"Ne rohangáljanak gyilkosok az utcán"

Mi a közös a balástyai gereblyés gyilkosban és a Koszi-klán tagjaiban? Előzetes letartóztatás helyett házi őrizetben várják meg, milyen ítéletet hoz ügyükben a bíróság. Jogvédők és ügyvédek arra panaszkodnak, hogy a bírók szinte mindenkit benn tartanak, de közben van néhány feltűnő eset, amely alapján épp hogy engedékenynek tűnnek a bíróságok. Az [origo] a logikát kereste a ránézésre zavaros helyzetben.

A letartóztatás megtörhet

Április közepétől egymás után engedik majd ki a Koszi-klán néven elhíresült bűnszervezet több tagját, akik ellen éppen csak elkezdődött a per. A büntetőeljárási törvény ugyanis kimondja: ha három éven belül nincs elsőfokú ítélet, akkor az előzetes letartóztatás megszűnik. Így a hatóságoknak nincs más választásuk, többeket ki kell engedniük a letartóztatásból a diósdi leszámolásos bérgyilkosságokkal, fegyveres rablótámadásokkal, bankrablásokkal gyanúsítottak közül, akiknek ezután mindössze a házi őrizet szabályait kell majd betartaniuk.

A büntetőeljárási törvény kimondja, hogy akivel szemben a házi őrizetet elrendelik, az a bíróság által kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet csak meghatározott célból, így "különösen a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása" vagy gyógykezelés céljából hagyhatja el, mégpedig az előírt időben.

Ezért teljesen törvénykövetően viselkedik az balástyai asszony is, aki beismerte, hogy egy gereblyével agyonütötte a szomszédját: letartóztatásának megszüntetése óta otthon kertészkedik, eljár vásárolgatni a falu boltjába, és már egy új gereblyét is beszerzett. A Csongrád Megyei Bíróság szerint nincs jele annak, hogy az idős asszony szökni akarna, ráadásul gondoskodnia kell az önmaga ellátására képtelen lányáról is, a balástyaiak viszont nem értik, hogy lehet szabadon, miután beismert egy emberölést, ezért aláírásgyűjtésbe is kezdtek.

Csak a törvényben létezik nyomkövető

"Korábban a rendőröknek ott kellett posztolniuk a helyszínen, ha valakit házi őrizetre ítéltek, jelenleg viszont az a szabály, hogy bármikor ellenőrizhetik, betartja-e az előírtakat a gyanúsított" - mondta az [origo]-nak Miszori László bíró, a Pest Megyei Bíróság Büntető Kollégiumának vezetője.

A jogszabály alapján lenne egy másik megoldás is: a házi őrizet alá helyezett mozgását a hatóság technikai eszközzel ellenőrizhetné, de mint megtudtuk, a törvényi lehetőség ellenére ez nem működik a gyakorlatban, mivel a rendőrségnek alig vannak ilyen nyomkövetőik. "A bírók el sem rendelik el ezek alkalmazását, mert a rendőrség nem tudná végrehajtani, ráadásul a magyar törvények szerint kellene a gyanúsított hozzájárulása, hogy rászereljék az eszközt" - magyarázta a szabályozás anomáliáit a büntetőbíró.

Miszori László elmondta, elsősorban annak a bűncselekménynek a súlyát kell mérlegelni, amivel a rendőrök meggyanúsítottak valakit, kevésbé számít, hogy korábban rendezett körülmények között élt, vagy hány gyerekről kell gondoskodnia. "Szerintem a mérlegelés alapja az kell, hogy legyen: ne rohangáljanak gyilkosok az utcán" - tette hozzá.

A rendőr benn tartaná, mégis elsétál

Az előzetes letartóztatást mindig megelőzi a legfeljebb 72 órán át tartó őrizetbe vétel. "A rendőrök számára ez versenyfutás az idővel, hiszen ezalatt kell összeszedni minden lehetséges információt ahhoz, hogy eldőljön, az ügyész indítványára a bíróság elrendeli-e a letartóztatást" - mondta az [origo]-nak Szomor Sándor alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főreferense. A rendőrség által összegyűjtött anyagot és az ügyész véleményét figyelembe véve határoz a bíró az előzetesről, de Szomor Sándor szerint nagyon sok múlik azon, hogy a bíró milyennek látta a gyanúsítottat a meghallgatásán.

Mindezek alapján akkor tartják benn a gyanúsítottat, ha az szökni próbált, vagy fennáll a szökés veszélye, másképp nem venne részt az eljárásban, esetleg - ha szabadlábon marad - befolyásolná, megfenyegetné a tanúkat vagy eltüntetné a bizonyítékokat. Az alezredes szerint elsősorban a szökés veszélyére kell odafigyelni, hiszen a schengeni csatlakozás óta már nem akadhatnak fenn a határellenőrzésen azok, akik az őket fenyegető eljárás elől megpróbálnak külföldre szökni.

"Nem igaz az a vélekedés, hogy aki a bíró elé kerül, azt benn is tartják" - állította a rendőr alezredes, aki nem egy esetben tapasztalta, hogy olyanok is kisétáltak, akiket a rendőrök legszívesebben letartóztattak volna. Szerinte ugyanakkor éppen ezért van szükség a független bíróság döntésére, hiszen a rendőröket sok esetben már befolyásolja az a kép, ami a nyomozás során alakult ki bennük az őrizetbe vett személyről. Tudomásul kell venni, amit nemzetközi szerződések és az alkotmány is rögzítenek: a személyi szabadságot csak a törvényben meghatározott okok esetén lehet korlátozni, és az ártatlanság vélelmének is érvényesülnie kell - tette hozzá.

Így törnek meg a vallomástételhez

Nem ért egyet ezzel a vélekedéssel az [origo] által megkérdezett ügyvéd, Somfainé Vajda Ágnes. "Ha valakinek az előzetes letartóztatását az ügyész már indítványozta, arra a bíróság 99 százalékban rábólint, és benn tartja" - jelentette ki. Szerinte hiába rögzíti pontosan a törvény, melyek a letartóztatás feltételei, az előzetest sokszor azért alkalmazzák a hatóságok, hogy megtörjék a gyanúsítottat.

"Nemegyszer láttam, hogy amint beismerő vallomást tett a letartóztatott, már ki is engedték, és így folytatták ellene tovább az eljárást" - állította a büntetőügyekben is jártas jogász, aki szerint a büntető hatóságoknak egyszerűbb benntartaniuk az embereket, pedig sokszor megállna a szabadlábon védekezés vagy a házi őrizet. "Egy védencemmel előfordult, hogy decemberben hiába kérte, engedjék haza az előzetes letartóztatásból, mert a nyomozás érdekeire hivatkoztak, majd három hónappal később úgy engedték el, hogy közben semmi nem történt" - tette hozzá.