Ha nem hiszik, hogy te vagy te

2008.05.04. 9:30

Nem csak egy szerencsétlen fotó keverhet valakit olyan szituációba, amikor megkérdőjelezik az önazonosságát, hanem az aláírása is. Nem véletlenül szerepel a bankkártya-szerződésekben, hogy kártyás vásárláskor a tulajdonos köteles ugyanolyan aláírással ellátni a kereskedő által adott bizonylatot, mint amilyen magán a bankkártyán szerepel.

A kártyatársaságok előírásai értelmében az elfogadóhely ellenőrizheti a kártyabirtokos személyazonosságát és bankkártyáját, és amennyiben az nem felel meg az előírásoknak, akkor elutasíthatja az elfogadást. "Mindez az ügyfelek biztonsága érdekében történik, hiszen a bankok csak ilyen szigorú szabályozások árán tudják megvédeni ügyfeleiket a bankkártyákkal való visszaélésektől" - magyarázta a szabály értelmét a Budapest Bank sajtóosztálya.

Csakhogy két ugyanolyan szignót produkálni egyáltalán nem egyszerű. Ha hosszú idő telik el a két aláírás között, a különbség látványos lehet, hiszen az aláírás a személyiséggel együtt változik - mondta el L. Kalácska Lívia írásszakértő. Ráadásul az aláírásra számos egyéb tényező is hatással van. Az írásszakértő szerint a szignót befolyásolhatja az ülő vagy álló testhelyzet, a hideg levegő, vagyis ha fázik a kéz, komolyabb betegség, sérülés, sőt a karrier fellendülése is. Amikor valaki hirtelen magas beosztásra tesz szert, és emiatt naponta rengeteg iratot, levelet kell aláírnia, előbb-utóbb valószínűleg leegyszerűsíti az aláírását. A bankkártyás aláírás reprodukálását az is nehezíti, hogy a szerződéskötéskor a tulajdonos asztalnál ül, van ideje, igyekszik szépen írni, vásárláskor viszont általában siet, és állva ír.

A pénztáros gyanakodó pillantásán túl az aláírás nem egyezése többnyire nem jár a tranzakció elutasításával, mert lehetőség van az azonosításra más módon - írta válaszlevelében a Budapest Bank sajtóreferense. A kereskedő kérhet fényképes igazolványt, és felhívhatja a pénzintézet telefonos ügyfélszolgálatát. Ebben az esetben a bankosok a kártyabirokosnak telefonon feltett kérdések segítségével igyekeznek megbizonyosodni arról, hogy valóban a kártya birtokosa kezdeményezi a bankkártyás vásárlást és nem visszaélésről van szó. De a kereskedő a saját elfogadói bankját is felhívhatja, hogy az kérjen engedélyt a kártyabirtokos bankjától. A boltos akkor utasítja el a tranzakciót, ha a személyi azonosítás vagy a kibocsátói bank engedélye rövid időn belül nem történik meg.

L. Kalácska Lívia szerint beválhat a hamisítók kiszűrésére az a módszer is, ha a pénztáros megkéri a vásárlót, hogy ismételje meg az aláírást néhányszor úgy, hogy közben nem láthatja a kártyát, vagyis a mintát, amelyet utánozni kellene. Ha a laikusok nem is, az írásszakértők további írásminták alapján el tudják dönteni, hogy hamisított aláírásról van-e szó.

Kalácska szerint egyébként aki aláírást hamisít, az általában nem bankkártyás vásárláskor teszi ezt. A hamisítók inkább végrendeletekkel követnek el visszaélést, vagy csalnak telefonvásárláskor, esetleg hitelügyintézéskor.

Forrás: [origo]

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK