Horn Gyula nyugdíjasain dúl majd a harc

Vágólapra másolva!
Meg fognak izzadni a várhatóan kisebbségben kormányzó MSZP tárgyalói, ha meg akarják nyerni a szabad demokratákat több fontos intézkedésükhöz. A már unalomig ismételgetett egészségügyi reform mellett ott van sok olyan kérdés is, ami az emberek pénztárcáját érinti, és ezekben nehéz lesz dűlőre jutni. Az is valószínű, Gyurcsány Ferencnek még csak lehetősége sem lesz arra, hogy Horn Gyula nyomdokaiba lépjen.
Vágólapra másolva!

"Az SZDSZ elveszíti az arcát, amit valószínűleg nem is tud visszaszerezni" - Gusztos Péter szabad demokrata ügyvivő szerint ez történt volna, ha beletörődnek abba, hogy a miniszterelnök kiteszi a szűrét egy "reformminiszternek". A liberális párt a legutóbbi - még a kormányválság előtt készült - közvélemény-kutatás szerint mindössze két százalékon áll, tehát ha van is most arca, az keveseknek tetszik. Az SZDSZ ezért nyilván most mindent meg fog tenni azért, hogy minél karakteresebben politizáljon és feltornázza magát legalább az ötszázalékos bejutási küszöb fölé a következő választás előtt.

Most erre elvileg lehetőséget kap, hiszen a szocialistáknak a parlamentben nem lesz meg a többségük (190 képviselőjük van, közülük 188 aktív), ami azt jelenti, hogy minden egyes új jogszabály- vagy törvénymódosításhoz meg kell nyernie más pártok képviselőit. Egyedüli partnerként az SZDSZ kínálkozik, miután a Fidesz, a KDNP és az MDF már korábban jelezte, nem fogja támogatni a szocialistákat. Így megerősödik a szabad demokraták alkupozíciója, bár nem korlátlanul, hiszen az nekik sem érdekük, hogy a szocialista kormány megbukjon, mert akkor előre hozott választást kellene tartani.

Gyors kifarolás

Borítékolható, hogy kemény tárgyalások folynak majd az SZDSZ-es voksok megszerzéséért, több fontos kérdésben ugyanis markánsan különbözik a két párt álláspontja. Ott van például a hosszú vajúdás után megszületett egészségbiztosítási törvény, amelyben a vita arról szól, hogy az SZDSZ minél nagyobb szerepet szán a magántőkének, míg az MSZP ettől vonakodik, különösen a kormánypártok számára megalázó vereséget hozó népszavazás óta.

Nem is kellett sokáig várni, hogy a szocialisták kifaroljanak a koalíciós kompromisszumból: az MTI szerdán számolt be arról, hogy hamarosan elkészül a törvénytervezet első változata, amely kiveszi a magántőkét a javaslatból. A hírügynökség szerint a szocialisták visszatértek eredeti tervükhöz, amelynek lényege, hogy hét regionális egészségbiztosítási pénztárat hoznak létre, és mindegyike százszázalékos állami tulajdonba kerül. Már csak az a kérdés az MSZP számára, hogyan fogja ezt áterőltetni a parlamentben, ugyanis az SZDSZ elutasította az ilyen, pusztán állami forrásokra alapozó javaslatokat.

Pénz és pénz

Ha Gyurcsány Ferenc tartani akarja magát a tavaszi ülésszakra szóló törvényalkotási programjához, akkor már hamar kiütközhetnek a kisebbségi kormányzás egyéb nehézségei. A dokumentumban ugyanis szerepel az adózás és a szociális ellátórendszer átalakítása, márpedig mindkettőben komoly feszültségek vannak az MSZP és az SZDSZ között. Gyurcsány Ferenc februárban ismertette az adózás átalakítására vonatkozó javaslatait, és három irányt vázolt fel. Egyik a szuperbruttósítás, amelynek lényege, hogy a bruttó bér az az összeg lenne, amennyibe a dolgozó most kerül a munkáltatónak (jelenleg a bruttó bér a nettó jövedelemből és a dolgozó által fizetett adókból és járulékokból áll össze, azt nem számítják bele, amit a cég fizet). A másik két irány a személyi jövedelemadó, illetve a járulékok csökkentéséről szól.

Az MSZP már februárban jelezte, számukra a legkedvesebb megoldás az, ha a járulékokat faragják le, az SZDSZ azonban nem elégedne meg ennyivel. Kóka a napokban közölte, szerintük csökkenteni kellene a személyi jövedelemadót is. A liberális pártelnök szerint erre azért van szükség, hogy versenyképesebbé váljon az ország és meglóduljon a tavaly vészesen lelassult gazdaság. Az adózást illetően ráadásul más lényegi különbség is van a két párt között, a szabad demokraták az egykulcsos adózás hívei, míg a szocialisták elvetik azt. Az SZDSZ bevezetné az értékalapú ingatlanadót, az MSZP elutasítja.

Forrás: MTI
Különutasok - Kóka és párttársai

A közteherviselésnél is rázósabb ügynek ígérkezik a szociális ellátás - gyermeknevelés támogatása, segélyek, nyugdíjak stb. - átalakítása. "Két kiadási célra fordítunk sokkalta, de sokkalta többet, mint versenytársaink. Szociális, jóléti és lakásépítési támogatásokra, valamint a felhalmozott államadósság kamataira" - írta a Népszabadságban nemrég Simor András jegybankelnök, aki szerint "a baj csak az, hogy országunk egy olyan jóléti rendszert működtet, amit a gazdaság nem képes eltartani".

Az SZDSZ szerint az ilyen figyelmeztetések mellett nem szabad elmenni. Kóka egy nappal a koalíciós szakítás után tartott előadásában azt mondta, az uniós tagállamokkal való összehasonlításban is Magyarországon a legmagasabb a gyermekszülésekhez kapcsolódó szociális juttatások összege, ami szerinte "hatástalan és értelmetlen", mert a született gyermekek száma szinte évek óta független a juttatások nagyságától. A pártelnök hozzátette, a szociális juttatásokat a rászorultság elve alapján kell nyújtani, míg most például a családi pótlék alanyi jogon jár.

Gyurcsány Ferenc a Népszabadságnak a héten adott interjújában azt mondta, az SZDSZ sokkterápiát akar alkalmazni, az MSZP azonban nem fogad el további elvonásokat. A kormányfő szerint elutasították például azt a javaslatot, hogy megszűnjön a családi pótlék adómentessége, és nem értettek egyet azzal az elképzeléssel sem, hogy változzon a nyugdíjszámítás módszere.

Fogós kérdés

A szocialisták gondolatmenete érthető: ha újabb olyan intézkedéseket hoznak, amelyekkel pénzt vesznek ki az emberek zsebéből, akkor az egyébként is mélyponton lévő támogatottságuk még tovább süllyedhet. Közben azonban közgazdasági elemzők - Simor András jegybankelnök csak egy volt a sok közül - régóta mondják, hogy ennyi nyugdíjat, családi pótlékot, egyéb kiadást nem bír el az állam. Kérdés azonban, hogyan oldja fel ezt az ellentmondást a kormány, különösen úgy, hogy kénytelen lesz kisebbségben irányítani az országot.

Lehetett ugyanakkor hallani optimista hangokat is az utóbbi napokban. Barcza György, a K&H vezető elemzője lelkendezett hétfőn az MTV esti műsorában, szerinte ugyanis a kisebbségi kormányzással elkerülhető lesz a választásokat megelőző szokásos költekezés. Csehországot és Lengyelországot hozta példának, amelyek "pont akkor kerültek egyenesbe, végre valamifajta felívelő pályára, amikor kialakult egy kisebbségi kormány, és úgymond a politika békén hagyta a gazdaságot".

Ha ez a logika érvényesül, akkor Gyurcsány Ferencnek nem sok lehetősége marad olyan manőverekre, mint amilyenekre Horn Gyula szánta el magát kormányzása utolsó évében. Emlékezetes lépése volt, amikor 1997 végén váratlanul bejelentette, hogy a 65 éven felüliek ingyen utazhatnak vonaton és egyes időszakokban a Malév járatain is. A koalíciós viszony totális elmérgesedéséhez egyébként hozzájárult az ilyen kedvezményekről szóló vita is, a miniszterelnök ugyanis a Népszabadságnak azt mondta, az SZDSZ szerette volna eltörölni a nyugdíjasok utazási kedvezményeit is, ezt azonban az MSZP nem engedte.