Gyengülő vezetésnél jön el a kormánybiztosok ideje

Újabb tárca nélküli miniszter került Gyurcsány Ferenc kományába, de három kormánybiztos is dolgozik a miniszterelnök keze alatt. A tárca nélküli miniszterek és a kormánybiztosok sokszor különös feladatot kapnak: volt már biztosa az évszámkezelésnek és az acélipari reorganizációnak, de felelt tárca nélküli miniszter a politikai foglyokért is. A különös posztok sokszor politikai háborúkról árulkodnak.

Gyurcsány és Bajnai

"Radikálisan le kéne csökkenteni a tárca nélküli miniszterek és a kormánybiztosok számát" - mondta korábban Sárközy Tamás jogászprofesszor, aki maga is kormánybiztos volt az első Gyurcsány-kormányban. A kormányzat racionalizálásával megbízott Sárközy javaslatát Gyurcsány Ferenc kezdetben meg is fogadta: első kormányának megalakulásakor tárca nélküli minisztert egyáltalán nem nevezett ki, kormánybiztos pedig csak Sárközy volt. A kisebbségi MSZP-kormánynak már két tárca nélküli minisztere van (Szilvásy György a titkosszolgálatokat, Molnár Károly a kutatásfejlesztést felügyeli), a kormánybiztosok száma pedig háromra ugrott.

A posztok burjánzása a 2006-os választások után indult meg. A kormánybiztosok és tárca nélküli miniszsterek elszaporodásának oka, hogy a két tisztség a politikai pozícióosztogatás terepe is lehet - mondta az [origo]-nak Krekó Péter, a Political Capital elemzője. Akkor él ezzel az eszközzel a kormányfő, amikor meggyengült és pártpolitikai nyomásra kénytelen osztogatni - mondta. De alkalmas lehet arra is, hogy a kormányfő politikailag erős emberek kormányzatba emelésével erősítse magát.

Ezt a módszert alkalmazta Gyurcsány, amikor 2006-ban Bajnai Gordont fejlesztéspolitikai, Draskovics Tibort az államreformért felelős kormánybiztossá nevezte ki (azóta mindketten miniszteri posztot kaptak). Bár mindkét pozíció az apparátus felduzzasztásával járt, a kinevezéseknek előnye: az új posztok létrehozásával azt üzenheti a választók számára, hogy az adott terület, probléma kiemelten fontos a kormány számára. Ilyen volt Sárközy esetén a kormányzat racionalizálása, vagy Kondorosi Ferenc esetén a feketegazdaság elleni küzdelem.

A tárca nélküli erősebb

A miniszteri biztos általában konkrét, aktuális ügyért - például Nemzeti Színház felépítéséért - felel, a tárca nélküli miniszter pedig jól körülhatárolható szakpolitikai területet felügyel. Ilyen például az uniós csatlakozás.

A tárca nélküli miniszter rendszerint a kormánybiztosnál erősebb jogkörökkel rendelkezik. A többi minisztertől az különbözteti meg, hogy nem hozhat rendeleteket. Ráadásul nem tartozik alá önálló államigazgatási szervezet - vagyis minisztérium -, munkáját általában a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó titkárság segíti. Hagyományosan tárca nélküli miniszter felügyeli például a polgári titkosszolgálatokat is. (Bár ez a Gyurcsány-kormányban kezdetben még a kancelláriaminiszter feladatkörébe tartozott.) Ezt általában olyan személy tölti be, aki különösen jó viszonyban van a kormányfővel: az Orbán-kormányban Kövér László, a második Gyurcsány-kormányban pedig Szilvássy György.

A legtöbb tárca nélküli miniszterrel - összesen tízzel - az Antall-kormány büszkélkedhetett. Bár ebben szerepe volt annak is, hogy a rendszerváltás idején még nem voltak hagyományai a demokratikus kormányzásnak. Nehezen magyarázható például az Országgyűléssel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszteri poszt létrehozása. Ezt Horváth Balázs MDF-es politikus töltötte be, aki korábban ugyancsak tárca nélküli miniszterként felelt a határon túli magyar ügyekért is. De az Antall-kormányban tárca nélküli miniszter felelt a politikai foglyok szervezeteivel való kapcsolatért, a kárpótlásért, illetve a bankszektor fejlesztéséért is.

Kormánybiztosból Gyurcsány Ferenc kormányaiban volt a legtöbb, összesen tíz. Az Orbán-kormány idején kilenc, a Horn-, és az Antall-kormányban hét-hét volt a biztosok száma. Bár több olyan kormánybiztos is volt, aki az eredetileg kitűzött célját nem érte el - például nem rendeztünk Budapesti Világkiállítást és nem oldottuk meg a Nagymarosi Vízlépcső helyzetét sem, pedig mindkét ügynek volt biztosa. Krekó szerint ez nem feltétlenül a kormánybiztos hibája. Ő ugyanis csak javaslatokat dolgoz ki, az erről szóló politikai döntést a kormány vagy az Országgyűlés hozza meg.

Az évszámfelelős és a reorganizátor

Beszédesebb viszont, ha egy kormánybiztos tevékenysége annyira érdektelen marad, hogy be sem kerül a hírekbe. Szabó Zsolt, aki a Horn-kormány idején 8 hónapig volt a borsodi acélipar reorganizációjával kapcsolatos feladatokat ellátó kormánybiztos, mindössze hét alkalommal szerepelt az MTI híreiben. Akkor is kizárólag a Népszabadságnak tett olyan nyilatkozatai miatt, hogy a vesztéseges kohászat nem tartható fenn.

Mojzes Imre, aki az ezredfordulón az Orbány-kormány alatt volt évszámkezelési kormánybiztos, mindössze 9 alkalommal bukkant fel az MTI hírarchívumában, többek között olyan kijelentéseivel, hogy a szökőnap nem okoz nehézséget a számítástechnikában. A legkevesebbet talán Benedek Fülöp, a Medgyessy-kormány földbirtokpolitikai kormánybiztosa szerepelt: 4-szer fordult elő a neve az MTI-ben. Ebből hír egyedül az volt, amikor földbirtok-politikai irányelvekről határozati javaslatot nyújtott be a parlamentnek.