Alapvetésre nem jó a rendeleti kormányzás

Megnő a rendeletalkotás politikai jelentősége a kisebbségi kormányzással, mivel ehhez nem szükséges a kormánypártnak a többi párttal egyeztetnie. Bár elvileg csak törvény által körülírt kérdésekben lehet rendeleteket hozni, egész sokminden belefér: lehet rendelettel szabályozni a közszférában dolgozók bérét, de rendelet szabályozza például a fürdővizekkel szemben támasztott minőségi követelményeket is.

Az Alkotmány alapján a kormány alapvetően két esetben alkothat rendeletet. Túlnyomó többségben erre törvényben kap felhatalmazást, tehát az Országgyűlés a jogalkotói hatáskört egy adott témában továbbadja a kormánynak. A kormányrendeletek másik típusa úgy születhet, ha az adott terület nem tartozik az Alkotmány által meghatározott kizárólagos törvényhozási tárgykörökbe, és az Országgyűlés nem is fogadott még el törvényt az adott témában. Ezek alapvetően technikai jellegű kérdések.

Kisebbségi kormányzás idején megnő a rendeletalkotás jelentősége, mivel ehhez nem szükséges a többi párttal egyeztetni. Rendelettel például részben átcsoportosíthatja a kormány a szaktárcák feladatait, illetve új kormányhivatalokat is létrehozhat. Rendelettel lehetne például szabályozni, hogy az iskolai testnevelés és sportolási lehetőségek felügyelete a jövőben ne az oktatási minisztérium, hanem az egészségügyi tárca hatásköre legyen. Új minisztériumot csak törvényi felhatalmazással lehet létrehozni, de egy adott minisztérium alá tartozó háttérintézményt rendelettel is létre lehet hozni.

A béremelés és a fürdők még beleférnek

Jelenleg többek között kormányrendelet szabályozza a miniszterek feladat- és hatáskörét, valamint kisebb jelentőségű ügyeket, mint például az évközi nyugdíjemelést vagy a közszférában dolgozók illetményemelését. Tipikusan rendeletben szokták kihirdetni két állam közötti együttműködési egyezményt, például ha Magyarország kulturális együttműködésről állapodott meg Hollandiával.

Rendelet határozza meg azt is, milyen minőségi követelményeket kell teljesítenie a természetes fürdővizeknek, például mely esetben lehet a Tiszában fürdeni, hol lehet fürdőhelyet kijelölni és ki üzemeltethet ott strandot. A költségvetésről csak törvényben lehet dönteni, de például rendelet szól a 2008. évi központi költségvetés céltartaléka terhére a központi költségvetési szervek létszámcsökkentési kiadásainak támogatásáról.

"Politikai okokból ki kell használnia a kormánynak a rendeleti kormányzás lehetőségeit, hiszen csökkenti a politikai kockázatot, ha kevesebb ügyet kell a parlament elé vinni. Azonban az alkotmányos keretek erősen kötik e téren. Többségben kormányozva is sokszor hoztak rendeleteket, kisebbségben kormányozva fontosabbá válik ez a lehetőség, de ennek ellenére nem lesz rendeletalkotási boom" - mondta az [origo]-nak Lakner Zoltán politológus.

Lövétei István alkotmányjogász szerint inkább csökkenni fog a jövőben a rendeletalkotás. "Ott lehet a rendeleteket alkalmazni, ahol nincs törvény. Ha a törvény rendelkezéseit nem lehet megfogni, az inkább fékezi a rendeletalkotást is. A magyar jogban viszont az összes nagy területre vonatkozóan van törvény" - közölte.

"Az egypárti szocialista kormány különös kényességgel fog vigyázni arra, hogy az alkotmányos határokat betartsa, ám természetes, hogy kitölti ezeket a határokat" - mondta szerdán Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője. Hozzátette: a magyar alkotmány egyértelműen rendelkezik arról, mi az, ami törvény, és mi az, ami más típusú jogszabály megalkotását igényli. A szocialisták egyelőre bíznak az egyeztetések sikerében, annál is inkább, mert a statisztikák szerint a törvényjavaslatok körülbelül 70 százalékát az ellenzék is megszavazta. Nagy vita például az egészségügy területén várható, mert itt a legnagyobb a különbség a pártok nézetei között, rendeletekkel pedig ezen a téren kicsi a kormány mozgástere.