Papírokkal indulnak buldózerek ellen a zsidónegyedben

Másfél éves előkészítés után született meg a hetedik kerületi zsidónegyed házainak védelmét célzó szabályozás. A terv megnehezíti az értékes épületek bontását, ami egy építész szerint elég a spekulánsok elriasztásához. Viszont nem a zsidónegyed épületeinek megmentésére koncentrál, inkább csak azt írja körül, milyen feltételekkel lehet ezentúl új házakat felhúzni a környéken. A kerület a szabályozás szigorúbb változatát csak akkor vezetné be, ha más kerületek is így tennének.

Vigyázni kell rá

A zsidónegyedben "ma jóformán minden olyan épület veszélyben van, amelyik nem élvez műemléki védettséget" - állapítja meg a Belső-Erzsébetváros, azaz a régi pesti zsidónegyed védelmét célzó kerületi szabályozási terv (kszt) tervezete, amelyet a VII. kerület egyik városvédő szervezete tett közzé. A másfél éve készülő kszt célja, hogy a jövőben legyen hangsúlyosabb műemlékvédelem a világörökség védőzónáját képező területen. A terv az egyeztetési szakasz vége felé jár, de az elfogadás várhatóan nem lesz zökkenőmentes.

Az önkormányzat a rendszerváltáskor tulajdonába került építészeti értékeknek nem volt jó gazdája - állítja a kszt bevezetője. 2002-2006 között 13 házat bontottak le a zsidónegyedben, amely már korábban is jelentős pusztítást élt át. A bontásokat néhány éve civil tiltakozás kíséri, és a külföldi sajtóban cikkek sora jelenik meg a negyed pusztulásáról. Az UNESCO képviselője, Michel Polge januári jelentése pedig megállapítja, hogy a továbbiakban egyetlen épületet sem szabad lebontani.

A kerület sokszor agresszívan képviseli az épületek bontásában és új, sokszor a környezetbe nem illő házak felhúzásában megnyilvánuló fejlesztés ügyét. A 2004-ben meginduló tiltakozássorozat ellenére például a Holló utca - az egykori ezüstműves ház és több szomszédos épület lebontásával - hangulatát teljesen megváltoztatták. Mára csúnya lakótömbökkel beépített utcává vált. Nem segített az sem, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) ideiglenes védelem alá vette az egész területet.

Az Akácfa utca 47.-re és 49.-re egy nappal a műemléki védelem hatályba lépése előtt adtak ki bontási engedélyt: itt a KÖH nem biztosította be a házakat ideiglenes védelemmel - írta 2006-ban a Magyar Narancs. A HVG pedig nem sokkal később arról számolt be, hogy a Király utca 15. lakói beperelték az önkormányzatot, mert bérleti jogviszonyukat félresöpörve megtagadta tőlük, hogy érvényesítsék elővásárlási jogukat az ingatlanra, és a megkérdezésük nélkül adták el a házat. Még a kszt tervezete is megjegyzi: a befektetők gyakran azért tudnak extraprofithoz jutni az erzsébetvárosi ingatlanüzleteken, mert a lakókkal együtt megvásárolt épületekhez nem pályázati úton jutnak hozzá. Később pedig tervpályázat nélkül épülhetnek fel a többnyire silány minőségű új lakótömbök.

Halott házak

A kszt szerint a nagyrészt műemléki jelentőségű területté nyilvánított negyedben ma további 14 házat szánnak bontásra, és építési helyként jelöltek meg 21 telket, amelyeken még állnak a régi házak. "A nagymérvű bontásokkal járó 'városrekonstrukció' korábban sem volt az épületek fizikai állapotával igazolható, ma pedig már semmi nem igazolja a további bontásokat" - írja a tervezetben Ladányi János szociológus.

A tervezet megállapításai szerint nem csak azzal van baj, hogy mit bontottak le a Belső-Erzsébetvárosban, hanem a helyükre épített lakótömbökkel, amelyek, "például a Holló és a Kazinczy utcákba lerakott épületmonstrumok, a legnagyobb jóindulattal sem nevezhetők se a negyed karakterébe illeszkedőknek, sem pedig korszerűnek és színvonalasnak". A környezetidegen beépítést segítette, hogy időnként megváltoztatták a környékre jellemző apró telekméreteket, és 100 százalékos beépítéshez is hozzájárultak. A hatemeletes vagy magasabb épületek csaknem mind az utóbbi időben épültek. Az új lakóépületek ráadásul többnyire halott házak, tele kiadatlan lakásokkal. "Befektetési szempontból épülnek, tehát nem laknak benne" - magyarázta Beleznay Éva, Budapest főépítésze.

Nagy a kontraszt - még több képért kattintson!

Közben a műemléki jelentőségű terület régi házai folyamatosan amortizálódnak, a lakók számára a megoldás késik. A zsidónegyedben ugyanis nem mindenkinek kellemes lakni: a lakások ötöde, mintegy 2000, nem éri el a komfortos fokozatot (az önkormányzati tulajdonú lakásoknak harmada tartozik ebbe a kategóriába), azaz nem felel meg a mai higiéniai és egészségügyi elvárásoknak. Az összesen 623 ház 81 százaléka felújítható-felújítandó, sürgős felújításra pedig az összes épület 12 százaléka szorul. zöldfelület alig van, miközben a belvárosban robogó sok ezer autó a kritikus szintre emeli a légszennyezést és a zajterhelést.

Elriasztaná a spekulánsokat

A kszt tervezete - amelyet önkormányzati rendelet valósítana meg - megpróbál választ adni a zsidónegyed problémáira. Bonyolult képlettel szabályozza az épület- és szintmagasságokat, a lakásszámot, az udvarok méretét, hogy az újonnan épülő házak is zárt sorban illeszkedjenek az utcaképbe. Nem csak az utcai homlokzat, de az udvari szárnyak magasságát is meghatározza, és megpróbálja megakadályozni a túlzott beépítéseket. A műemléki jelentőségű területen pedig minden bontás engedélyezése előtt úgynevezett karaktervizsgálat készítését írja elő, amely a régi épület értékeit vizsgálja meg. Ettől a készítők azt várják, hogy csökkenni fog a bontások száma.

Új ház épül - még több kép itt!

"A terv jó, olyan sok előkészítő munkát ír elő a telkek beépítése előtt, hogy a spekulánsokat el fogja riasztani" - mondta Alföldi György DLA-építész, a Műegyetem oktatója az [origo]-nak. Szerinte a terv az élhetőségre és az illeszkedésre hivatkozva sok helyen nem engedi meg a túlzott beépítést, és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) hatáskörébe utal számos engedélyeztetési eszközt.

Ugyanakkor "a terület felemelkedését pusztán egy terv nem tudja megvalósítani" - mondta Alföldi. "Inkább egy szempontrendszert állít fel, átláthatóbbá teszi a folyamatokat, hogy a hatóságok jó döntést tudjanak hozni" - fogalmazott. "A terv a beépítési struktúrákat próbálja meg rendbe szedni, és aztán reménykedni lehet, hogy a városszerkezeti keretekhez egy jó építészet kapcsolódik."

Megint előnytelen döntések

Beleznay Éva budapesti főépítész is jónak tartja a kszt-t - a megvalósulás azonban komoly veszélybe kerülhet szerinte. A kerület ugyanis a főépítész állítása szerint úgy döntött, hogy a kszt-t megvalósító rendelettervezetet kettébontja, és külön jogszabályként egymás után fogadja el. Míg az első tervezetben kevés érdemi változtatás szerepel - a karaktervizsgálat előírása például a másodikba került -, a második rendelet elfogadása a távoli jövőbe tolódik. "Ez elfogadhatatlan" - mondta, hozzátéve, hogy a két rendelet összevonását javasolták, de azt nem tudni, a kerület elfogadja-e azt.

Lebontott, veszélyeztetett épületek - nézze meg nagyban!

Ráadásul az egyeztetési procedúra valószínűleg már nem zárul le májusban, és változtatási tilalom csupán május 31-éig van érvényben a zsidónegyedre. A VII. kerület megkeresésünkre közölte: a változtatási tilalmat június 30-áig meghosszabbítják. Nem valószínű azonban, hogy a kszt és a hozzá kapcsolódó jogszabályok addigra hatályba léphetnek. A végső, egyeztetett anyag ugyanis legkorábban május végére készülhet el, ezután harminc napra ki kell függeszteni, majd döntenie kell róla az egyeztetési joggal rendelkező fővárosnak és a kerületi képviselőtestületnek is. Az elfogadás és a változtatási tilalom lejárása közötti időben pedig ismét "előnytelen döntések születhetnek" - fogalmazott a főépítész.

A kerület a rendelettervezet kettébontásáról azt mondta: az első rendeletet szánják elfogadásra, a második - szigorúbb - tervezetet viszont "Pest belső részére lenne célszerű bevezetni". Ezt tehát csak akkor fogadná el az önkormányzat, ha más kerületek - V., VI., VIII. - is bevezetnék, sőt a budapesti szintű városrendezési jogszabályt, a BVKSZ-t is meg kellene hozzá változtatni. Ha egyedül Erzsébetváros vezetné be a kettes számú rendelet szigorú szabályait, akkor előnytelen helyzetbe hozná magát, és "elég sok rehabilitációs lehetőségtől zárná el magát" - indokolta Kádi Csaba, a kerület sajtófőnöke a kettébontást. A kerület egyébként az egyeztetések lezárulásáig nem nyilatkozik a kszt tartalmával kapcsolatban. Hasonló indokkal utasította el interjúkérelmünket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal is.

Az ÓVÁS! tovább szigorítana

Az ÓVÁS! városvédő egyesület szerint az csak az egyik baj, hogy lejár a változtatási tilalom, mire elfogadhatják a rendeleteket és a kszt-t. A legnagyobb probléma, hogy az új tervben ugyanazok az építési mutatók, mint a korábbi szabályozásban - mondta az [origo]-nak Perczel Anna építész, az ÓVÁS! tagja.

Szerinte a jelenlegi terv szemléletével is probléma van: nem arra koncentrál ugyanis, hogyan lehet minél több épületet megvédeni, hanem inkább azt határozza meg, mennyit lehet bontani a meglévők közül. A zöldfelületek bővítéséről pedig egyáltalán nincs szó - tette hozzá.

Ingatlanfejlesztések a zsidónegyedben 1811-2006 - nézze meg nagyban!

A civil szervezet szerint elfogadhatatlan a rendelet ketté bontása, hiszen az elsőben "a jelenlegi helyzethez képest szinte semmi változás nincs" - mondta Perczel Anna. A szervezet szerint ráadásul még az összevont rendelettervezet sem jelentene elegendő védelmet a terület értékeinek. "Felállít fékezőket, de mindig kiskapukat tesz mellé. A homlokzatra és az első traktusra szigorú szabályokat állít fel, de az oldalszárnyakra nem" - mondta Perczel Anna. Az ÓVÁS! több helyen szigorításokat javasolt a tervekhez. Kérték azt is, hogy minden épület - a minőség érdekében - tervpályázattal épüljön, eddig azonban ez nem került be a kszt-be.