Magyarország elismerte a független Koszovót

2008.03.19. 13:19

A kormány szerdai ülése után bejelentették: Magyarország elismerte a független Koszovót. A parlamenti pártok közleményben üdvözölték a döntést. A szerb külügyminisztérium közleménye szerint Belgrád rosszallása jeléül hazahívta a budapesti szerb nagykövetet.

Magyarország elismerte a független Koszovót - jelentette be Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára a kormány szerdai budapesti ülését követően. A kormány Koszovó elismerésével párhuzamosan felkérte a külügyminisztert, hogy tegyen előterjesztést az államfőnek a diplomáciai kapcsolatok felvételéről az új független állammal - tette hozzá. A köztársasági elnök várhatóan egy-két napon belül dönthet a diplomáciai kapcsolatok felvételéről.

A tervek szerint a Pristinában - az ENSZ koszovói missziója alatt - már ma is működő diplomáciai misszió alakul majd át magyar nagykövetséggé. Az Európai Unió és a NATO tagállamai többségének véleményét osztva a kormány arra a következtetésre jutott, hogy a válságból Koszovó nemzetközileg ellenőrzött függetlensége jelenthet kiutat  - áll a kormányszóvivői iroda szerdai közleményében. A kormány szerint Koszovó jogállásának megoldása sajátos és egyedi, nem teremt precedenst más megoldatlan konfliktusok megoldására.
   
"Szerbiát folyamatosan tájékoztattuk az eseményekről. A szerb kormány abban érdekelt, hogy ne érje atrocitás a vajdasági magyarságot" - mondta az MTI kérdésére az államtitkár. A szerb külügyminiszter szerdán kijelentette: nem számíthatnak jó kapcsolatra Szerbiával azok az országok, amelyek elismerik Koszovó függetlenségét. Az államtitkár erre úgy reagált: nem tartja kizártnak, hogy a kétoldalú kapcsolatok intenzitása átmenetileg csökkeni fog.

Szerbia tiltakozik

Szerbia szerda délután diplomáciai jegyzékben tiltakozott - jelentették be Belgrádban. A szerb külügyminisztérium közleménye szerint Belgrád rosszallása jeléül hazahívta a budapesti szerb nagykövetet. Hasonló tiltakozó jegyzéket kapott Horvátország is, amely szintén elismerte Koszovót. A tiltakozó jegyzék átadását követő 48 órán belül el kell hagyniuk állomáshelyüket - hangzik a hivatalos tájékoztatás.
   
A jegyzéket Zágrábban Cveticanin nagykövet, Budapesten viszont a szerb ügyvivő adta át a külügyminisztériumban. Predrag Cudic szerb nagykövet ugyanis - megbízatása lejártával - már körülbelül egy hónapja távozott a magyar fővárosból, kinevezett, és Budapest által is elfogadott utóda, Dejan Sahovic viszont még nem érkezett meg állomáshelyére - értesült az MTI diplomáciai forrásból.

Remélték, hogy nem fog bekövetkezni, de nem érte váratlanul a magyar Külügyminisztériumot a budapesti szerb nagykövet visszahívása - mondta Szentiványi Gábor külügyi szakállamtitkár, politikai igazgató. Szentiványi kitért arra, hogy a nagykövet visszahívása nem jelenti a diplomáciai kapcsolatok megszakítását. A lépés valószínűleg nem fog fennakadást okozni a budapesti szerb nagykövetség mindennapi munkájában, nagykövet hiányában ideiglenes ügyvivők vezetik a diplomáciai képviseleteket.

A pártok egyetértenek a döntéssel

A parlamenti pártok szerdán közleményében üdvözölték a kormány döntését. "Egyben felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kormánynak minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy a vajdasági magyarság biztonsága és nyugalma az elismerés következtében ne szenvedjen csorbát" - írta a közleményben Németh Zsolt,a párt külügyi kabinetjének vezetője, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke. Ezzel kapcsolatban az államtitkár azt mondta: a külügyminisztérium felhívta a szerb hatóságok figyelmét arra, hogy fokozott figyelmet és védelmet biztosítsanak a vajdasági magyarságnak

Régóta várt döntésnek nevezte Koszovó függetlenségének magyarországi elismerését a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerdán Budapesten. A VMSZ elnöke szerint a szerbiai rendőrség és a bűnüldöző szervek felkészültek arra, hogy minden esetleges kilengést megakadályozzanak.

A külügyminisztérium azon dolgozott, hogy Magyarország Szerbia szomszédjaival együtt ismerje el Koszovót. Ennek jegyében született meg egy magyar-bolgár-horvát közös nyilatkozat az elismerésről szerdán. Magyarország az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval is egyeztetett a kérdésről az elismerés előtt.

A szerb sajtó élesen reagált a koszovói függetlenség magyar elismerésére. A magyar döntésről először az állami irányítás alatt álló Tanjug hírügynökség számolt be. Nem tényt közölt, hanem egy hosszú, vélhetően már korábban megírt anyagot. A szerb kormány nemzetközi jogban jártas volt miniszterétől, Váradi Tibortól idézett először, aki szerint Magyarországnak semmilyen oka sem volt arra, hogy ennyire siessen Koszovó elismerésével, s ha kellő türelemmel kivárja, hogy az új országot felvegyék az ENSZ-be, akkor senki se mondhatta volna, hogy döntése barátságtalan gesztus a szerb néppel szemben.

A hírügynökségi anyag történelmi áttekintésbe ment át, visszanyúlva több mint ezer évre. Az írás szerint a szlávok előbb telepedtek le a Pannon-alföldön, mint a magyarok. Megemlítették az 1526-os mohácsi csatavesztést és az 1848-49-es szabadságharcot  - amely a szöveg szerint azért is bukott el, mert Magyarország nem volt hajlandó szabadságot adni kisebbségeinek -, s Jugoszláviának a Horthy vezette megtámadását, a "hideg napok" időszakát.

Szerbia budapesti nagykövetsége is "mély csalódását" fejezte ki. A külképviselet szerint a magyar kormány határozata kedvezőtlenül fog kihatni a két ország közötti kapcsolatokra és együttműködésre. A nagykövetség szerint Koszovó és Metóhia függetlenségének kikiáltása a nemzetközi jog, valamint Szerbia szuverenitásának és területi integritásának a legdurvább megsértése, ami az egész régió biztonságát fenyegeti. A kommünikében az áll: a magyar kormány határozata súlyos megszegését jelenti az ENSZ Alapokmányának, az ENSZ Biztonsági Tanácsa Koszovó jogállását rendező határozatának és a Helsinki Záróokmánynak. A nagykövetség úgy látja, indokolt lenne, ha a magyar kormány felülvizsgálná döntését.

Koszovó február 17-én kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától. Azóta világszerte több mint harminc ország ismerte el az új államot, köztük több mint egy tucat uniós tagállam. A szerb tömegtájékoztató eszközök, köztük a Tanjug, mindeddig rövid, tényszerű hírekben számoltak be ezekről a lépésekről.

KAPCSOLÓDÓ CIKK