Nem tisztázza az SZDSZ, ki felel a gyanús tisztújításért

Az [origo] megkeresésére sem volt hajlandó tisztázni az SZDSZ, hogy ki volt a felelőse a párt tavalyi elnökválasztásának, ahol a gyanú szerint számos szabálytalanság történt. Állítólag valakit felelősségre vontak, de azt nem árulják el, kit. A párt szerint a rendezvény politikai felelőse Bőhm András országgyűlési képviselő volt, ő viszont ezt tagadja. A párt további részleteket nem árult el, és azt sem közölte, hogyan ismerhető meg a párt belső szabályzata, ami több vitás kérdést tisztázhatna az ügyben.

Az [origo] többszöri kérésére sem volt hajlandó elárulni az SZDSZ, hogy kit és hogyan vontak felelősségre amiatt, hogy a párt tavaly márcusi elnökválasztó küldöttgyűlése után a Fővárosi Bírósághoz leadott dokumentumok nem alkalmasak arra, hogy hitelesítsék a szabad demokrata elnökválasztás eredményét.

A bírósági iratok szerint 26-tal több ember szavazott az elnökválasztáson, mint ahányan erre jogosultak lettek volna, ez pedig azért probléma, mert a második fordulóban elnökké választott Kóka János mindössze 13 szavazattal győzte le Fodor Gábort, az első fordulóban ugyanannyi szavazatot kaptak. A párt szerint adminisztrációs hiba történt, összevekertek néhány dokumentumot.

Az [origo] arra volt kíváncsi, hogy ki volt a felelőse a tisztújítás megszervezésének, illetve elmarasztalták-e az illetőt, amiért - a dokumentumok szerint - 26-an csaltak a szavazásnál. Az SZDSZ sajtóosztálya annyit közölt: a hibáért felelősségre vonták a párt egyik munkatársát, a nevét, a beosztást és a retorzió jellegét azonban személyiségi jogokra hivatkozva nem részletezték.

A fő felelős nem tud róla

Az SZDSZ sajtóosztálya azt viszont megnevezte, hogy ki volt a felelőse annak a küldöttgyűlésnek, amelyen a csalások történtek (azt korábban maga a párt is megerősítette, hogy legalább kilencen jogosulatlanul vettek részt a tisztújításon). A sajtóosztály szerint az elnökválasztás levezénylésének az Országos Tanács (OT) akkori elnöke, Bőhm András volt a politikai felelőse. Bőhm - aki a párt egyik befolyásos, főleg fővárosi ügyekben megnyilvánuló politikusa - megnevezése azért érdekes, mert már februárban, a csalásgyanú felmerülése után javasolta az elnökválasztás megismétlését, amit akkor Kóka János pártelnök még ellenzett. Az SZDSZ arra a kérdésre már nem volt hajlandó válaszolni, hogy a csalások miatt felelősségre vonták-e Bőhmöt. Mindössze azt írták: "további kérdésekre nem áll módunkban ez ügyben válaszolni".

Böhm András az [origo]-nak tagadta, hogy ő lenne az ügy felelőse. Az OT elnökének soha nem tartozott hatáskörébe a küldöttgyűlés technikai részleteinek lebonyolítása, és az ott történtekért sem volt politikai felelős - mondta Bőhm. Az SZDSZ alapszabálya nem egyértelmű. A párt parlamentjenek számító OT kapcsán az szerepel az alapszabályban, hogy dönthet az SZDSZ legfontosabb döntéshozó szervének, a küldöttgyűlésnek az összehívásáról, valamint arról, milyen szabályok alapján válasszák meg a küldöttet. A dokumentum azonban a küldöttgyűlés lebonyolítása, valamint az ott történtek kapcsán nem említi az OT-t, valamint annak elnökét, igaz, az erre vonatkozó szabályokat sem részletezi.

749 szavazatot adott le 723 küldött - vagy mégsem

A botrány azt követően robbant ki, hogy kiderült, négy borsodi, valamint négy szabolcsi küldött nevében mások vettek részt az SZDSZ tavalyi elnökválasztásán. Ráadásul Zagyvai Márton, Fodor kampánycsapatának egyik tagja - aki az ügy kirobbanása után kilépett az SZDSZ-ből - szintén jogosulatlanul szavazott. A bíróságon leadott hivatalos iratok szerint a voksolás előtt a jelenléti ívet 723 küldött írta alá - a szabályok szerint csak az aláírók szavazhatnak -, ezzel szemben a jegyzőkönyvben az szerepel, hogy az elnökválasztáson 749 szavazatot adtak le.

A párt korábban kiadott közleményében azt írta: az eltérést adminisztrációs hiba okozta. Az elnök, valamint az ügyvivők megválasztása előtt készült jelenléti íveket összekeverték. A jelenlétik ugyanis megyei bontásban, oldalanként tartalmazzák a szavazásra jogosult 800 küldött nevét. Az SZDSZ magyarázata szerint a két szavazás előtt készült lapok összekeveredtek, vagyis a bíróságnak egy kevert listahalmazt adtak be.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a párt mi alapján döntött több, az elnökválasztó küldöttgyűlésen készült dokumentum megsemmisítéséről. A borsodi álküldöttek ügyét vizsgáló Jüttner-jelentésből ugyanis kiderült, hogy az elnökválasztás első fordulójáról - azon Kóka és Fodor is egyenlő számú szavazatot kapott -, az ügyvivők megválasztásáról készült jelenlétiívek már nincsenek meg, megsemmisítették őket.

A sajtóosztály szerint az SZDSZ apparátusának belső eljárási rendje azt írja elő, hogy amennyiben 3 hónapig nem érkezik kifogás, meg kell semmisíteni minden küldöttgyűlési anyagot. Arra a kérdésre, hogy az a dokumentum hol található, illetve hogy abba az [origo] munkatársa milyen formában tudna betekinteni, a párt nem volt nem volt hajlandó válaszolni.