Egész napra leállhat a BKV a jövő pénteken

ŰŰJövő hét pénteken egész napra leállhat a BKV, mert továbbra sem sikerült megállapodniuk az érdekképviseleteknek a közlekedési társaság menedzsmentjével. Ezért 24 órás - pénteken 0 órától szombat 0 óráig tartó - teljes munkabeszüntetésre készülnek, a sztrájkfelhívást már át is nyújtották a cég vezetőségének, amely erre reagálva bejelentette: értetlenül állnak az újabb sztrájkbejelentés előtt. A fővárost a hétfői, 13 óráig tartó sztrájk is teljesen megbénította.

Átnyújtották sztrájkfelhívásukat a BKV szakszervezetei a cég vezetőségének, amelyben bejelentették, hogy egész napos munkabeszüntetést terveznek, jövő péntek 0 órától szombat 0 óráig - közölték szerdán a szakszervezetek képviselői, miután nem sikerült megegyezni a munkáltatóval. Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) elnökhelyettese az [origo]-nak azt mondta, a BKV szerdán nem tett le új ajánlatot az asztalra, csak azt, amit már a hétfői sztrájk előtt ismertetett.

Gulyás szerint csak látszattárgyalás lenne az az ígéret, hogy a paraméterkönyv kidolgozásába bevonják az érdekképviseleteket is, hiszen azt várhatóan jövő hét szerdán jóváhagyja a fővárosi közgyűlés városüzemeltetési és környezetgazdálkodási bizottsága. A BKV igazgatósága keddi ülésén tárgyalta meg a paraméterkönyvről szóló tájékoztatót, és alkalmasnak találták a tervet, hogy a városüzemeltetési és környezetgazdálkodási bizottság elé terjesszék.

A szakszervezetek továbbra is azt követelik, hogy a BKV és a főváros vonja vissza a járatritkításokat tartalmazó paraméterkönyvet, és az érdekképviselet bevonásával kezdje meg egy új, szakmai alapon álló terv kidolgozását. Gulyás szerint erre lenne is idő, hiszen az új menetrend csak szeptember 1-től lépne életbe. A szakszervezetek szerint a mostani tervezettel az a baj - am mellett, hogy szerintük munkahelyeket veszélyeztet - hogy nem állnak mögötte számítások, amelyek megmutatnák, mennyit nyer vagy veszít vele a BKV.

E mellett a munkavállalók azt követelik, a főváros mint a cég tulajdonosa nyilvánítsa ki akaratát, hogy megteszi a szükséges lépéseket a BKV csődjének elkerülése érdekében. "Nem vártuk, hogy most rögtön tegyék le a pénzt az asztalra - mondta Gulyás -, de írásos kötelezettségvállalást akarunk, amelyet később számon lehet kérni." A VTDSZSZ szerint 2009-től be kell vezetni a nullszaldós finanszírozást, vagyis ki kell fizetni a BKV-tól megrendelt szolgáltatások valós értékét.

A szakszervezetek azt is követelik, hogy a főváros a kormány bevonásával dolgozza ki a BKV 80 milliárd forintra rúgó adósságállomány konszolidálásának tervét. Gulyás szerint a hétfői sztrájk megmutatta, hogy milyen hatalmas károkat tud okozni a tömegközlekedés hiánya: a VTDSZSZ úgy számol, 80 milliárd forint esett ki a gazdaság egészében, és ennek adótartalma nem folyt be a költségvetésbe. Gulyás azt mondta, a sztrájk megmutatta, hogy érdemes befektetni a közlekedésbe, ezért a politikusoknak be kell fejezniük az egymásra mutogatást.

Az esetleges sztrájk idején nyújtandó még elégséges szolgáltatás mértékéről egyelőre nem esett szó, az érdekképviseletek előbb megvárják, mit javasol a menedzsment. Gulyás azt mondta, az elégséges szolgáltatások mértéke nagyban függ attól, mennyire látják megegyezésre késznek a cégvezetést.

A közlekedési társaság vezetősége értetlenül áll a szakszervezetek újabb sztrájkbejelentése előtt - reagált a sztrájkfelhívásra Kiricsi Karola, a BKV Zrt. sajtószóvivője, aki szerint a cég a sztrájk idején nyújtandó még elégséges szolgáltatás minimumának az 50 százalékos üzemet tekinti. A tárgyalások pénteken reggel 8.00 órakor folytatódnak, a BKV igyekszik megoldásokat keresni - tette hozzá.

Hétfőn megbénult a város

Hétfőn mintegy 20 BKV-szakszervezet üzemkezdettől délután 13.00 óráig sztrájkolt. A főváros közlekedése teljesen megbénult, hiszen a közlekedési társaság szokásos szolgáltatásának alig 7 százaléka üzemelt, az emberek autóval próbáltak eljutni munkahelyükre, így óriási dugók alakultak ki. Több fővárosi iskolában szünetelt a tanítás, munkába menet pedig sokan visszafordultak és hazamentek, mert valahol elakadtak, és nem tudtak tovább utazni.

A cégvezetés és a szakszervezetek sokáig vitáztak arról is, hogy mekkora legyen a minimális szolgáltatás mértéke, de végül nem tudtak megállapodni. A szakszervezetek azt ajánlották, hogy az éjszakai menetrend szerint, 33 vonalon, mintegy száz busszal közlekednek, de ezt a cégvezetés nem fogadta el. Így teljes volt a bizonytalanság, hogy melyik járat indult el, melyik nem.

Hétfőn Demszky Gábor főpolgármester azt mondta, hogy az önkormányzat nem tudja tovább növelni a BKV-nak nyújtott támogatását, a vállalat pedig az utasok biztonságának veszélyeztetése nélkül nem tud többet megtakarítani. A főváros ezért a pénzügy-, a gazdasági és a kancelláriaminiszterhez fordult többlettámogatásért, miközben a szakszervezeteket próbálták rávenni arra: ne lépjenek sztrájkba addig, amíg nem érkezik válasz kérésükre. Úgy tűnt, ebbe belemennek a szakszervezetek, de kedden bejelentették, hogy nem vállalják a sztrájkmoratóriumot.