korrupció létezését, az általunk megkérdezett féltucat friss jogosítványos inkább más jellegű simlikre panaszkodott.

A leggyakoribb az, hogy a ténylegesen teljesített vezetés mennyisége és minősége nem egyezik az előírtakkal. Többüknél nem volt éjszakai vezetés, és szokás a városon kívüli nagy sebességű gyakorlást is megspórolni, holott minimálisan 40 kilométer kötelező. Nem ritka, hogy 30-40 perc valós vezetés után írják be a teljes órát (valójában 50 perc egy tanóra), de Rubik Pál tud 15-20 percnyi valós vezetést jelentő óráról is.

Az oktatókról szóló panaszok széles skálán mozognak: akad olyan, aki - ki tudja miért - sosem engedte tanítványának, hogy ötödikbe kapcsolja a sebváltót, de a tanulók szerint létezik olyan is, aki fenyít az autóban. Ugyanannál az oktatónál vágott neki a jogsi megszerzésének három huszonéves barát - egy lány, két fiú - pár hónapja. Mint az egyik fiú az [origo]-nak elmondta, neki is, barátjának is kiosztott egy-egy taslit oktatójuk, a lányt pedig megríkatta a keménykedő férfi.

Ócska trükkök

"Az első forgalmi vizsga megfelelési arányok évről évre romló mutatókkal jelzik a gyakorlati felkészítés egyre gyengülő színvonalát" - írta az Autóvezető című szaklap 2006/2-es számában Ipolyi-Keller Imre. A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) vezetője szerint azóta is romlik a helyzet: ma már a legelső gyakorlati vizsgák 60 százaléka bukással zárul, miközben az elméleti vizsgán ennél sokkal jobb az arány.

Ipolyi-Keller szerint ebben vastagon benne vannak az oktatók, s az őket spórolásra kényszerítő iskolák egy része. Ezek célja a haszonszerzés, minél olcsóbban túlesni egy-egy diákon, s ez csak egyféleképpen lehetséges: a gyakorlati órákon kevés benzint felhasználva minél kevesebb kilométert megtenni. Vagyis így pont az ellen dolgoznak egyesek az NKH vezetője szerint, hogy a diákjaik minél több rutint szerezzenek.

A trükkök nem túl ötletesek: araszolás a dugóban, hosszas elméleti oktatás az álló autóban ülve, ügyintézésnek álcázott "ide most beugrok" időhúzás - sorolja Ipolyi-Keller, aki szerint a zömében tizenhét-huszonöt éves tanítványok a csalást tapasztalva nem mernek szólni, inkább aláírják a papírt, mintha teljesítve lenne az óra.

Az NKH vezetője - aki maga is oktatott, vizsgáztatott, és iskolát is vezetett egykor - azt is állítja: még arra is van példa, hogy némely oktatók szándékosan saját tanítványuk bukására játszanak. Hiszen akkor 2000-2500 forintos pótórákat kell venniük diákjaiknak, s ezzel megemelkedik egy-egy emberen a hasznuk. Ipolyi-Keller már biztostól is hallott olyat, hogy az oktató gyakorlatilag maga buktatta meg a vizsgán saját diákját.

Kerüljük az olcsót

Az ősbűnt a hatóság követte el Rubik Pál szerint, mégpedig azzal, hogy a rendszerváltás után szabadjára engedte a piacot. A hatóságnak meg kellene határoznia szerinte egy minimális összeget, ami alatt ma nem lehet kihozni a komplett tanfolyamot, s akkor elkerülhető lenne, a mai helyzet, ami az "50 ezer forinttól jogosítvány", "Az órák egy része ingyenes" és hasonló reklámokban csapódik le. Rubik szerint ez nonszensz.

Ha utána számolunk, 50 ezerből valóban képtelenség kihozni egy tanfolyamot. Hiszen csak a gyakorlati rész minimálisan 30 óra vezetést ír elő (rutin, forgalom, éjszakai és városon kívüli vezetés). Vegyünk egy órányi gyorsításokkal teli városi vezetést, mondjuk 30 megtett kilométerrel, ami alatt a kezdők által vezetett kiskocsik se esznek kevesebbet 7-8 liternél 100 kilométerenként. Vagyis átlagosan 2,5 liter megy el a 300 forintos benzinből óránként, ami 750 forint. Ezt kell beszorozni 30-cal.

Ehhez jön az autó összes költsége a cascótól a rendszeres szervízig, valamint az iskolákkal szerződésben álló, egyéni vállalkozóként dolgozó oktatók járulékai is. És persze a KRESZ, az egészségügyi és a gyakorlati vizsga is külön-külön fizetős. A szakszervezeti vezető - aki autós-iskolát is vezet - elismeri, hogy ilyen körülmények között valóban csal az oktatók egy része, de ez egyértelműen a szabályozatlan rendszer következménye.

Egy dologban egyetért a szakszervezet és a hatóság vezetője is: aki olcsó iskolát választ, az ráfarag, mert minél kevesebbet kér az adott iskola, annál kevesebb kilométert "rázatnak a fenekébe" a tanulónak, vagyis kevesebb tapasztalattal szerez jogosítványt. Mindketten azt mondták: 100-120 ezer forint alatt ma Magyarországon senki nem tud B-kategóriás jogosítványt szerezni, akárki, akármennyiért hirdeti magát. Az általunk megkérdezettek végszámlája 120-170 ezer forint között állt meg.

Egyre több a súlyos sérült

Eközben Magyarországon évről évre növekszik a személyautó-sofőrök okozta balesetek száma. A KSH adatai szerint 2002-ben 11989 olyan baleset volt országszerte, amelyben megsérült, vagy meghalt valaki, 2006-ban viszont már 13365 ilyen történt. Miközben az autók egyre biztonságosabbak, nálunk tavaly is növekedett a súlyos sérültek száma, igaz, az utakon meghaltak száma stagnál. Ipolyi-Keller Imre szerint ez nem eredmény, hiszen Európa-szerte csökken a balesetben elhunytak száma, miközben nálunk egy jogosítványra több mint kétszer annyi halálos baleset jut, mint amennyi az unió átlaga. Az EU elvárja, hogy pár éven belül felére csökkenjen az utakon meghaltak száma

Arra vonatkozóan sem a KSH, sem az ORFK, sem az NKH nem tudott adatot szolgáltatni, hogy a balesetek okozói közül mennyi lehet az, aki technikailag nem eléggé felkészült. Mindkét szakértő azt mondta viszont, hogy jónak tartanák, ha az oktatók és a vizsgabiztosok kapnának visszajelzést arról, ha egykori tanítványuk balesetet okoz.

Spéci tréninget akarnak

Hosszú évek változatlansága után 2008 a járművezető-képzés megújításának éve lehet. Az NKH egy jogszabály-csomag összeállításán dolgozik, amelynek két legérdekesebb része az oktató-kocsik bemérése, valamint a kezdő vezetők évenkénti továbbképzése lenne.

Bár az autós-iskolák egy része tiltakozik, a hatóság szeretne minden kocsiba oktamétert szerelni, és ha lehetőség lesz rá, akkor műholdkövetőt is. Előbbi berendezés elektronikusan rögzítené az óránként megtett kilométert, míg a másik segítségével lehetne ellenőrizni, hogy az előírt forgalmi szituációkat (egyirányú utca, kereszteződés, városon kívüli vezetés stb.) teljesíti-e a tanuló. Ipolyi-Keller szerint már van egypár hazai iskola, amelyik használja ezeket.

Ennél látványosabb változás lenne a tervek szerint, hogy a kezdő vezetői engedéllyel rendelkezők egy év után - vagy akár az első három évben többször - valamiféle továbbképzésen vennének részt. A cél az lenne, hogy szimulátorrral, vagy még inkább speciális tréningeken olyan veszélyes helyzetek balesetmentes megoldását lehetne begyakoroltatni velük, ami a jogosítvány megszerzése előtt egy zöldfülűnek még túl sok lenne. Ilyen például egy megcsúszott jármű ellenkormányzása.