Fellebbez a Gripen-adatok titkosságáért a GKM

Nem adta ki a Gripen-repülők ellentételezésével kapcsolatos adatokat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, hiába kötelezte erre első fokon a Fővárosi Bíróság. A tárca fellebbezett, és próbálja elérni, hogy ne kelljen nyilvánosságra hoznia, mely cégek milyen beruházásokat hajtottak végre a brit-svéd repülőgépek megvásárlása fejében. Az [origo] újságírója azért indított pert a Társaság a Szabadságjogokért segítségével, hogy kiderüljön, hová került a vadászrepülők fejében vállalt 191 milliárd forint értékű svéd befektetés.

Megalapozatlannak és jogszabálysértőnek tartja a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a Fővárosi Bíróság ítéletét, amely szerint ki kell adnia a Gripen repülőgépek ellentételezésével kapcsolatos adatokat. Az adatok kiadása helyett a tárca fellebbezett, az [origo] újságírója által a Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezet segítségével indított per így másodfokon folytatódik tovább.

Az elsőfokú ítéletben a bíróság az [origo]-nak adott igazat. E szerint a gépek vásárlása közpénzből történt, az ehhez kapcsolódó ellentételezés információi közérdekű adatok, amelyeket így ki kell adniuk. A másodfokú bíróságtól a gazdasági minisztérium azt kérte: változtassa meg a korábbi ítéletet, hogy ne kelljen nyilvánosságra hozniuk az ellentételezési programban részt vevő magyar cégek listáját.

Az Orbán-kormány 2001 decemberében írta alá a svéd partnerrel a Gripen repülőgépek bérleti díjának 110 százalékos ellentételezéséről szóló megállapodást, ez tovább bővült, amikor két évvel később az MSZP-SZDSZ kormány közel kétszer akkora összegért fejlettebb és a futamidő végén magyar tulajdonba kerülő gépeket rendelt. Az ellentételezés lényege, hogy a svédek 191 milliárd forintnyi beruházási és exportbővítési kötelezettséget vállaltak, amit gyorsan teljesítettek: bár az eredeti határidő 2015 volt, már félidőben - tavaly őszig - kipipálták a vállalt exportbővítést, és a teljes ellentételezés is lezárul várhatóan az idén.

Döntés-előkészítés lett a jóváhagyásból

Az ellentételezési osztály vezetője, Szabó Sándor az [origo]-nak adott interjúban részletesen beszámolt arról, milyen összegben teljesítette vállalásait a Gripen International és arról, hogyan hagyta ezeket jóvá a tárcaközi Ellentételezési Bizottság. A svéd partner és a GKM is több sajtóközleményt adott ki arról, milyen gyorsan tető alá hozták az ellentételezésként vállalt üzleteket, hány százaléknál tart az ellentételezés.

A gazdasági minisztérium április elején benyújtott fellebbezésében viszont már azt állítja: bár az Ellentételezési Bizottság jóváhagyta a svédek által benyújtott teljesítéseket, ez még nem jelenti azt, hogy a folyamat lezárult volna. Így viszont az adatvédelmi jogszabályok értelmében nem kell kiadniuk a beruházásokat végző cégek listáját, hiszen a döntés-előkészítési szakasz dokumentumai nem nyilvánosak. Szerintük akkor válnak véglegessé a teljesítések, ha a svédekkel szerződő magyar kormány is úgy dönt, illetve ha a felek aláírják a záródokumentumot. A szerződés szerint ennek határideje 2015.

Üzleti titokra hivatkoznak

Az adatok kiadására kötelező ítélet megtámadásában arra is hivatkoztak: továbbra is fenntartják a Gripen International hivatkozását, miszerint üzleti adatok kerülnének napvilágra az információk nyilvánosságra hozásával. Hiába a GKM az adatkezelő a magyar törvények szerint, megkeresésünk után a minisztérium a svédek döntésétől tette függővé, kiadja-e az adatokat.

A Gripen International viszont megtagadta ezt, arra hivatkozva, hogy ezzel az ellentételezési programban részt vevő cégek üzleti titkai kerülnének veszélybe. A fellebbezésben megismétlik kifogásaikat, mint írják: "figyelemmel a Gripen-szerződések kapcsán eddig megjelent sajtócikkek nyomán kialakult negatív közvélekedésre", körültekintőnek kell lenni, nehogy egyes adatok nyilvánosságra kerülésével sérüljön a cégek jó híre.