Svédekkel menne a kisebbségi kormányzás

Vágólapra másolva!
A világ szerencsésebbik felén nem szokott gondot okozni a kisebbségi kormányzás, de Közép-Európában eddig nem bizonyult túl hatékonynak, így kérdés, mi lesz a helyzet Magyarországon. Egy alkotmányjogász szerint ott működik jól ez a konstrukció, ahol a kormány és a legnagyobb ellenzéki párt meg tud állapodni. A sokat látott Demszky Gábor ugyan már kipróbálta a kisebbségi kormányzást, de egykori bizalmasa szerint ő is rosszul viselte.
Vágólapra másolva!

"Nem kell félni a kisebbségi kormányzástól. Talán bonyolítja a dolgokat és új intézményi mechanizmusokat vezet be, de a hazai és külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen kormányok stabilak és termékenyek tudnak lenni, és talán utat is nyithatnak egy új, együttműködőbb politikai stílus számára" - a fenti véleménynek semmi köze Magyarországhoz, az Opendemocracy.org oldalon nyugtatgatják azokat az olvasókat, akik aggódnak amiatt, hogy Nagy-Britanniában kisebbségi kormány alakul a következő választás után.

Miután az SZDSZ hétfőn felmondta a koalíciót, komoly esélye van, hogy az MSZP kisebbségben kormányoz majd. Ez azt jelenti, hogy az SZDSZ ellenzéki pártként működik majd és kívülről támogatja a szocialistákat, ha olyan javaslatot nyújtanak be, ami a szabad demokratáknak is elfogadható.

Kisebbségi kormányzás esetén a kormánypártnak nincs többsége a parlamentben. Jelenleg az MSZP-nek 190 képviselője van (közülük 188 aktív), ami azt jelenti, hogy a 386 fős parlamentben legalább 4 főt kell maga mellé állítania vagy átcsábítania más frakciókból. Ha nem tud képviselőket szerezni, akkor minden egyes törvényjavaslathoz meg kell szereznie valamelyik frakció támogatását.

Kérdés persze, hogy ha a több évszázados parlamenti múlttal rendelkező briteknél nyugtatgató üzenetekre van szükség, akkor mit lehet mondani a viszonylag friss demokráciát működtető Magyarországon. A kisebbségi kormányzás ránézésre bizonytalanságot, zűrzavart és instabilitást jelent, szakértők azonban figyelmeztetnek rá, hogy ennél árnyaltabb a kép. Ez a politikai konstrukció is működőképes lehet, bár sikeressége függ attól, hogy mely országokról van szó.

Dánok és csehek

1991-ben két brit kutató, Michael Laver és Norman Schofield megvizsgálta több kisebbségi kormány tevékenységét 1945 és 1987 között, és arra jutottak, hogy ezek voltak a legstabilabbak. Igaz, ezt Svédország, Dánia és Norvégia esetében állapították meg, amelyeket sokan tartanak a józan, higgadt és szakszerű politizálás mintapéldáinak, így végül is nem meglepő, hogy náluk nemcsak a többségi kormányzás működik jól.

Kelet-Európáról nem feltétlenül mondhatók el ilyen pozitívumok. A kisebbségi kormányzás okozta zűrzavaroknak ékes példája Csehország, ahol a rendszerváltás óta számos alkalommal fordult elő, hogy a választások után egyik párt sem tudott a törvényhozásban többséggel rendelkező koalíciót összehozni. 1996 nyarán például csak úgy tudott megalakulni a jobboldali kormány, hogy az ellenzék nem volt jelen, így nem tudta elutasítani a kormányprogramot. A jobboldali Václav Klaus két évig élvezhette a miniszterelnökséget, 1998-ban a szociáldemokraták alapítottak új, szintén kisebbségi kormányt. A két politikai erőben közös volt, hogy mindketten csak hosszú hónapokon át tartó egyeztetések, többszöri leszavazások után tudták csak elfogadtatni a költségvetést, márpedig anélkül nehéz működtetni egy országot.

Kétkedő alkotmányjogász

Magyarországon ugyan már az Antall- és az Orbán-kormány alatt is volt olyan időszak, amikor külső támogatásra volt szükség a kormányzáshoz, de a mostani helyzet komolyabbnak ígérkezik. Az MSZP arra nem számíthat, hogy a Fidesz és a KDNP támogatni fogja, az MDF szintén jelezte, hogy nem fog segítséget nyújtani a kormányzáshoz, így maradnak a szabad demokraták, akikkel épp most rúgták össze a port.

Lövétei István alkotmányjogász is emlékeztetett arra az MTI-nek hétfőn adott nyilatkozatában, hogy a kisebbségi kormányzás olyan parlamenti demokráciákban működőképes, ahol nem ennyire kétpólusú a politikai összetétel. Lövétei István szerint az "igazi kisebbségi kormányzás feltétele az kellene hogy legyen, hogy a kormány és a legnagyobb ellenzéki párt esetileg megállapodik", vagyis egyes törvényi szavazásoknál az ellenzék támogatja a kormány javaslatait.

Demszky már megtapasztalta

Egy SZDSZ-es vezetőnek már van tapasztalata a kisebbségi kormányzásban. Demszky Gábor 1990 és 1994 között főpolgármesterként úgy irányította Budapestet, hogy az SZDSZ-nek nem volt többsége a közgyűlésben, és koalíciót sem tudtak kötni senkivel. Demszky hétfőn az Indexnek azt mondta, lehet kisebbségben kormányozni, csak ez sok munkával, rendszeres egyeztetéssel jár. A 88 tagú közgyűlésben az SZDSZ-nek 35 helye volt, a Fidesznek 23, az MDF-nek 22, a KDNP-nek 3, az MSZP-nek pedig 5.

"A főpolgármester kifejezetten rosszul viselte ezt a politikai szituációt" - mondta az [origo]-nak Atkári János, aki Demszky bizalmasa volt hosszú időn át, de néhány évvel ezelőtt nagyon megromlott a kapcsolatuk. Atkári 1991 és 1994 között a főpolgármester kabinetfőnöke volt, és úgy emlékszik, hogy ha nehezen is, de azért lehetett működtetni a várost. "Minden döntést fárasztó egyeztetések előztek meg, amelyek akár hónapokig is tartottak, de ha valamiben megegyeztünk, akkor ahhoz mindenki tartotta is magát. Úriemberi megállapodásokat kötöttünk" - magyarázta Atkári.

Az egykori kabinetfőnök és későbbi főpolgármester-helyettes megjegyezte, akkoriban nem volt olyan végletes a megosztottság, mint most, sőt, az egyes frakciókat sem jellemezte a mostanihoz hasonló fegyelem. "Demszky Gábornak legalább akkora terhet jelentett az SZDSZ-frakció összetartása, mint a többi frakció meggyőzése" - tette hozzá Atkári, aki szerint akkoriban mégis jobbak voltak a feltételek a kisebbségi kormányzáshoz, mint most: "Az SZDSZ önálló arcot akar majd felmutatni, ami kétségessé teszi a parlamenti szavazásokat, ez pedig frusztrálni fogja az MSZP-t."

"Akkor még demokrácia volt"

Az 1990-1994 közötti időszak fővárosi képviselői szerint akkoriban teljesen más volt a politikai légkör. Az SZDSZ bírta a Fidesz külső támogatását, és bizonyos kéréseik teljesítése fejében mindig megkötötték a szükséges alkukat - mondták az általunk megkérdezett egykori fideszes és szabad demokrata fővárosi képviselők. A testületi üléseken időről időre meg kellett harcolni a Fidesz támogató szavazataiért, szakításközeli állapot azonban nem volt - mondták forrásaink.

A legnehezebb kompromisszumokat a költségvetés megszavazása előtt kötötték meg. Az egyik évben például a Fidesz mindenképpen el akarta érni egy természetgyógyász-kórház létrehozását, ezt végül lenyelték az SZDSZ-ben, a költségvetés megszavazása fejében - mondta Geberle Erzsébet (SZDSZ), aki akkor a párt frakciójának titkára volt.

Fotó: Szabó Pál
Demszky már megtapasztalta a kisebbségi kormányzást

Akkor még nem volt kötelező ugyanúgy szavazni a frakciókban, egy párton belül is lehettek különböző vélemények és ellentétes szavazatok - nosztalgiáztak az egykori fővárosi politikusok. "Akkor még demokrácia volt, mára a pártok szavazógépekké váltak" - fogalmazott Schneller István korábbi főépítész. "Voltak nagy csatározások, alkuk, de irigyelhetjük ma az akkori küzdelmeket" - mondta Körmendy Ferenc egykori SZDSZ-es fővárosi képviselő.

"Ma egy hónapig sem tartana"

A kisebbségi kormányzásban tapasztalt volt képviselők véleménye megoszlik abban, hogy a jelenlegi helyzetben működhetne-e a főváros vagy a kormány külső támogatással. Körmendy nem tud elképzelni "olyan elvetemültséget" egyik politikai párttól sem, hogy szántszándékkal az ország érdekei ellen tegyen. "Ki kell tanulni a kisebbségi kormányzás technikáit, de a rendszer nem feltétlenül jár együtt a működésképtelenséggel" - tette hozzá.

Másképp látja viszont Cselovszki Zoltán, aki a Fidesz fővárosi képviselője volt 1990 után, és a ciklus egy részében frakcióvezetőként is dolgozott. "Nem lenne semmilyen hasonlóság, ha ma állna elő ez a helyzet" - jelentette ki. "Kisebbségi kormányzás ebben a helyzetben egy hónapig sem tartana" - tette hozzá. Számára ez azért tűnik lehetetlennek, mert úgy érzi, kiveszett az a "praktikus napi politikai szemlélet", hogy a pártok a politikai szemüveg nélkül csak az adott ügyet lássák. "Ma minden csak ürügy" - fogalmazott a politika működésére utalva.

Lekopírozhatja a főváros a válságot

Több megkérdezett szerint jót is tett a fővárosnak, hogy kisebbségben volt az SZDSZ 1990-1994 között. Szerintük ez a helyzet kompromisszumokra szorította Demszkyéket, együtt kellett gondolkodniuk az összes frakcióval. Nem voltak tehát abban a kényelmes helyzetben, hogy a többségi szavazatok birtokában nem kellett volna odafigyelniük a közgyűlésben ülő összes képviselőre.

Az [origo] kérdésére, hogy a kormánykoalíció felbomlását követheti-e a fővárosi MSZP-SZDSZ koalíció szakadása, többféleképpen vélekedtek a politikusok. Geberle Erzsébet szerint nem fog átgyűrűzni a kormányválság a fővárosi koalícióra. Körmendy Ferenc szerint "nem lenne szabad követni az országos tendenciákat az önkormányzati politikában". Szerinte ha ez mégis megtörténik, "zsarolásszerű helyzetek is kialakulhatnak". Pedig a BKV, a négyes metró, a kórházreform ügye a fővárosban nagy politikai támogatást igényel a döntéshozatalban - tette hozzá. Persze a teljes képhez hozzátartozik, hogy a fővárosi közgyűlésben már most is igen gyenge többsége van az MSZP-SZDSZ-koalíciónak, több esetben is az MDF támogatására volt szükség javaslataik elfogadtatásához.

Egy neve mellőzését kérő, 1990-1994 között fideszes fővárosi képviselő szerint nem valószínű, hogy felbomlik a fővárosi koalíció. Szerinte az SZDSZ a parlamenti kisebbségi kormányzás feltételéül szabja majd, hogy a fővárosi koalíció együtt maradjon. "Saját magukat miért ebrudalnák ki?" - kérdezte arra utalva, hogy a fővárosban az MSZP-frakció létszáma nagyobb, mint a liberális képviselőké, így a fővárosi koalíciós szakadás nem állhat az SZDSZ érdekében. Az MSZP pedig el fogja fogadni ezt a feltételt, hiszen a parlamenti szavazásokon az SZDSZ-re lesz utalva. Ily módon mindkét párt a fővárosi egység fenntartásában érdekelt - derült ki forrásunk szavaiból. Szerinte Demszky Gábor pozíciói megerősödnek majd a pártján belül, hiszen az SZDSZ a szakítással elveszíti minisztereit és más kormányzati tisztségviselőit.