Erdei ámokfutás is lehet a növénymérgezés vége

Szívpanaszok, kiütések, félmeztelen ámokfutás is lehet az ára annak, ha valaki megfelelő tájékozottság nélkül kóstolgat növényeket. Évente több száz növénymérgezés fordul elő Magyarországon, a toxikológus szerint nagy részük megelőzhető lenne, ha a szülők idejében megtanítanák a gyerekeiknek: ételen és cumin kívül tilos bármit a szájba venni. Az elnevezés gyakran árulkodó: a baljósan hangzó fekete nadálytövet, a fanyarkát, az ádázt vagy a gyilkos csomorikát a nevüket ismerve valószínűleg nem sokan kóstolnánk meg. Néhány olyan növényben is van méreg, ami rendszeresen asztalra kerül, még ha kis mennyiségben is.

Nem áfonya: nadragulya

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat nemrég közleményben figyelmeztette a lakosságot arra, hogy a fűszernövényként használatos medvehagymát könnyű összetéveszteni a májusi gyöngyvirággal és az őszi kikericcsel, melyek halálos mérget tartalmaznak.

A parkokban, kertekben, erdőkben számos veszélyes növény nő, és a lakások virágtartó állványain sem csak ártalmatlan szobadíszek sorakoznak. A Kanadában működtetett Mérgező Növények Információs Rendszer több mint 250 ártalmas fajt ismertet.

Több száz, akár ezer növénymérgezés fordul elő Magyarországon évente - mondta el az [origo]-nak Zacher Gábor toxikológus. Ezek közül mindössze nyolc-tíz olyan eset akad, amikor valaki szándékosan fogyaszt mérgező növényt - öngyilkossági szándékkal vagy a drogokéhoz hasonló hatás kiváltásáért. A mérgezettek másik típusába azok a felkészületlen gyógy- vagy fűszernövény-gyűjtögetők tartoznak, akiknek az ÁNTSZ figyelmeztetése is szólt, vagyis akik tévedésből fogyasztanak veszélyes növényt.

A harmadik csoportot a szerencsétlenül járt, kíváncsi gyerekek alkotják, akiknek felkelti az érdeklődését egy-egy színes virág, piros bogyó. A toxikológus szerint az ilyen mérgezéseknél szinte mindig a szülő a hibás, akinek kötelessége lett volna megtanítani, hogy "ételen és cumin kívül mást nem szabad szájba venni". Ha megtörténik a baj, és a szülő észreveszi, hogy a gyerek megevett valami mérgezőt, azonnal orvoshoz kell vinni, lehetőleg az elfogyasztott növény megmarad darabkájával együtt, hogy a doktor lássa, mivel áll szemben.

Általában a gyerekek nem esznek túl sokat az ártalmas növényből, így a mérgezés sem súlyos. "A mázlifaktorra mégsem lehet sokáig építeni" - figyelmeztetett Zacher Gábor.

Néha maga a szülő az, aki - ha akaratlanul is - rossz példát mutat. A toxikológus szerint gyakorlatilag minden évben előfordul egy olyan eset, hogy egy apa kiviszi a gyerekét az erdőbe, felemlegeti, hogy régen az emberek megéltek abból, amit a természet kínált, és magabiztosan előadja, hogy ez akár ma is lehetséges lenne. Ezután leszakít néhány bogyót, amit ő áfonyának vél, megkínálja a gyerekét, és maga is eszik belőle. A gyerek gyors kóstolás után kiköpi, amit kapott, mert túl savanyú, az apa azonban hősiesen elrágja, hogy ne maradjon szégyenben. "Hamarosan félmeztelenre vetkőzve rohangászni kezd, úgy szedik össze a mentők a hegyoldalon" - mesélte Zacher az áfonya és a nadragulya összetévesztésének jellegzetes következményét.

A nadragulya ugyanis pszichoaktív anyagot, atropint tartalmaz, csakúgy mint a csattanó maszlag, a beszédes nevű bolondító beléndek vagy a mandragóra. Károsítja az idegrendszert, a megmérgezett légzése, pulzusszáma felgyorsul, őrjöngéses roham tör ki rajta - felnőttek esetében tíz nadragulyabogyó elfogyasztása már halálos lehet.

Míg a nadragulya mérgező volta jobbára közismert, az otthon tartott, ártalmatlannak gondolt növényekkel sem árt óvatosnak lenni. A szinte minden teraszon előforduló babérmeggy például olyan anyagot tartalmaz, amelyből a szervezetben hidrogén-cianid keletkezik. A telente ajándékként osztogatott mikulásvirágnak, ha letörik egy levele, a kiscsorgó tejnedv maró hatású. A diffenbachiában szintén maró hatású oxálsav van. A gyöngyvirág pedig olyan erős, szívre ható mérget tartalmaz, hogy okozott már halálesetet annak a vázában maradt víznek a megivása is, amelyben korábban a növényt tartották.